Katolikus gimnázium, Miskolc, 1912

81 1. a tanfolyam egyike a legdrágábbaknak. A tandíj 100 korona, több, mint az egyetemen, jóllehet ez is csak Va évig tart. A vizsgadíj 50 korona, ez is több, mint a legdrágább tanári vizsgadíj. Az oklevél megszerzési ára tehát, még a legkedvezőbb esetben is, ha valaki magántanuló, a drága tankönyveken kívül az ide-oda utazásokkal legalább 200 korona, eltekintve a nagy szellemi munkától, amelyet pl. a mellék hetedhangzatok összekapcsolásának csak felületes ismerete is igényel; 2. honnan vegyen már most a tanár úgy hirtelenében 200 koronát, amit magától, vagy a családjától elvonhat, azért, hogy egy fényűzési cikket, az énektanítói oklevelet megszerezze, ha kenyéradó gazdája ennek ellenében kellő méltánylásról, vagy pláne rekompenzációról nem gondoskodik? Ez az oka annak, hogy az átnézett értesítők tanúsága szerint az éneket ' 77 intézetben tanár, vagy tornatanító tanítja, 39 » elemi, vagy polgári iskolai tanító tanítja, 24 ji kántor tanítja, 26 az énektanító rendes foglalkozása nincs megnevezve, 19 » zenetanár tanítja, 4 JJ az énekről semmi sincs, 7 katona, vagy székesegyházi karnagy, 2 ti hittanár, 1 » szakfelügyelő, 1 ji az intézet VIII.-os növendéke tanítja. Csak 79 intézetben tanítja tehát kebelbeli tanár az éneket (77 tanár -f- 2 hittanár), a többi 121-ben bejáró. Elképzelhető s bővebb taglalást nem igényel a bejáró énektanítók nehéz helyzete a fegyelmezést illetőleg. Rendjén, vagy nem rendjén van-e így, arra vonatkozólag közlöm az 1896. évi 4576. sz. a. k. V. K. M.-i rendeletet, amely alkalmat kiván adni „a középiskolák tanárainak arra, hogy az énektanítással állandóan megbízhatók legyenek". Az énekkel kapcsolatban szentelek egy pár szót a zenének is, amelynek pedig középiskoláinkban még kevesebb fontosságot tulajdonítanak az iskolafentartók. így kellett magamat kifejezni, mert a 8*