Katolikus gimnázium, Miskolc, 1930

102 talmas tényeit ismertettük azután a legegyeszerűbbtől a legkomplikáltabbig. Különös gond volt arra, hogy a lélek minden jelenségein a fokozatos emelkedést, fokozatos egység felé haladást lássanak, érezzenek és éljenek át. — Az egyesülés folyamatából folyton utaltunk a nagy Agens-nek, a Léleknek különös természetére, amely nem fizikai mértékek szerint mérhető. Közben folyton a- serdülő életnek idevágó mozzanatait boncoltuk, elemeztük és irányítottuk és arra törekedtünk, hogy a természettudományok, szellemi tudományok és a tudattényeK adataiból létrehozzuk a nagy szintézist s a totális élet-nek valamelyes megértését, amelynek alapmottója volt: Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes. — A fiúk érdeklődéssel fogadták a sokszor bizony fárasztó és nehéz elmefuttatásokat, melyek nehézségeit állandó rajzolással, ábrázolással és az életből vett bőséges példatárral igyekeztünk leküzdeni. Rámutattunk azután az érzelmek csudálatos világára, különös gondot fordítva az érzelem megismerő erejére s az akarathoz való viszonyára. Az akarat-problémának minden lényeges mélységét föltárva, élmények alapján vizsgáltuk az akarás gyökereinek bonyolult lelki-testi problémáit és belőlük eredeztettük az önismeret, önnevelés szükséges voltát, majd rámutattunk az élet főcéljára: az akarat felszabadításának és szabadsága kivívásának nagyszerű munkájára. — Példáink a gyermek-, ifjú-, férfi- és öregkor érdekes tényei, a művészi teremtés irodalmi, festői, szobor- és zeneremekei, az akaratvilág hőseinek, a héroszok és szentek lelki életének gazdag élményei voltak. — De sorra kerültek a diákéletnek hol víg, hol szomorú, mindig változatos és érdekes esetei is. Arra törekedtünk, hogy a lélektant általános elvontság helyett élettudománynak lássák a szónak nemcsak biológiai, hanem metafizikai értelmében is. — Ha a lélektanban a lelki élet tényeinek nagy tarkaságát és egyének szerinti változatosságát emeltük ki, viszont a logikában az egységet és általános érvényességet húztuk alá. Rámutattunk arra a történeti folyamatra, mely a logikát kialakította, megvontuk a lélektani és logikai kategóriák fő határvonalait. Ismertettük a logikai legfőbb kategóriákat s végül a tudományos rendszerek keletkezésének a nyitját s magukat a tudományosztályozó fő rendszereket. A fiúk szemmel láthatólag érdeklődtek a problémák iránt. Kiválók voltak: Csellár Gábor, Fürt Ferenc, Gessner Dezső, Kőszegi Illés, Mikszáth Antal, Országh Nándor, Scholtz Gedeon és Simon Andor.