Katolikus gimnázium, Miskolc, 1913
19 ifjúnak, arra is kelleíí íörekednie a íanulónak, hogy a külső világban is elismerési nyerjen illedelmességével, amelynek megnyilvánífásával iskolájának is megőrzi jó nevéf, magának pedig elismerési és dicséreíef szerez. Tisztelje feháí a hatósági és tekintélyes egyéneket és ismerőseit. Köszöntse illendően a tiszteletreméltó egyéneket, a főrangúakaf, a város hivatalos vezetőit, az előkelő egyházi és katonai személyeket, jóismerőseif, hozzátartozóit, hogy jól nevelfségéf és tanulói voltát mindenki elismerje és szeretettel legyen vele szemben. Kiváló gondot fordítanak a törvények arra, hogy a tanulókba a királyhüséget oltsák. Ez a tanárok feladata volt. Kötelességük volt a gyermekeket oly irányba nevelni, hogy azok a király iránt való hűségükben szilárdak és mindig odaadó és önfeláldozó alattvalók legyenek. Ennek ápolására megülték a király születés- és névnapját, azokon szent misét hallgattak és a király szerencsés uralkodásáért és az uralkodó családért imádkoztak. Ezt vallásos és polgári kötelességnek tartották és ebben nevelték a tanulókat. Legbővebben a harmadik törvény fejti ki ezt, amikor megmagyarázza, hogy az uralkodó iránt szent kötelességeik vannak s semmiféle törekvésük, életük és sorsuk ne legyen akkora értékű, mint az uralkodó iránt való hűségük. Ezért annak életéért és jólétéért magát feláldozni és hűségét még vérével is megpecsételni mindegyikük kedves kötelességének tartsa. A tanulónak ilyen irányokban való nevelése mély nyomokat is hagyott a tanuló lelkében. Láttuk, hogy a törvények minden eshetőségre irányítást adnak az ifjúnak, hogyan viselkedjék. Ehhez járult azután a tanárok buzgósága, akik a rájuk bízott gyermekeket valóban ki is oktatták és gyakorolták ezeknek megtartásában. Feladatuk fontosságának mindenkor megfeleltek s így a társadalomnak sok hasznavehető, ]ó t hazafi és vallásos embert adtak. Az előadásokat pontosan és szorgalmasan kellett látogatni. Tilos volt az oknélkül való elmaradás. Mindenkinek idejében jelen kellett lenni, hogy a rendet meg ne zavarja. Szerényen, illendően ruházkodva és illedelmes magatartással kellett jönnie. A tudományoknak ápolására, az erény és erkölcsök művelésére mindenkinek nagy gondot kelleíf fordítania. Ezért a harmadik és negyedik törvény szavai szerint senki se hiányozzék az előadásról, ha csak mm beteg, vagy más fontos ok