Katolikus gimnázium, Miskolc, 1907

12 NápoJynak, de a milanói Scala után a világnak jelenleg legnagyobb színháza; csak ötezer ember fér el benne. Páholyok hat emeletben vannak, s elképzelhető az óriási nézőtér ós magasság. „Iris" operát adták; szerzője Pietro Mascagni, a Parasztbecsület világhírű szerzője, de a kinek fátuma, hogy a többi operájával mind megbukik. Az Irissel is megbukott. Pompeji. Olasz földön tett utazásomban talán még Nápolynál és a Vesuvional is nagyobb hatással volt rám a régi római város, melyet, sok évvel ezelőtt a földből kitörő láva hamuja és a vulkánosság egy másik terméke, a tuffa eltemetett. Pompejibe Nápolyból a Corso Umberto I-o végén levő díszes pályaházból indultunk, a honnan Pompeibe minden órában indítanak egy hos5zú vonatot s még így is alig győzi a társaság lebonyolítani a roppant forgalmat. 1899. április 3-án reggel 5 órakor indultunk. A vonat egyenesen a Vesuvnak tart s ennek lábánál a tengerparton fut tova, követve a part szeszélyes kanyarulatait Nápoly óriási raktárai mellett, inajd villák és kertek közt robogunk, melyekből kiérve, sivár lávamezők következnek. A láva itt még a Kr. u. 79 iki nagy kitörésből való, ugyanaz, mely a bárom viruló várost (Pompeji, Herculaneum és Stabiae) eltemette, érdes felületét itt-ott már televényíöld (humus) fedi, melyen pompásan tenyészik a meleg talajban a szőlő, melynek kipréselt nedve a világhírű Lacrima Christi. Valamivel magasabban, a monte Vesuvio oldalán, a láva első növénye, a humust képző Stereokaulium Vesuvianum borítja szürkeségbe a lávamezőket. A kitörés után a láva megdermed és liii 1 és közben összehúzódik s a fekete kő felülete megrepedezik és óriási hasadások keletkeznek rajta. Az idő mind jobban és jobban málasztja a lávát s az így keletkezett lávapor betölti a hasadékokat s a felületet egyenletessé teszi. Ez az állapot rendszerint a kitöréstől számított 70-ik évben, de néha később következik be. Az egyenletes fekete lávapor „őszülni kezd", mint a nápolyiak találóan mondják. A növényi élet kezdi meg rajta tenyészetét. Apró moszat, fehéresszürke szinű, mely a nap perzselő melegének kitűnően ellenáll s noha az állatok jó részét lelegelik, annál bujábban tenyészik. Midőn már vagy 10 cm. vastag televényföldet alkotott, elvész, hogy más, nemesebb növénynek, a szőlőnek adjon helyet, mely a forró, szűz talajon édes otthont találva, a világ legjobb borát termi meg. Napoli utolsó házát is elhagyjuk, áz óriási város látképe bontakozik, a csodaszép, félköralakú öböl, melynek jobb oldalán a cumaemisenumi előfok, majd Ischia, Procida szigetek, az öböl közepén a látó-