Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

21 alva töltik. Bár ezek nagyon tisztátalanok, sajátságos, hogy a veszettség még sem üt ki köztük. A főutcában lóvasút halad s a régi hídnál kezdődik s Alszeraiig tart, hol 2 ágra oszlik, az egyik a Top-kapu felé, a másik pedig Jedikulába visz. Stambulban először a Hyppodromra mentünk. E téren Septimus Severus idejében lóversenyeket tartottak s néha pártharcokat vivtak. Itt van II. Theodosius obeliskje, azon obelisk fele, mely 1600-ban Kr. előtt Heliopolisban volt felállítva. Ez egy 30 m. magas gránitoszlop s négy érc lapon nyugszik; négy oldala tele van faragva hieroglifákkal, baglyokkal és más alakokkal, alul egyik oldalon pedig domborműben megörökítve látható, a mint a leigázott népek vezérei térden csúszva viszik ajándékaikat a bizánci császárnak. Az Aja Sophiához érve a kapun belül egy keleti szőnyeggel eltakart ajtó következett. Ez előtt gyékény húzódik, melyre már nem lehet profán lábakkal rálépni. Felsorakoztunk hű kalauzunk mellett a gyékény előtti párkányra lábdobogással adva jelt, mire a hatalmas szőnyeg mögül egy török jelent meg s összeszámlálva bennünket csakhamar újra eltűnt. Rövid vártatva egy csomó öreg bőrpapucsot hozott s páronkint elénk rakva felvigyázott, mig azt mindnyájan cipőinkre húzzuk s csak aztán engedett a gyékényre lépni. Mielőtt azonban megindultunk volna, intettek, hogy vigyázzunk, s ne engedjük lecsúszni papucsunkat, mi tehát csoszogva, czúszkálva benne haladtunk a gyékényen az odaadóan magyarázó Kovács ur oldalán. E mecset oly régi, oly hires s oly nagyszerű históriai múlttal bir, hogy Konstantinápoly már ennek a kedvéért is megérdemli, hogy felkeressék. Az isteni szent bölcsesség (agia sophia) ezen temploma egy évezreden keresztül a keleti kereszténység büszkesége s hire most mintegy 400 év óta az izlamnak képezi legnagyobb szentségét, fénypontját. Mielőtt azonban megtekintenénk, jó lesz talán, ha sorsát röviden elmondom. Ezen templomot 325-ben N. Konstantin emelte a szent bölcsességnek, majd fia kibővítette s szépítette. 445-ben Arkadius alatt részben felgyújtatott, de nemsokára újból felépíttetett. 532-ben a híres Nika-féle lázadás alkalmával újra lángok martaléka lett s most fogamzott meg Justinianus agyában oly templom építése, mely a föld összes épületeit felülmúlja. Hogy a szükséges pénzt is előteremtse, megvonta a tudósoktól a fizetést és Theodosius ezüst szobrát is beolvasztotta. A hatóságokat felszólította, hogy a becses építkezési anyagokat s kincseket szállítsák be s ennek az lett a következménye, hogy a legtöbb légi templomot majd egészen kirabolták. Gondolható, mennyi kincs és drágaság van itt összehalmozva! Találni oszlopot az athéni,