Katolikus gimnázium, Miskolc, 1904

88 Az oltási bizonyítványra nézve az 1887. évi XXII. t.-c. 4. §-a ekként intézkedik : „A nyilvános és magániskolák és tanintézetek növendékei életük 12. é tvének betöltése előtt újra oltandók, ha az ujraoltási idő előtt 5 éven belől valóságos himlőt nem állottak ki, vagy ha nem igazolják, hogy azon időn belül eredményesen beoltva voltak." — Különben az 5. § szerint az iskolába véglegesen fel nem vehetők. Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemje­gyet és a kiket a tanári testűlet képeseknek tart arra, hogy a szünidő alatt önszorgalmukból pótolhatják mulasztásukat, megadhatja a jogot, hogy a jövő iskolai év kezdetén javító vizsgálatot tehessenek, de csupán abban az intézet­ben, ahol tanultak. Ezen javító vizsgálat díjtalan. — Azok a tanulók, kik bár­mely két kötelező tárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet, az igazgatóság útján csak fontos okok alapján folyamodhatnak javító vizsgálatra való engedélyért a felsőbb tanügyi hatósághoz. (Rendtartás 41. §.) A kérvények a debreceni tankerületi kir. főigazgatósághoz címezve, 1 koro­nás bélyeggel ellátva és az iskolai bizonyítvánnyal, valamint egyéb, a tanul­mányokban történt hátramaradás okait igazoló okmányokkal felszerelve f. évi július hó 5 ig a gimn. igazgatóságához nyújtandók be. A ki kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az javító vizs­gálatra semmiesetre sem bocsátható. Az osztályt ismétlő és újra bukott tanulók újból való ismétlésre föl nem vehetők. (49,715/1887. sz. min. rend.) Ha valamely tanuló a vizsgálatokat betegség vagy egyéb fontos ok miatt le nem teheti vagy megszakítani kénytelen, f. évi július 5-ig a tanári testület­hez folyamodhatik a következő tanév kezdetén tartandó pótló vizsgálatra való engedélyért. A betegség igazolására hatósági, vagy hatóságilag megerősített orvosi bizonyítványt kell mellékelni. A pótló vizsgálat csak teljes vizsgálat lehet, melyért semmi díjat sem kell fizetni. (Rendtartás 42. §.) Magántanulók, kik magánúton, vagy magánintézetben tanultak és elő­menetelükről nyilvános középiskolától kívánnak kizonyítványt nyerni, az 1883. évi XXX. t.-c. 15. §-a szerint az illető iskola igazgatójánál való előleges bejelentés és annak kimutatása mellett, hogy a közvetlenül lefolyt tanévet, mely magánintézetben, illetőleg hol és mily rendszerű tanulmányozással töl­tötték, tehetnek vizsgálatot az e célra megállapított időben. (Rendtartás 15. §.) A magántanulóknak azt is igazolniok kell, mi okból akarnak magánta­nulók lenni. Minden tanuló 6 korona felvételi díjat és 60 korona tandíjat fizet. Azon­felül fizet mindenki 1 koronát ifjúsági könyvtárra, 2 koronát értesítőre, 1 koronát énekre. A felvételi, ifjúsági-könyvtári, értesítői és ének-díj alól senki sem ment­hető fel, de az egész tandíj elengedésében bármely vallású tanuló részesülhet, ha szegény és a rendes tantárgyakból nincs több elégségese, mint jója és jelese együttvéve és nem kevésbbé szabályszerű vagy rossz a viselete. A tan­díj elengedéseért csakis a rendes időben (I. félévben szept. 10-ig, II. félévben február hó 10-ig) az intézet igazgatóságához kell folyamodni. A folyamod­vány bélyegtelen; hozzá kell mellékelni az iskolai bizonyítványt, továbbá a községi hatóságtól egy évnél rövidebb idő előtt kiállított szegénységi bi­zonyítványt. A tandíjat, mely egész évre 60 korona, 4 részletben: október 15., december 1., március 15. és május 1. napjáig kell befizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents