Katolikus gimnázium, Miskolc, 1901

18 és varázshatalmat gyakorol az akaratra . . . így a gyermek képzelnie örömest mulat az állatoknál, növényeknél és ásványoknál; érdeklődéssel figyeli meg, utánozza, alakítja és irányozza a természet tárgyait, erőit, cselekvéseit és tüneményeit, mi által mintegy önmaga fejleszti és nemesíti képzelmét s vele együtt többi szellemi tehetségeit is. A művészettel való foglalkozás: a képek, szobrok szemlélése, zene ós ének hallgatása szintén jótékony hatást gyakorol a képzelemre. A művészet a szép iránt vak) fogékonyságot fejleszti, szellemi élvezetekre képesít; az értelmet és akaőatot héjlékonynyá teszi az igaznak és jónak felvételéhez, megóv az erkölcsi elaljasodástól, sőt jobbá, nemesebbé teszi a lelket.') Azért, mihelyt a gyermek szemeinek hasznát veheti s a színeket és a tárgyak alakjait megkülömböztetni tudja, tegyük őt figyelmessé azok szépségére Ámde erőszakosan ne utaljunk azon részekre, melyeket szépeknek tartunk. A magyarázgatás és ráutalás a szép hatását csökkenti, míg önkénytelen felismerése tartós benyomást hoz létre s megóvja a képzeletet az ábrándozásnak nevezett betegségtől és rászoktatja az emlékezettel és Ítélettel való társulásra. A szépnek felismerése a szellemi életben az eszmék iránt való érdeklődést kelti fel, mely a lelki törekvéseket az anyagiaktól elvonja és a magasztosra, felségesre irányozza. Ez pedig kiinduló pontját képezi minden nemesnek! A történelem. De nemcsak a természeti és művészeti hanem az erkölcsi szép is nevelő hatású a képzelemre. A történelem herosai, nagy jellemei, a királyok és hazafiak fényes tettei, a kormányférfiak önzetlen áldozatkészsége, melylyel a haza minden lakosáról gondoskodnak, hogy közjólétet teremthessenek, époly magasztosak és szépek, épúgy meg ragadják, felköltik az ifjú képzeletetét, mint a természet nagyszerűsége, vagy a művészetek remek alkotásai. Hány jelesünk nevével találkozunk a történelem lapjain, kik eszméikkel, törekvéseikkel, tetteikkel a nemzet és népek életfejlődésére, saját koruk s a későbbi korszakok állapotaira és eseményeire döntő befolyást gyakoroltak! Menynyire megkapja a gyermek ifjú képzelmét, ha ezekről olvas, vagy beszélni hall! A történeti események és tör ') V. ö. Platón, Respubl. 111. 12, 401—2.