Katolikus gimnázium, Miskolc, 1907

102 Ott az éden kapuja, Itt az édenkert vagyon. A kik eddig jöttetek, Keszthelynél kiszálljatok, Szent a föld, a melyet itt Be fog járni lábatok. S olvassuk csak Kisfaludytól Himfy szerelmeit s Himfy dalait: eredeti magyar lélek, magyar érzés árad belőlük, — ma fürdőhelyei úgyszólván kozmopoliták. Tiszta magyarságot, régi magyarságot alig találni. Hogy milyen tulajdonságai vannak a Balatonnak és milyen kincses bánya, arra nézve szolgáljon e néhány adat: A tó hossza 82 km. Ha egyfolytában járnál partjain, 20 óráig fáradnál, míg végét érnéd. Mintegy 46 óra alatt kerülnéd meg. A szélessége különböző A felső részén Gamásza és Fűzfő között 15 km., Tihanynál csak másfél, az átlagos szélesség 6-7 km. A területe 703 km

2. E területtel szemben elenyészik a sokat magasztalt wörthi tó 20, a gmundeni tó 24 és a Garda tó 300 km

2, területe. A bodeni tó is csak 539. a genfi tóé pedig 573 km

2. A Balaton a part mentén általában sekély. Legtöbb helyen egy újnyi mély. Befelé mindinkább mélyül 4—10 méterig. Legmélyebb Tihany alatt; az egyik ponton 45'4 méter. A tavat főképen a Zala folyó, 50 kisebb-nagyobb folyó és a légköri csapadékok táplálják. A délkeleti parton a víz legsekólyebb. Negyedóráig lábolhatunk, mégsem veszítjük el lábunk alól a talajt, a mely itt homokos. A túlsó partokon mély vizet előbb érünk. A tó feneke mészkő és bazalt. Ezt vagy iszapos agyag vagy homok fedi. Az északnyugati oldal éghajlata enyhébb, míg a másik partokon a szelek gyakrabban járnak. Ennek oka az, hogy az északi szeleket a hegyek felfogják az északnyugati oldalon, míg a délkeletin szabadün korbácsolják fel a hullámokat, mely hullámverés igen egészséges gyógyhatású. A délkeleti part egyhangú és lapályos, de a szép zalai partokra való nagyszerű kilátás kellemessé teszi az itt tartózkodást. Annál szebbek az északnyugati partok, melyeken szelid hegysorok, madárdaltól hangos erdők, híres bortermő szőllők, virágos mezők, érdekesebbnél-érdekesebb és merész geologiai alakulatok, a képzelettel játszó regényes várromok váltakoznak. A mi az éghajlati viszonyokat illeti, mióta a Magyar Földrajzi Társaság Balaton bizottsága a Balatont tudományos tanulmány tárgyává tette s a tanulmány eredményeit kiadta, a következő adatokat tudjuk : Reggeli gyors felmelegedés és esti gyors lehűlés nincs a Balatonparton. Délben az északkeleti szél enyhíti a nagyobb meleget, reggel és este pedig megakadályozza a nagyobb lehűlést Tavasz közepétől késő őszig, november közepéig is szép idők járnak, az éghajlati viszonyok kedvezők, sőt sokkal kedvezőbbek, mint a legtöbb külföldi fürdőhelyen, melyeknek csak a nagy hangon csinált hírök jobb, mint tényleges viszonyaik! Csapadékviszonyokat illetőleg a Balaton vidékét általában verőfény