Katolikus gimnázium, Miskolc, 1904

50 ben halad, melyet a Sajó alkot a pelsőci és szilicei fensíkok között. A vidék Karsztjellegű, kopár hegyek, melyekre ha nagy ügygyel-bajjal feljutunk, óriási hepe-hupás síkság terűi el előttünk, dolinákkal, búvó patakokkal, rejtelmes, még ki nem kutatott barlangokkal, melyekben a visító vércse tanyázik. A hegyek oldalain nagy mészsziklák merednek. Kiérve a szorulatból, Rozsnyó termékeny vidéke terül el előttünk, egy pillanatra látszik a krasznahorkai vár is. Végre lassan, de biztosan becammog vonatunk a rozsnyói állomásra reggel 7 óra tájban. Rozsnyó városán áthaladva keleti irányban visz az út, dombokon keresztül. Azelőtt erdő volt itt, de most már az egész vonalon kivágták, nem kiméivé még a fiatalabb fákat sem. Krasznahorkán betértünk Szkaupil József plébános úrhoz, a ki vendégszeretően fogadott s megmutatta azt a szentségtartót, melyet Andrássy Dénes gróf boldogult neje Franciska ékszereiből készíttetett s azután a krasznahorkai templomnak adományozott. Igazi műremek, csúcsíves stílben, színaranyból, kirakva igaz gyöngyökkel, drágakövekkel. Értéke körül-belől 10,000 márka. Maga a munka is az ötvösművészet dicsősége, a hogyan az a legapróbb részletekig ki van dolgozva. Innen a Franciska mauzóleumhoz mentünk, mely a Hárskút felé vezető állami út baloldalán van Krasznahorkától 1 kitométer távolságra. Parkírozott térség közepén, / melynek hátterében kis fenyves sötétlik, van a mauzóleum kőfallal kerítve. Úgy a mauzóleum, mint az azt körítő fal sóskúti mészkőből épült, míg a mauzóleum belsejét a világ minden részéből összehordott s a helyszínén faragott és finom ízléssel egybeállított márványlapok díszítik. Maga a mauzóleum négy sarkán letompított négyszögalak, tetején hatalmas kupolával. A bejáratnál két női alak, egyik a letűnt életet jelképezve, másik a megdicsőülést. Belépve a mauzóleum belsejébe szinte elvakít az a színpompa, mely itt előnkbe tárul. A kupolamenyezetet gazdag arany és márványmozaikmunkák alkotják. A mauzóleum fő ékessége a laasi fehér márványból faragott két sarkophag, mely valódi műremeke a szobrászatnak. Mindkét sarkophag tető alakú lemetszett sarkain 4 — 4 imádkozó angyalalak térdepel. Az egyik sarkophag belső hosszoldalának közepén a grófné, a másikon pedig Andrássy Dénes gróf relief képe van; elől pedig az Andrássy domborművű czímer. Az oltár felőli homlokoldal díszítése a gróf koporsóján két páva a halhatatlanság jelképeül; a grófné koporsóján fiait vérével tápláló pelikán látható, mint az önfeláldozás jelképe. A grófi koporsón ezenkívül látható két kutya alakja a hűség jelképéül. Az ajtóval szemben van a boldogult grófné emlékének emelt oltár, mely Seraphica szent Franciskának van szentelve. A mauzóleum építési költsége félmillió korona. Tervezője Berndl Richárd müncheni műépítész és Schmucker Eduárd, a szobrászmunkák készítője Frick Max müncheni szobrász, a mozaik és festészeti munkát Throll Károly müncheni festőművész és az ötvösmunkákat Mayerhofer Adolf müncheni ötvös készítette. A mauzóleumból a várba mentünk. A meredek kopár hegyen feljutva a vár előtt állunk, mely ma is jó karban van, legalább egyes részei. Itt megnéztük a Franciska grófnő ereklyéiből létesült múzeumot, majd a vártemplomot, régiségtárat és a sírboltot. Itt pihen üvegkoporsóban Andrássy Istvánná Serédi Zsófia, a híres lőcsei fehérasszony, a ki Lőcse városát elírúlta a labancoknak, a miért a kurucok kalitkába zárták. Holtteste még ma is ép állapotban van. Lejőve a várból, visszamentünk Rozsnyóra s vonatra ülve este 10 óra után hazaérkeztünk Miskolcra. Xúntus Gábor.