Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

13 Ezt a szikrát kell az embernek lángra lobbantani, ez a szikra a tudás. Az ember magasabb értelemmel s ezen értelme révén tudással rendelkezik. Igyekszik a természet örök törvényeit kikutatni.

1 Fölismeri a természeti erőket, látja azok munkáját, okát adja a különböző természeti jelenségeknek s jármába igyekszik szorítani ezen erőket. Már nem titok előtte többé a fizika, a kémia nem egy nagy jelentőségű vívmánya, tudja, hogy a Nap nemcsak kalória forrás, hanem kémiai elváltozások előidézője is. Felfedezi a fotografálást, megértvén a Nap sugarainak vegybontó hatását. Fényérzékeny lemezt készít, kiteszi a Nap megvilágításának, ez cserebomlást idéz elő a lemezen, m^ly azután különböző vegyszerekkel kezelve visszaadja a tárgy negatív képét, melyről fényérzékeny papírosra hasonlóképen különféle vegyi eljárással pozitív képet készít. Az így készült fénykép a felvett tárgy hű képét adja vissza s ez a nagy előnye a festészet remekeivel szemben, amelyek csak a jellegzetes vonások reprodukálására törekednek, tehát idealizálnak. A Nap sugarainak ezen vegyi hatásáról szól a következő néhány sor: E kép szabad kézzel készült egészen, Fél emberéltet vett talán igénybe, Ma a nap végzi e munkát helyettünk, S míg az csalárdul ideáliséit, Ez mély hűséggel szolgál céljainknak. (XII. 3356—3361.) Dacára annak, hogy az ember értelme révén mindig csak az igazság felderítésén fáradozik, sokszor megtévelyedik s tévtanok hirdetőjévé lesz. Az égi testek viszonyából antropocentrikus következtetéseket von (asztrológia, 5—6. oldal) s megkísérli az alkitnia tanai segélyével a Föld kérgét fölépítő elemeket, ásványokat önkényesen átváltoztatni. Ilyen utópisztikus törekvések szemérmetlen módon mételyezték meg a komoly tudományokat s még a XVIII. évszáz végén is sok hiszékeny hivőre akadtak. Keresik a bölcsek kövét, melynek segélyével a nem nemes fémből, pl. rézből, vasból nemes fémet — teszem azt — aranyat, ezüstöt lehet előállítani. A fejedelmi udvarok hosszú időn át tartanak alkimistákat. Ezek szakadatlanul dolgoznak, az eredmény azonban semmi. Csak aclimactericus, azaz az alkímiai működésre nem vészes, tehát alkalmas napokon volt szabad dolgozni s épen ily időben hívja föl Rudolf császár Keplert megkezdett, de eddigelé még sikertelen munkája folytatására. Ha majd e climactericus napok Elmúltak, a nagy műt is újra kezdjük, Mely a minap sikertelen maradt. Átnéztem újra Hermes Tresmagistust

2 1 V. ö. a 7. oldalon levő sorokkal. 2 Alexander 101—102. old. „Hermes Trismegistus" eredetileg az egyptomi holdisten görög neve, mert a görögök az egyptomi Thoth istent Hermessel azonosították és háromszor