Katolikus gimnázium, Miskolc, 1925

49 Ifjúsági egyesületek. Ifjúságiinknak módot adtunk arra is, hogy a régi magyar hagyományokat követve az iskolán belül az egyesületi életbe is belészokhasson. Igaz, a jó iskola maga a legjobb egyesület, az is igaz, hogy minden osztály a legjobb egyesületben egy szorosabb egyesülés, amelyben közösebb célok, közösebb örömek, közösebb szenvedések és az egykoruságnál fogva közösebb hangulat kovácsolja összébb a fiatalokat. Mindez igaz. De az egyesületek különös célok szerint hozzák össze a jobban egyet akarókat. így egy részről nemes verseny származik, más részről az élet kedves tarkasága lesz láthatóvá. Alkalmat adtunk igy arra, hogy többféle egyesületben folyjon a verseny, többen nyilatkozzék a tarkaság. Az egyesületek közül régi tradícióinál fogva az önképzőkört; említjük meg először. A Vörösmarty-önképzőkörröl itt következik elnökének, Kovács Elemér VIII. osztályos tanulónak jelentése: „Az önképzőkörök munkájának eredménye mindig attól függ, mennyire érzi át a benne élő ifjúság ennek magasztos hivatását. Az önképzőkör kiegészítője az iskolának, Mert amig az iskola, a sajátos körülmények folytán, csak tömegnevelésre van berendezve, addig az önképzőkör továbbfejlesztő édes otthon az egyéniség számára, amely a munkában már a jutalmát is megtalálja. És itt kopogtatnak először eszmék az ifjú szivében; itt vésődik lelkükbe kitörölhetetlen erővel a Haza fogalma; itt tanultuk meg, mit jelent az: tenni, önakaratból dolgozni és itt hatott reánk először a megérdemelt eredmény, ezerszeresen átérezve: „In minimis rebus saepe res magnae deprehenduntur". Szeptember hónapban alakult meg Körünk 242 taggal (116 rendes, 126 pártoló tag) és a következő tisztikarral: Elnök Kovács Elemér VIII. a. o. t., titkár Schneider László VIII. a. o. t., főjegyző Páezelt Miklós VIII. b. o. t., pénztáros Juhász István VIII. b. o. t., aljegyző Venkovits Mihály VII. o. t., ellenőrök: Kovács Zoltán VIII. b. o. t. és Köteles Károly VII. o. t., könyvtáros Németh Béla VII. o. t. Az év folyamán ünnepélyeinken kivül 10 rendes gyűlést tartottunk, melyeken magyar és világirodalmi felolvasások, értekezések, szavalatok, bírálatok váltogatták egymást. Dicsérettel kell kiemelnünk Köteles Károly, Németh Béla, Csiszár Géza, Vaczulik Tibor, Tavassy László és Kovács Zoltán verseit; Stern Béla, Jablonovszky Ferenez, Kelemen Ernő irodalmi nivóju felolvasásait; Kelety Zoltán, Novákovits Andor, Trieger Béla, Kelemen Ernő, Juhász István szavalatait, illetve monológjait ; Kelemen Ernő, Vécsey János, Auerszvald István, Kozák István és Kovács Zoltán bírálatait, illetve felszólalásait. Számos ünnepélyünk a nagyközönség előtt dokumentálta életrevalóságunkat (okt. 6, máre. 15. Rákóczi-ünnep, Herceg-ünnep, stb.) 2