Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

102 titkár: Gubertsik Jenő és Katona József VIII. oszt. tanulók, szertárosok: Seyfried Ernő VII. és Juza Ferenc V. oszt. tanulók. Az énekkar szeptember 7-én délután 3 órakor alakult meg, melynek elnökéül Lassán János VIII. oszt. tanulót, alelnöknek Varga István VII. oszt. tanulót, jegyzőnek Gubertsik Jenő VIII. oszt. tanulót, pénztárosnak Svéda Pál VIII. oszt. tanulót választották az énekkar VII. és VIII. oszt. tagjai. A négy szólam vezetője: Berger József (szoprán), Spiesz Zoltán (alt), Jaczenkó Mihály (tenor), Pusztahelyi Géza (basszus). Mindkét karnak vezető tanára Folkmann Ervin tanár úr, kinek gondos, szakavatott irányítását a zene- és énekkar sikeres szereplései bizonyítják. Rendkívül sok fáradságot követelt a zenekar tanítása, amelyben a régi, kipróbált tagok száma 8-ra apadt és az új tagok csekély tudása s zenekari rutinjuk teljes hiánya nagyon megnehezítette a munkát. A vezető tanár úrnak az ifjúsági karmester volt segítségére, aki a gyengébb tagok kedvéért sokat foglalkozott a zenekarral. Az énekkart Folkmann tanár úr oktatta heti 2 órában. Az énekesek szeretettel újították fel az előző években tanult ős-magyar dalokat, majd újaknak tanulásához fognak. Különösen szép egyházi énekeket dolgozott ki az énekkar, de a világi énekek se szorultak háttérbe. Az énekórák végén, a hivatalos énekek eléneklése után az énekkar saját szórakoztatására unisono énekelt vidám irredenta-, katona-, diák- és cserkész-nótákat. A nyilvánosság előtt ünnepélyeinken mutatta be munkájának eredményét az ének- és zenekar. így az október 6-i és a március 15-i hazafias ünnepélyeken; az utóbbin közösen adta elő a Rákóczi-indulót, a sokat szenvedett, magyar nép dübörgő erejű szimfóniáját. A zenekar gyakorlottabb tagjai szóló játékukkal fejtettek ki értékes tevékenységet. A zenének ez az ága jó megjelenést, biztos fellépést, mindenek előtt magasabb zenei tudást, önálló elgondolást, ízlést és elmélyülést követel. Kiválók ebben a tekintetben Riskó László, Wazek Béla és Juza Ferenc mint hegedűsök, Katona József mint ügyes zongorajátékos és Jaczkó Gyula, a meleghangú gordonkás. De nemcsak a zenészek, hanem az énekesek is szép sikereket arattak szólószámaikkal. Kitűntek ebben Gubertsik Jenő, Berger József és a csengőhangú Gyermán Zoltán. A szólistákéval egyenlő elismerés illeti az ügyes zongorakisérőket, akik ezeken kívül a melodrámákat is kisérték. Ügyes és pontos zongorakisérők: Katona József, Géressy László, Szvoboda Rezső és Lédig István. Zenészeink a kamarazenét is szeretettel ápolták. A Wazek (I. hegedű) — Juza (II. hegedű)—Riskó (brácsa)—Jaczkó (cselló) vonósnégyes a gyöngyfínomságú klasszikus műveket szólaltatta meg hangszerein. Szépen szerepelt ez a vonósnégyes a kongreganista avatáson és a diákmiséken. A tavaly olyan szép munkát kifejtett „mozi zenekar" ezidén nem működhetett a filmelőadá-