Katolikus gimnázium, Miskolc, 1909

— 7 — ledünk, míg a hátunk mögött bezáródik a fák sora is, de az égen a csillagok is összebújnak. A tudósok szorgalmas munkája megfosztja a véletlent szerepétől a teremtésben és megállapítja a ható erőknek eredményét mathematikai pontossággal. A gravitáció összetartó ereje számviszonyok szerint érezteti hatását és a centrifugális erővel egyesülten meghatározza nemcsak a naprendszer alakját, hanem egyes tagjainak formáját is, melyet hosszú leírás helyett rövid képletekbe szorít a természetet átható törvényszerűségnél fogva. Földünk alakját, melyet a fokmérések alapján nem lehet gömbnek tartani, sem ellipszoidnak, ma geoidnak nevezik, mely nem egyéb, mint a Földet alkotó tömegelemek vonzásának és a tengelyforgásból keletkező centrifugális erőnek egyensúlya által megjelölt feliilet.

;i

: Ma a jelenségeket a mindenségben és a Földön dolgozó erők munkájaként nézik, mely munkát meghatározott bér szerint díjaznak, azaz a mathezis segítségével beiktatnak a természet rendjébe. A mikor az emberiség gondolkozásának, logikájának tökéletességét, a mathematikai rendszert több évezredes fejlődés után érte el és a törvényeket, melyeket bölcsőjében sejtett már, csak ma tudja szabatosan meghatározni, a materialisztikus felfogás érvénytelenné válik. Mert az anyagból származtatott törvények számtani rendjét miért észleli csak az ember és hasonló tapasztalatokkal miért nem bírnak az állatok is, melyek ugyanabból az anyagból vannak, a matéria állítólagos mindenhatóságával sem tudjuk megmagyarázni. A méhek sejtépítése sem cáfolja meg előbbi állításomat. Igaz, hogy a hatszögű alak a legjobban kitölti a tért, de nem tudatosan építi így a sejtjeit, hanem a méhállam fejlődésének ismerete kétségtelenné teszi, hogy csupán a kölcsönös nyomás okozza hatszögletes oszlopalakjukat. Még a rádium a maga sutba dobott tehetetlenségével sem tudja nagy aktivitásával az erőknek szabályos hatását megértetni, bár ha forrásuk volna, egyszerre megszabadulna az élet egy nagy nyűgtől, az iskolától, mert a rádiumnak rövid néhány pillanatig tartó sugárzása az agyra elegendő volna a világrend felfogásához, minden ismeret megszerzéséhez és a gondolatoknak tudományos rendszerezéséhez. Érdekes volna mindenesetre, az emberi agynak megvizsgálása radioaktív szempontból, különösen a tudósoké, mert a melyik elem forrása mindennek, úgy a tudás is csak annak az elemnek fájáról szedheti ismereteinek gyümölcseit, de a míg a mindenség rendje csak a lélek gondolataiban lehet világnézetté, addig a véges gondolat csak testvérében, a végtelen gondolatban köszönheti mindennek alapját, végokát. A kezdettől fogva a végig törvények uralják az anyagot, melyeket szellemi lény oltott beléje, ki a teremtésben gondolatait juttatja kifejezésre és az emberi lélek mélységeiben is a gondolat gondolataként szólal meg.** A gondolat hatalmas alkotása a világegyetem, mely a szellemet szárnyalásra bírja; a gondolat gazdagságában pompázik ez az élet, mely körülöttünk lüktet, de nem kúszáltan, össze-vissza, hanem meghatározott elvek, * Geoid f S -j- - w

2 r

2; az egyenlet első fele a nehézségi erő, a másik fél a R 2 röpítő erő munkáját jelzi, (f az állandó, S az m tömegrészecskék összeségét jelenti. R a Föld sugara, w a forgás szögsebessége, r a sugár hossza. ** Arisztotelész az Istent a gondolat gondolatának (noézis noézeós) tartotta.