Katolikus gimnázium, Miskolc, 1910

16 A beálló cselekvés írni íogok féle kifejezését Báróczi nem használja föltételes módú alakjában. Kazinczy ezt igen kedvelte. Pl : Párisban nem egyébért serkennék fel, hanem : Á Paris je ne m'éveillerois que pour. Marm. 252.; Kaz.: Bécsben.. nem egyébért fognék felserkenni, hanem 207.) — Ő az, a'ki utolsó pihenéseimet elfogadta volna: qui auroit eu mes derniers soupirs. (Marm. 100.; Kaz.; a'kinek nevét vég pihenésemmel fogtam volna nevezni 151.) — Fogadom, hogy netn láttalak volna, ha magad győzedelmeskedtél volna : je gage . . que je ne vous aurois pas vu, si vous aviez triomphé. (Marm. 62.; Kaz.: ma nem igen fogtalak volna látni, ha . . 47.) - magadon kívül lettél volna örömödben, ha Erigoné szemei előtt győzedelmeskedhettél volna: tu aurois été transporté de vaincre aux jeux d' Erigone. (Marm. 60.; Kaz.. A legboldogabb halandónak fogtad volna magad' tartani, ha . . 46.) — igen sok vétkes tanáltatnék, hogy ha a házassági szeretet valóságos kötelesség lenne: il y auroit trop de coupables si l'amour conjugal étoit un devoir essentiel. (Marm. 34. : Kaz.: Mennyi vétkes fogna úgy találtatni, ha . . 28.) — Nem kétlem, hogy öszve ne veszne velem, miért hogy hasznomra nem fordítom letzkeit: je ne doute pas qu'il ne me fit une querelle d' employer si mai mes le^ons. (Marm. 30.; Kaz.: pirítani fogna, hogy . . 25.) — ölelgetéseiből mingyárt észre vettem, mitsoda ítéletet fog reám mondani: je pressentis dans ses embrassements 1' arrét qu'elle venoit me prononcer. (Marm. 80.; Kaz.: sejdítettem öleléséből, melly Ítéletet fogna reám mondanj. 138.) — Ha méltóztatott volna el olvasni . . talán . . megíndúlt volna rajta : . . peutétre en eut-elle été attendrie. (Marm. 79.; Kaz.: talán el fogott volna lágyulni 137.) — Hlyen lett volna látod a te sorsod : Voilá le sort qui vous attendoit. (Marm. 86.; Kaz : ím' ez fogott volna sorsod lenni 141.) — Utánna jött bizonyosan: il sera venu la chercher. (Marm. 320.: Kaz.: értté fogott jönni. 256.) II. Az igemód használatában inkább a latin nyelv hatása érezhető nyelvén, mint a francia. Báróczi maga megemlíti egyik levelében, meny-nyire ismerte a klaszikusokat. Mikor pedig egyik másik barátja „a szóknak bizonyos öszvealkotását magok ítélete szerint hibásnak találta s hogy a szólás mestersége (Syntaxis) ellen vétett," így védekezik: „Ezt számtalanúl lehet a deákban is látni." (A ford. szavai. Báróczynak Minden Munkáji VII. k.) Az igemódokat rendesen latinosan is használja : a függő beszédben, függő kérdésben, időhatározói és célhatározói mellékmondatokban. Szükségtelennek tartom, hogy ezekre példákat idézzek. Korában, a 18. században oly általános volt ez, hogy használatát csak megerősíthette Kazinczyban. Mint erdélyi embernél, előfordúl nála az ott dívó, fog segédigével alakított potentialis. Pl.: jól tudom, hogy velem egy gondolaton lévő kedvesem, mint fijui kötelessége hozza magával, mindent fogott ajánlani ..