Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

26 sodásban robban ki. Eszerint a hivatástalanság nemcsak ethikai, hanem gazdasági szempontból is veszedelem. Viszont nem győzzük hangoztatni, hogy iskoláknak hivatásébresztőknek is kell lenniük azzal, hogy mentől sokoldalúbban foglalkoztatják a növendékeiket. És itt nem győzzük eléggé kiemelni, milyen szerencsés elgondolása volt a nagyméltóságú minisztériumnak, mikor az iskolák mellé botanikus kerteket, biológiai praktikumokat, fizikai laboratóriumokat rendelt és így módot adott volna arra, hogy gyakorlati ügyeskedéseket komoly céllal folytatva ráeszméljünk mi pedagógusok, hogy 'kinek milyen hajlamai vannak. A mi iskolánknak alig van udvara és egy kis pár négyzetöles áiat- és növénykerten kívül alig van rá módunk, hogy eleven kapcsolatba hozzuk a fiukat a földdel, minden teremtés alapjával. Pedig való igaz, hogy fiainkat öröklött hajlamaik elsősorban a földdel kötik össze és nagyon könnyen vértelenné váük az a kultúra, amelyet a betűk és gondolatok világában adunk nekik. Még irodalmunkon és művészetünkön, még muzsikánkon is erősen megérzik az a gyökeres földlelke, melynek annyi madara, virága, állata, népe, képe, színe, illata, zamata, napkelte, napnyugta, felhője, lombja, zöldje, kútja, szerszáma, készsége ,él, mozqg, sóhajt, vidámkodik Arany, Vörösmarty, .Petőfi, Balassa, Zrinyi, Pázmány, Jókai, Gárdonyi s a legújabbak munkálkodásában. Nem gondoljuk ugyan ebből azt, hogy minden magyar középiskola agrár, vagy ipari szakiskola legyen. De nemes irigységgel [gondolunk a jászberényiekre, akiknek komoly kertecskéjük, szigetkéjük van, ahol nemes buzgalommal folytathatják növénybiológiai kísérleteiket, ahol a gyermekek pl. megtanulták már, miért nem szabad töltögetni a kukoricát és a fiuk ezt édesapjuknak is elmondhatják, aki az igazságot ki is próbálhatja. Nemes irigységgel! gondolunk Gödöllőre is, ahol ipari műhelyek állanak iz ifjúság rendelkezésére, hogy hivatására ébredjen mindenki, aki kalapácsot, fűrészt, szerszámot fog a kezébe. Bölcs intézkedésnek gondoljuk a francia iskolák rendelkezését, amely arra készteti a növendékeket, hogy szellemi tanulmányaik folyama alatt egy-egy ipari mesterséggel is megismerkedjenek. A slöjd nem felel meg annak a célkitűzésnek, amit ezek a rendelkezések tartanak szem előtt, mert inkább játék- és íszórakozásvszerű. ^Ez pedig komoly munka volna, hivatáskutatás, hivatásébredés s arra volna jó, hogy megszűntesse azt az űrt, amely szellemi és fizikai munka között tátong. Komoly testnevelés is volna, mert hiszen izmait a föld- és szerszámszerető ember ugyancsak gyakorolja, idegeit megnyugtatja és kimondhatatlan önbizalomra tesz szert. Egyébiránt a, testnevelés évek óta szakszerűen s okosan folytatott munkájának érnek az eredményei. Testnevelő tanáraink emberséges okosságukkal és sokoldalú műveltségükkel beleilleszkednek a szellemtudományokat előadó tanársársaik együttesébe. Kerülik a túlzást. Elveik a modern testneve-