Katolikus gimnázium, Miskolc, 1904

13 im Sonnenlichte gemeinsamer Liebe zum Kinde verstanden." Mi nem vagyunk sem a szülőnek, sem gyermekének ellenségei. Mi egy tanítványunkat sem akarjuk megbuktatni, legyen akármilyen gyenge tanuló, mi csak a javát akarjuk, azt, hogy kijavítsa rossz feleletét, viselje jól magát, hogy idővel ember legyen belőle. A tanár a szülőkkel egyetértve óhajtja nevelni tanítványait. Az iskola nem idegenkedik a szülőktől, sőt közeledik a szülői házhoz. A mai alkalommal is legjobb meggyőződésünk szerint, teljes őszinteséggel elmondjuk azt, hogy mit kiván az iskola a szülőktől, azaz mi a szülők kötelessége. A nevelés alapját a család veti meg. Az anya mosolya már a csecsemőben visszhangra talál. Az anya modora nagy hatással van az apró gyermekre. Ekkor legfogékonyabb a gyermek a jó, a szép, a .nemes iránt és itt a szerető anya vezetésének jut a legszebb szerep. A családi nevelés végtelen befolyással van az egyénre. A gyermek elsajátítja a szülők természetét, modorát, tulajdonságait, műveltségét. Már Aristoteles is azt tanítja, hogy az utánzás az emberben termett. Az ember abban külöinbözik minden egyéb lénytől, hogy leginkább utánoz és utánzás által nyeri első nevelését. Példa, utánzás által tanúi a gyermek járni, beszélni, játszani, stb. Adja át a szülő jó tulajdonságait gyermekének és tanítsa meg első sorban arra, ami a legfontosabb, tanítsa meg engedelmeskedni s nem kívánjuk, hogy iskolai munkánkban aktive is támogassanak. Aki engedelmes, kötelességtudó, aki kötelessegtudó, megtanulja leckéjét, nemcsak kivételesen, hanem állandóan s'a szokás második természetévé válik: „Naturam expellas furca, tamen usque recurret", áll a jó tulajdonságokra is. Szükséges, hogy a tanulók már magukkal hozzák a komoly munka tudatát és a komoly munka tiszteletét az iskolába. Hány család gyermeke egytől-egyig rossz s hányé egytől-egyik jó ? S nézzük meg a szülőket! Melyik, hogyan neveli gyermekét ? Ha több gyermek van s van közöttük különbség igyekezetre nézve, gondoljanak utána az ittlévő igen tisztelt mamák, hogy nem jár-e az apa most többet kávéházba és kaszinóba, mint azelőtt; nem hivatkozik-e többet nagy, hivatalos elfoglaltságára, mint azelőtt vagy rövidebben: foglalkozik-e most is eleget gyermekeivel ? A választ nem kívánom, tisztában vagyok vele. Hétköznapokon is, vasárnapokon is, a mamák rendszerint otthon vannak, míg az apák kegyetlenül szívják a kávéházak ózondús füstjét. Ritkán is jegyzett fel egy-egy apát a pedagógia favoritjai közé, míg hány kitűnő férfiú köszöni nagyságát az anyai szónak, az anyai szívnek, az anyai nevelésnek ? A sziilő tegyen meg gyermeke érdekében minden lehetőt, de ne kényeztesse el. A kényeztetés a gyermeknek szabad tetszésére való bocsátása. Az elkényeztetett gyermek azt teheti, amit akar; sőt gyakran ő parancsol szüleinek, akik azt teszik, ami dédelgetett gyermeküknek tetszik. Az el kényeztetésnek következménye az engedetlenség, a tekintély lenézése, kötelességmulasztás; utóbb igények s nagyzási hajlam. Mindezek nehezítik a jó nevelés munkáját és még rosszabb következményeket szülnek. A kényeztetésnek egyedüli orvossága az engedelmességre való szoktatás. A nagy Kant is azt mondja: „A gyermeknek eleinte sokat és vakon kell engedelmeskednie". Ugyancsak Kant így nyilatkozik : „Zum Character eines Kindes gehőrt vor allén Dingen Gehorsam. Dieser Gehorsam kann abgeleitet werden aus dem Zwange, oder aus dein Zutrauen. Der letztere ist wichtig, der erstere nothwendig". A nagy gondolkodó tehát azt kívánja, hogy szükség esetén minden lehető módon szorítsuk engedelmességre a gyermeket. Mert aki nem engedelmeskedik szü-