Katolikus gimnázium, Miskolc, 1901

5 Ez azon erély — mondja Ruskin, — mely oly dolgokat fogat fel az elmével, minőket érzékeinkkel észre O O ' nem vehetünk.

1) Ez tágítja ki lelki világunkat a szemléletek és tapasztalatok által megismert valóságon túl a lehetőség beláthatatlan birodalmába, a midőn oly helyzetekbe hoz bennünket, melyekben sohasem voltunk és oly tárgyakat hoz élőnkbe, minőket alakjukra nézve érzékeink által sohasem vettünk észre. A fény és hő hullámzását, az atomok és moleculák kapcsolatait, a vegyi változásokat csak a gyakorolt képzelet érteti meg velünk, midőn a hypothesisek finom elvontságait concrét képekbe öltöztetvén, felfogásra alkalmasokká teszi. Ez azon lelki erő, melyhez az oktatásnak fordulnia kell, s melynek közreműködésétől függ az oktatás minden eredménye. „Valamint a betűszedő összeszedi betűszekrényéből a szükséges betűket, hogy azokból a kézirat szerint szavakat képezzen, épúgy szedi össze a képzelődés is az emlékezés raktárából azon képeket, melyeket az oktatás a taniiló tudatában szavai által felkölteni iparkodik. A tanuló csak akkor fogja felfogni az oktatás szavait, ha képzelődése képes leend tárgyaikat megfelelő képzeteiből előállítani. Ennélfogva a képzelődés az, mi az oktatásnál minden felfogást közvetít. A képzelődési erőre különböző tanulók nagyon különbözően fogják maguknak képzelni a római imperatort; az egyik valami fejedelem-félét, a másik valami szolgabirót fog belőle a név hallatára képzelődése által csinálni. Oly esetben pedig, midőn a tanuló képzelődésében annyira gyönge, hogy nem képes szemléleteiből a szükséges uj képet megalkotni, a szavak mint üres hangok fognak általa felfogatni, s legföljebb a gépies emlékezés veendi fel őket haszontalan terhük"

2) A képzelem működése szerint háromféle, u. m. elvonó, A hozzáadó és egybevető; a szerint, a mint eredeti képze- munkája, teinket elvonás (abstractio), hozzáadás (determinatio) vagy egybevetés (combinatio*) által változtatja meg,

3) Ha ugyanis a képzelem a képzetek visszaidézésénél egy vagy több részképzetet elhagy, működése elvonó, ha ') Felméri : Neveléstudomány, 3G0. 1. 2) Klamarik-Lindner: Psvchologia, 65 1. 3) V. ö. Schiller, Handbuch der Padagogik 107 110. I.