Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902
22 mányos müveket, ami agirnn. német nyelvtanítás főcélja. 1) A nyelvtan tudása alatt nem azt értem, hogy a rendszeres német nyelvtant ismertessük, gyakoroljuk töviről-hegyire, sőt az a kívánságunk, hogy a nyelvtan ne tegyen ki többet 2—3 nyomtatott ívnél. 2) de azt azután igazán tudja a tanuló. Névragozás, az igék leghasználtabb alakjai, a melléknév egyezése, fokozás, névmások, számnevek, elöljárók fogalma, ezek a legszükségesebbek. Ezeket azonban tudni kell. Ezeket kérdezzük mindig, ezeket gyakoroljuk. Habár csak nyelvtani alapfogalmak, de a nyelvek tanításánál sohasem hagyhatók figyelmen kivül. A nyelvtan tanításánál az legyen a jelszónk: igen keveset, de igen jól. Igazán érthetetlen, hogy lehet még mindig egész rendszeres német nyelvtanokat tanítani, azaz a német nyelv rendszerével megismertetni a tanulókat, talán bővebben és alaposabban, mint a mennyire a magyar nyelv rendszeres nyelvtanával megismerkedtek. Részben anomália, hogy a magyar nyelv rendszerének tanítása már a III. gimnáziumi osztályban befejeződik s a gimn. V. osztályától a rendszeres német nyelvtannak szorít helyet, hogy nyelvtani, németes izü szőrszálhasogatásokat tanítsunk, amelyeknek semmi észfejlesztő erejük nincs s idővel teljes feledésbe mennek, holott megesik, a nagy tudományos gramatikai kutatások révén, hogy egy VIII. osztályos tanuló magától egy egyszerű mondatot sem tud németre fordítani vagy a németből a maga erejéből lefordítani. A gramatikai apróságok a növendéknek sem eszét, sem figyelmét le nem kötik, tudását nem tökéletesítik. Mit tanítsunk mi tehát, német nyelvet vagy a német nyelv rendszerét? Mi bizonyosan csak a német nyelvet akarjuk elsajáttítatni s nem a német nyelv rendszerével akarjuk megismertetni növendékeinket. Még helytelenebb természetesen a német nyelvtannak német szóval való tárgyalása, különösen a kezdő fokon. Ha növendékeink már ügyesebbek, tárgyalható német nyelven is, hogy mikor ezt a körülmények határozzák meg, akkor, ha a tanulók már tudnak annyit, hogy nyelvtani ismereteik beszédgyakorlatok alkalmával értékesíthetők. Azért idő előtt ne tanítsunk be néhány betanított kérdést és feleletet sem, melyek úgyis csak a laikust vezetik félre. 3) O. K. T. K. XXXVI. évf. 1. sz. Bleyer Jakab: „A német nyelvtanítás módszeréről és feladatáról a gimnáziumban." 2) O T. E. K. XXXV. évf. 31. sz. 661. 1. Francia miniszteri rendelet a modern nyelvek tanításáról. A francia miniszter is azt óhajtja, hogy a modern nyelvnek tanítása gyakorlati jellegű legyen, hogy csak azokat a nyelvtanokat tanítsák, a melyek a legegyszerűbbek és szabályokkal s kivételekkel legkevésbbé vannak megterhelve. Alexandre Ribot: „La réforme de l'Enseignement secondaire" (Paris, Colin 1900.) 177. és 256—257. 1. s) Lehrprobon und Lehrgánge 1902.2. Heft. Seite 53--56. Dr. Meder: »Über sprechiibungen im neusprachlichen Unterrichte, besonders solche, die sich auf Vorkomnisse des táglichen Leben beziehen«.
