Katolikus gimnázium, Miskolc, 1907
143 De éppen ez a körülmény mutatja legjobban, hogy a színházra nagy szükségünk volt. A magyar színház, a nemzet nagy tömegét, a polgárságot, a népet hódította meg a magyarságnak. Ezért viseltetünk még ma is hazafias kegyelettel a magyar színház iránt. E százados kegyeletet ápolni az iskolának is kötelessége. A régi színháznak hazafias hivatása volt. De a mai közönség máinem azért megy a színházba, hogy ott hazafias szónoklatot hallgasson, a dicső múlton elmerengjen, vagy nagy eszmékéit lelkesülni tanuljon, hanem egyszerűen azért, hogy egy két órán át kellemesen szórakozzék. Ma egyes részvénytársulatok és magán vállalkozók alapítanak és igazgatnak nálunk színházakat, hogy a közönség Ízlését kielégítsék és maguknak minél több anyagi hasznot szerezzenek. Hasonlóképpen változott drámairodalmunk is. Ma íróink legnagyobb része kenyérkeresetből ír, azért csak koruk irodalmi divatjának igyekszenek megfelelni. Főelv: a közönség ízlését eltalálni és kielégíteni. A mai modern tragédiák és színművek, a vígjátékok és bohózatok olyan darabok, a melyekben az erkölcs és a tisztességes családi élet már valami nem is létező dolognak vétetik és a modern operettekben az érzéki táncok és a ledérség játszszák a főszerepet! A színpadjainkon jelenleg divatos műsor mellett önkénytelenül felmerül az a kérdés, vájjon ajánlhatja-e az iskola a szülőknek, hogy gyermekeiket a színházba járni engedjék ? A színpad tanítása ugyanis sokkal mélyebb, hatása erősebb, mint az iskoláé. Az ifjú az iskolában tanulja a drámai költészetet, de csak akkor fogja világosan megérteni ha több drámát látott a színpadon. De az előadásból magából is több irányban okulást meríthet az ifjú; mert egy jó színésztől művészi előadást, fesztelen, könnyű mozgást, tiszta, világos beszédet, művészi taglejtések helyes alkalmazását stb. stb tanulhat. Azonkívül szükséges az is, hogy az érettségiző tanuló legalább irodalmunk kiválóbb klasszikus és modern drámáit ismerje és miután sok ideje az olvasásra nincs, célszerű, ha megadjuk neki a lehetőséget, hogy azokat a darabokat a színpadról ismerhesse meg Mindezeken felül is számtalan oka van még az iskolának arra, hogy hogy ne tartsa teljesen vissza az ifjúságot a színházbajárástól; de vigyázzunk : válogassuk jól meg a darabokat, amelyekhez elengedjük gyermekeinket, nehogy nagyobb legj'en az erkölcsi kár. mint a szellemi haszon és csak olyankor vigyük őket a színházba, mikor olyan darabokat adnak, amelyeket művészi, költői, irodalomtörténeti, esztétikai stb. értéküknél íogva az iíjúságnak megismernie érdemes és amelyek a íogékony iíjúi lélekre és kedélyre nemesítő, jótékony hatással vannak. Már most az a kérdés, hogy melyek azok a darabok, amelyekhez elengedhetjük a tanuló ifjúságot? A tanulók színházlátogatására nézve az iskolának fegyelmi sza bályai a következőképen intézkednek : „Színi előadásokra a tanulók az osztálytanár előleges engedélyével mehetnek, a szülők vagy helyetteseik kíséretében. (22. §.)
