Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

8 \ A Föld erői. A világegyetemből a Föld érdekel leginkább minket. Ez az emberiség cselekvésének színhelye, itt játszódik le az élete. Mielőtt azonban az élők világának fejlődése megkezdődnék a Földön, ismerjük meg ennek egyes fizikai tulajdonságait. E hatalmas égi testet szilárd burok veszi körül. E burok kevésbbé súlyos közetanyagokból van összetéve, (fajsúlyuk 2—3), míg belsejében nagyobb fajsúlyú s dús vastartalmú anyagok (ezek fajsúlya valami 7—8) képezik a Föld magvát. Átlagos fajsúlya tehát mégis elég nagy, valami 5-6 s az egész tömeg mágneses tulajdonsággal rendelkezik. Különben is a Föld egy hatalmas mágnesnek fogható fel, melynek északi sarka a Föld déli sarkvidékén, a Viktória-föld táján van, míg déli sarka a Föld északi sarkának környékén a Mackenzie folyó (Észak-Amerika északnyugati részén) vidékén van. E mágnességet — mely kellemetlenül hat bár az emberre, mégis éltető hatású — mint nagy áramlatokat ismerjük meg a következő sorokból: Ádám: Hát e lángfolyam, mely zúgva fut Mellettem el, hogy, félek, elsodor És mégis érzem éltető hatását: Mi az, mi az? elkábulok belé. Lucifer: Ez a delej. (III. 422—426.) Míg a mágnesség, ezen földi erő magához a Föld anyagához van kötve, a hő a Föld légkörében észlelhető, mely különböző természeti tüneményekből következtetve valami 300 km

1 vastagságú burokként fogja körül a Földet s amely helyenkint a Nap sugarait különbözöképen képes abszorbeálni. Az egyenlítőn a legerősebb a Nap besugárzása, a levegő átmelegedik s így könnyebb lévén a magasba száll. De nemcsak a magasba, hanem egyúttal kitér észak-, illetőleg dél felé is, azaz hidegebb tájakra is s elfoglalja a hidegebb légréteg helyét, mely az imént a melegebb helyébe igyekezett. Látjuk tehát, hogy itt kettős áramlatról van szó, egy melegebbről, mely az egyenlítő felöl a sarkok felé mint meleg s egy hidegebbről, mely a sarkok felől mint hideg szél fúj. E gondolatok öltenek alakot Ádám víziójában. Hozzájuk a magyarázatot Lucifer nyújtja. Mi áradat buzog fel így körűlem, Magasba törve szakadatlanul, Hol kétfelé vál s a földsarkokig Vihar gyanánt rohan. — kérdi Ádám. Az a melegség, Mely életet visz a jegek hónába. — válaszolja Lucifer. (III. 417—421.) Míg e sorok a nagy légcirkulációt ismertetik költői formában, a szelek munkáját az egyiptomi jelenetben olvashatjuk. 1 A légkör külső határának távolságát biztosan nem tudjuk. Tisztán elméletileg 36000 km. magasságban volna kereshető, ahol a centrifugális- és a nehézségi erő felfelé egyensúlyban vannak. /