Katolikus gimnázium, Miskolc, 1912

10 biztató Ígéretével 1751-ben először a magyar udvari kincstárnál ért el sikert, azután pedig a kincstár ajánló levelével ellátva, Mária Teréziánál kieszközölte, hogy a minoriták társházának szomszédságában levő és iskolaépítésre elégséges telket hasíthasson ki; Mária Terézia egyúttal ennek végrehajtásával Rottenstein Ignác egri sótárnokot okmányilag megbízta, ki aztán 1751. augusztus 8-án Miskolczra érkezett, hová Borsodvármegyének tisztjei is összehivattak. A minoriták a városi bírót és a bizottságot a szentpéteri útra vezették ki s itt kértek telket az iskola elhelyezésére. Minthogy a kért telekből csak egy részt akartak adni, a minoriták a telket nem fogadták el, mivel az nagyon kicsiny és posványos volt; tehát újból a magy. kir. udvari kincstárhoz fordultak kérelmükkel. A kérelem elintézése előtt a város azzal vádolta meg a minoritákat a kincstár előtt, hogy ők tulajdonképen nem iskolát, hanem majort akarnak építeni, azért nincsenek a kijelölt telekkel megelégedve. A kincstár ezen információ alapján kérelmükre csakugyan azt felelte, hogy elégedjenek meg a nekik kijelölt telekkel. A minoriták meghallván a városiak rosszakaratú jelentését, magukat és a rendházat tisztázni igyekeztek a rosszakaratú jelentéssel szemben. A kincstári elnök erre azt válaszolta, hogy legyenek kissé türelemmel, ő úgy is lejön erre a vidékre, amikor az iskola területét is megfogja tekinteni. Szabó István rendfőnök meghallván, hogy a kincstári elnök Egerben tartózkodik, azonnal eléje járult, kit esedezve kért, hogy a kijelölt telek, melynek egyik oldala 12, a másik pedig 7 öl, ezen oldalon is 12 ölre hosszabbíttassék meg. A következő 1752. év május havában Rottenstein Ignác ismét Miskolczra jött és a vármegye ugyanazon tisztviselői, a városi biró és hatóság előtt véglegesen kimérte és kijelölte a telket hosszúságban mindkét oldalon 38 ölben, 12 öl szélességben. Ezen a kijelölt telken épült fel az új iskola két nagy tanteremmel, 4 4 ablakkal ellátva, a rendház felőli oldalon folyosóval. Ez az iskola 1753. november 15-én nyilt meg, melyre a rendház 350 magyar forintot költött s amely a későbbi gimnázium állandó telke is maradt s annak egy részén áll most a főgimnázium új épülete is.