Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

49 voda T. — Szorgalmasak voltak: Bacsó B., Énekes I., Kazai F., Rochlitz 0. Sarlay I., Simon G., Vojvoda F. Az osztály egészségi állapota gyenge. Sok az igen szegény tanuló, akiken meglátszik a jobb táplálkozás és a tisztességes lakás hiánya. Sokan több kilométert gyalogolnak naponta, míg eljutnak a vasúti állomásra, ahonnan kora hajnali órában induló vonatokon jönnek be az iskolába s ez nagyon megviseli őket. Sok az ideges és vérszegény gyermek, ezeknél gyakori a figyelmetlenség. Ez a gyöngeség az oka annak, hogy a legtöbb tanuló mulasztott. Nem mulasztott: 2 tanuló. Kisebb betegséggel mulasztott: 53 tanuló. Nagyobb betegséggel mulasztott: 10 tanuló. 3. Az osztály tanulmányi állapota: elég jó. Hittan. Az I. osztály katekizmust tanult. Az eredmény szorgalom és előmenetel szempontjából jónak mondható. Az osztály szorgalmasan tanult, magaviselet ellen sem volt kifogás. Az osztály általában fegyelmezett. A gyermekek érdeklődése élénk, nagyon alkalmas a hitigazságok befogadására. A tananyag feldolgozásával kapcsolatban gyakran olvastuk a Szentírást, tanultunk imákat és a minisztrációt. A vasárnap elhangzott szentbeszédeket órák alatt mindig megbeszéltük, itt lehetett látni, hogy a gyermekek fantáziája milyen élénk, hogyan magyarázzák, értelmezik a hallottakat, értelmiségükhöz mérten egész helyesen. Előmenetel szempontjából, bár az egész osztály nagyon szorgalmas volt, kitűntek: Bacsó Béla, Bőhm Ernő, Burkus Imre, Domán Imre, Dudás Jenő, Énekes János, Fürjes Kényes Ferenc, Kimec István, Kocsis Károly, Ladó János, Pilc Mihály, Szabó Lajos, Teleszki László, Yinarcsik József és Wittner Pál. Összefoglalás: Isten megismerése, szeretése. Isten megismerése a hit által. A szeretetből kifolyólag parancsainak teljesítése. Isten kegyelmének elnyerése a szentségek által. Magyar nyelv. Elvégzett tananyag: Nyelvtan: A beszéd, a mondat. Az egyszerű mondat fajai. A beszédrészek és a hangok. Elemzés és a helyesírás gyakorlása. Olvasmányok: közmondások, Krisztus-legendák, magyar népmesék, görögmesék, hún-magyar mondák, a magyar földről és a magyar népről s ennek életéről szóló ismertetések. Ilyen tárgyú költemények könyv nélkül. Azonkívül olvastunk — különösen ismétlési órákon — Jókai, Mikszáth, Gárdonyi s Herczeg kisebb elbeszéléseiből egynéhányat. A tanulókat az olvasmányok nagyon érdekelték, különösen a hazafias és harcokról szóló elbeszélések kötötték le érdeklődésüket és vonták maguk után kérdezősködéseiket. írásbeli dolgozatok az olvasmányok alapján készült rövid tartalmú fogalmazások voltak.