Katolikus gimnázium, Miskolc, 1899
nem 4700 m 3 s így négy osztályú gyirmasiumunk czéljának teljesen megfelel. 12. Tanulóink örömuapjai. Ünnepélyes hálaadó isteni tiszteleten jelent meg az ifjúság a tanári karral egyetemben 0 Felsége névünnepén október 4-én és a koronázás évfordulóján, junius 8-án. — Iskolai ünnepélyt tartottunk ápril 11-én, az 1848. törvények szentesítése emlékére. Szent mise hallgatása után ifjaink nemzeti lobogó alatt, élén a tanári karral, felvonultak a tornaterembe, hol a „Szózat" eléneklése után Dassievicz Gyula tanár ismertette meg a tanulókkal a nap jelentőségét. Ezután Halasi Béla, Halupka Ferencz és Nagy Ferencz III. oszt. tanulók szavalták szépen : Koltai Virgil „1848. ápril 11", Sassy N. Lajos „Üdv a királynak", Petőfi Sándor „Nemzeti dal" cz. költeményét. Kozma Bertalan IV. oszt. tan. pedig Vörösmarty Mihály „Honszeretet" cz. költeményét. Végül a műénekesek Szigethy János énektanító vezénylete alatt a „Hymnus"-t elénekelték. 18. Iskolánk gyásza. Erzsébet királyasszony gyászos halálának emlékére 1899. nov. 20-án gyászünnepélyt tartottunk. A minoritáknál Bajay Amand hittanár gyászmisét mondott, honnét az egész ifjúság gyászlobogóval a tanári kar kíséretében fölvonult a tornaterembe, hol a tulajdonképeni ünnepély tartatott. Az igazgató emlékbeszédet mondott, (1. az Értesítő elején.) Halupka Ferencz III. oszt. tanuló Pósa Lajos „A királyné álma"; Eberhardt Lajos IV. oszt. tanuló Sebestyén Károly „A nagy sírra" ; Halasi Béla III. oszt. tanuló Varga Gyula „Erzsébet királyné ravatalánál' 1 és Kozma Bertalan IV. oszt. tanuló Fludorovics Zsigmond „Erzsébet királyné halálára" czímű alkalmi költeményét szavalta el. Az ünnepély kezdetén a műénekesek egy gyászdalt, a végén pedig Kölcsey „Hymnus"-át énekelték Szigethy János énektanár vezetése alatt. 14. Tanulóink kegyelete. Október 6-án megjelentünk az aradi vértanúk emlékére tartott gyászmisén. — Iskolánk legnagyobb jótevőjének, dr. Soltész Imre Bálint prem. kanonok és nyug. leleszi plébánosnak, lelki üdvéért, ki intézetünk szorgalmas, szegény tanulói részére 12000 koronás ösztöndíj-alapítványt tett, f. é. márczius 21-én gyászmisét tartottunk s hogy a hála növendékeink szívéből jótevőjük iránt soha ki ne veszszen, az üdvözült halálának évfordulóján, márczius 21-én, évenkint megjelennek tanulóink az ő emlékére tartandó gyászistentiszteleten. — A halálozás évfordulóján (márczius 24.) bold. Weber István tanár iránti kegyeletét rótta le az ifjúság, midőn e napon megjelent a tanári karral az elköltözött lelkiüdveért tartott gyászmisén. 15. Tanulóink jótékonysága. Tanulóinkat már korán a jótékonyság, emberszeretet erényére kell szoktatnunk. Jót.ékonyczélra ez évben is rendeztünk gyűjtést közöttük, melynek megvolt a kedvező eredménye. — így a „Vakok támogatására Budapesten létesítendő alap" javára 12 korona 36 fillért adtak ifjaink. A segélyegylet jótevői közé pedig belépett 106 tanuló 2 koronával. 16. Épület és felszerelés. Az épület még mindig a régi, 150 év előtt épült, alacsony, sötét, földbesüppedt, a modern paedagogia és hygienia követelményeinek teljes hijával ; a felszerelés primitív. Könyv- és szertáraink gyarapodását lásd a IV. fejezetben. 17. Az ösztöndíjak, jutalmak és a segélvző-egyesület állapotát illetőleg lásd az V—VIII. fejezeteket. Polgár György, kir. igazgató.