Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

24 autokrata volt és nem óhajtott magasabb nevelést adni a tömegeknek. Ám Franciaországnak sem volt demokratikus nevelése soha, ámbár köztársasági a kormányformája. Angolország 1915-ben volt ott körülbelül, ahol mi 1890-ben, ami a középiskolai oktatás arányait illeti... Hihető, hogy az összes európai országok is azt az irányt követik a nevelés terén, amelyben mi haladunk, de körülbelül egy fél századdal vannak mögöttünk a nevelési állapotok imént vizsgált szempontjai tekintetében." v Igen jellemző sorok ezek... Elárulják nemcsak az átlagos amerikai álláspontot bizonyos kérdésekben, hanem annál többet is: sejtetik, hogy Európa és Amerika alig tudja már egymást megérteni. Még Angolország és Amerika is alig, pedig egy nyelven beszélnek. Mások a szempontjaink, másképen gondolkozunk alapvető kérdésekben. A magyar , középiskolások arányszámát jelölő 1.5 számjegy bizonyosan hamis. Mert a polgári-, kereskedelmi-, ipariskolák és más iskolák is mind számításba veendők, ha a high sehool-lal való összehasonlításról van szó. De nem ez a fontos, hanem az, hogy a mi középiskolánknak az amerikai iskolák között nincs voltaképen megfelelője (amint az a később említett adatokból jobban ki fog világítani). Mi nem tudunk lemondani arról a fixa ideáról, hogy a középiskola minden diákjának lehető alaposan meg kell ismernie a régi és modern történelmet, a hazai irodalmat és a világi irodalom színe javát, számtant, természettudományt s egy csomó egyéb tárgyat; hogy mindnyája évek hosszú során keresztül tanuljon több idegen nyelvet s legtöbbje azonfelül a klasszikus nyelveket is. S mindezt nem a szorosan vett megélhetésért ,hanem hogy „kiművelt" emberként kerüljön ki az iskolából, akinek különb lett a feje, karja, szíve és gerince. Tisztelet-becsület a high schoolnak, de négy év alatt (vagy 6 év alatt is) nem adhat annyit, mint az európai középiskola. S nem is akar, hiszen legtöbb, azaz hogy minden tanítványát szakképzésben részesíti. Európaiak és amerikaiak nem tudjuk egymást megérteni, mert csak úgy értenének meg minket, ha áttérnénk az ő demokráciájukra, értve ezen mindazt, amit ők szeretnek és kitenyésztenek. S ez az áttérés hitehagyás volna részünkről: el kellene hagynunk legdrágább ideáljaink nagy részét. Lehet, hogy ez elkövetkezik valamikor; de akkor Európa nem lesz többé Európa. XII. A high school tananyaga, „kurzusai". Különböző tanulmányi programmok. A vezetés, irányítás kérdése. Az iskola aktivitást kíván tanulóitól. Mit tanítanak, vágj' inkább: kit, mire tanítanak hát a hs.-ban

1? Mert ez a legkülönösebb nekünk, hogy a hs. tanítási anyaga nem olyan egységes, mint a mi középiskoláinké. A nagyobb intézetben többet, többfélét tanulhatsz, nagyobb a választékod. Első tekintetre úgy gondolod, hogy szörnyű zűrzavarnak kell itt lenni. Hát van is zavar elég, de inkább csak az idegen számára. Akik itt nőttek fel, azok egyszerűnek látják, ami nekünk olyan komplikált. Európából, Magyarországból ideszakadt szülők, akik — hiába — soha lélekben amerikaiakká nem válnak, gyakran panaszkodnak, hogy nem tudják magukat kiismerni az itteni iskolázás útvesztőjében. Nem lehet rajta csodálkozni, mert az itteni iskola sokkal több résenlétet, aktív alkalmazkodást kíván a szülőktől és a tanulóktól egyaránt, mint az otthoni, mint a miénk. A mi középiskolánkban a pályaválasztás nagy kérdése elodázható az érettségi