Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

128 Ajánlatosabb a görög nyelv azoknak, akik a jogi, orvosi, papi, tanári pályára akarnak lépni, mert ezekre nagyobb előképzést nyújt, mint a görögpótló tantárgyak. Ajánlatosabb azonban a görögpótló a mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdászati és katonai pályára készülőknek. A tanév elején szept. 5-ig minden V. oszt. tanuló szüleitől „Nyilatkozatot" tartozik bemutatni az igazgatónak, hogy a görög nyelvet, vagy a .görögpótlót választja-e? Figyelmeztetjük azonban a szülőket, különösen az elsőnek előnyeire és a gimn. tanulmányokkal való szoros és kapcsolatos összefüggésre, valamint arra is, hogy a görög nyelv semmivel sem nehezebb, mint a görögpótló tárgyaií. Az előadások szeptember 5-én kezdődnek. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság útján benyújtott folyamodványra a tankerületi kir. főigazgatóság engedheti meg; azoknak, kik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az eddig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállaniok. (Rendtartás 2. §.) A tanév elején felvett tanulók csak bezárólag szeptember 4-ig léphetnek vissza és visszalépés esetén a befizetett díjakat visszakapják. (50,667—1894. számú miniszteri rendelet.) Mind a gimnázium, mind a reáliskola első osztályába az' 1883. évi XXX. t.-cikk 10. §-akértelmében csak oly növendékek vehetők fel, kik életök kilencedik évét már szeptember l-e előtt betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola 4 alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mértékű képzettséggel bírnak. A felvételkor tartozik a tanuló felmutatni az iskolai bizonyítványon kívül születési bizonyítványát, továbbá orvosi bizonyítványát is az újraoltásról. Tizenkét évesnél idősebb tanuló felvétele felett a tanári testület határoz. (Rendtartás 5. §.) Születési és újraoltási bizonyítványt csak azoknak kell hozni, kik először iratkoznak be gimnáziumunk bármelyik osztályába. Az oltási bizonyítványra nézve 1887. évi XXII. t.-c. 4. §-a ekként intézkedik: „A nyilvános és magániskolák és tanintézetek növendékei életük 12. évének betöltése előtt újra oltandók, ha az újraoltási idő előtt 5 éven belül valóságos himlőt nem állottak ki, vagy ha nem igazolják, hogy azon időn belül eredményesen beoltva voltak." — Különben az 5. §. szerint az iskolába véglegesen fel nem vehetők. Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet és akiket a tanári testület képesnek tart arra, hogy a szünidő alatt önszorgalmokból pótolhatják mulasztásukat, megadhatja a jogot, hogy a jövő iskolai év kezdetén javító vizsgálatot tehessenek, de csupán abban az intézetben, ahol tanultak. Ezen javító vizsgálat díjtalan. Azok a tanúlók, kik bármely két kötelező tárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet, az igazgatóság útján csak fontos okok alapján folyamodhatnak javító vizsgálatra való engedélyért a felsőbb tanügyi hatósághoz. (Rendtartás 41. §.) A kérvények a debreczeni, kir. főigazgatósághoz címezve, 1 koronás bélyeggel ellátva és az iskolai bizonyítvánnyal, valamint egyéb, a tanulmányokban történt történt hátramadás okait igazoló okmányokkal felszerelve, folyó évi julius hó 5-ig a gimnáziumi igazgatósághoz nyújtandók be. Aki kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az javító vizsgálatra semmi esetre sem bocsátható.