Katolikus gimnázium, Miskolc, 1899

11 a mennyiben a positív rész 1, 2-5, 5 skálarészeinek a negatív részen 3, 5, 7 5 skálarészek feleltek meg. Az eredmény meglepett annyival is inkább, mivel ama tünemény­ből, hogy a megosztott ellentétes elektromosságok kölcsönös vonzásuknál fogva az elektromos golyó eltávolítása után egymással ismét egyesülnek és egymást teljesen lerontják, következtethetjük, hogy az influentia-hatás folytán nyert ellentétes elektromosságok mennyiségre egyenlők s a kö­zéptől symmetrikusan fekvő helyeken egyenlő sűrűségűek is. Meglepeté­sem azonban csakhamar eloszlattam ama gondolattal, hogy bizonyára a negativ elektromosság azért erősebb, mivel az elszigetelt vezető testben az elektromos állapotot előidéző positiv elektromossági! test ennek a köze­lében van. Ezzel a dolog véget ért volna, azonban váratlan fordulat állt be. Az elektromos megosztást a távolsággal vizsgálva, ismételtem az előbbi megfigyelést. Most távolabb lévén a megosztást előidéző positiv elektromosságéi test, az elektromossá vált elszigetelt vezető testnek indif­ferens közepétől egyenlő távolságban lévő helyein egészen mást tapasztal­tam a kétféle elektromosság sűrűségét illetőleg, mint előbb. Úgy tűnt fel ugyanis, mintha a mostani positiv rész az iménti negativ részszé változott volna, mert most a positiv rész s-kálarészei voltak számottevően nagyobbak, mint a negativ részé. Majd lassan-lassan egy bizonyos határig növelve a távolságot, a negativ rész ama helyein, a melyek az előbb még számottevő elektromosságot jeleztek, most csak alig, vagv épen nem mutatkozott elektromosság, holott a positiv rész megfelelő helyein ez már jelentékeny volt. Ha pedig innen kezdve a távolságot lassan-lassan kisebbítettem, a positiv rész elektromossága sűrűség tekintetében mind jobban és jobban megközelítette a negativ rész elektromosságának a sűrűségét az indifferens középtől symmetrikusan fekvő helyeken ; míg végre bizonyos távolságban a positiv és negativ rész symmetrikus helyei nagy megközelítéssel egyenlő sűrűségű elektromosságot jeleztek a hasz­nált elektroskopon. A távolságot még inkább kisebbítve, azt hiszem, mondani sem kell, hogy a symmetrikusan fekvő helyeket illetőleg, a negativ rész elektromosságának a sűrűsége növekedett a positiv részen levő elektromosság sűrűségének a rovására. E tüneményt egész valójában könnyen lelki szemeink elé vará­zsolhatjuk. Képzeljük, hogy elszigetelt vezető sárgaréz-hengerünk egy oly gyertyatartó, melynek felső részén, a közepétől kezdve, jobbra és balra egyenlő távolságban egyenlő számmal gyertyák helyezhetők el, a melyek — tegyük fel — az elektromosság sűrűségének megfelelően kigyúlnának s égnének, úgy az elektromos influentiát előidéző, positiv elektromossági! sárgaréz-golyó közelítésével és távolításával a kölcsönös távolságnak meg­felelően háromféle eset volna lehetséges, úgymint: 1. Mindkét oldalon nagy megközelítéssel egyenlően égnének közép­től symmetrikusan elhelyezett gyertyák ; vagy 2. a positiv oldalon a középsőtől számítva kezdetben alig észrevehe­tően, majd mindinkább fokozódva égnének, holott a negativ oldalonaz első, második, sőt gyakran a 1 a'inadik gyertya sem égne és csak a harmadik, illetőleg a negyedik alig észrevehetően és így tovább fokozódva, ha i. az első es?t után a távolságot lassan-lassan nagyobbítjuk; vagy r végre

Next

/
Thumbnails
Contents