Katolikus gimnázium, Miskolc, 1898

8 helyi viszonyok is sürgették. Borsodmegyében egyedül Miskolcz városa az, melynek középiskolája van ; tehát arra kellett törekedni, hogy e megyének minél több fiát, főleg tehetséges fiát részesitse a szellemi kiképzés áldásaiban s nevelje őket, hogy később munkás, jellemes és művelt lelkű polgáraivá vál­janak a hazának. Egy másik ok, a paedagógiai is szintén közreműködött egyesületünk meg­alakulásában, a mennyiben tanulóinkat egymás iránti felebaráti szeretetre és jótékonyságra igyekszik szoktatni. Ezen magasztos ezél érdekében vagyonosabb tanulóink évről-évre íelszólíttatnak, hogy 1—1 frt évi díj lefizetése mellett legyenek az egyesület pártoló tagjai. A tanulók által befizetett összeg szegény tanulótársaik segélyezésére fordíttatván, ez szegény embertársaiknak támoga tására szoktatja őket a nélkül, hogy azok vallás felekezetét tekintenék. A társadalom és az iskola szorosabb egymáshoz való kapcsolása is egy ok volt az egyesület megalapítására ; mert ha a társadalom csak jótéteményben részesül az iskola részéről, ezt könnyen feledi, de ha valamivel maga is hozzá­járul az intézet intézményeinek gyarapításához, ha viszont ő is részesíti az iskolát valami jótéteményben, ez emlékezetében marad és ez fokozza iránta való érdeklődését. Ezek voltak az okok, melyek intézetünk igazgatóját arra buzdították, hogy a társadalom bevonásával egy segélyző-egyesiilet megalapításának nehéz munkáját vállaira vegye. Munkájában kitartásra ösztönözte a más középisko­láknál tapasztalt buzgalom és az elért eredmény, melyet a szegény jóravaló tanulók segélyezése ügyében kifejtettek. Erejét a mű felépítésében fokozta a jászberényi kath. főgymnasiuinnál elért siker, hol két évi fáradozását egy 4000 frt tőkével rendelkező segélyalap létesítése jutalmazta. Kezdetben komoly ag­godalmak között fogott a munkához a város és a vidék sanyarú helyzete miatt, azért c akis kitartó, lankadatlan tevékenység mellett lehetett annyira vinni a dolgot, hogy adományok gyűjtése által az egyesület alapkövét le lehessen tenni, Az egyesület megalapításának eszméje az 1886/7. tanévben született, a mikor is az igazgató a helybeli pénzintézeteket, biztosító társaságokat, egye­seket és a tanulókat felkérte, hogy adományaikkal járuljanak egy létesítendő segély-egylet megalapításához. A felszólításnak meglett az eredménye, a mennyi­ben az első év végén 154 frt G '> krral le volt téve az egyesület alapköve. Az 1887/8. tanévben több nagylelkű férfiú tekintélyes összegű alapítványával már 1078 frt 74- kr. volt az alapvagyon. Az egyesület iránt ilyen nagy érdeklődés nyilvánulván és a jó előmene­teli! és viseletű megszorult tanulók segélyezésére, ezeknek nemzeti és vallás­erkölcsi nevelése és oktatása érdekében, tervezett eme czélszerű intézmény kellő méltánylásra találván, az igazgató indítványára a tanári kar 1888. május hó 2ii-én tartott gyűlésében a segélyegylet alapszabályait megállapította, me­lyeket a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1888. julius 13-án 26,578. sz. a. jóvá is hagyott. Az egyesület alapszabályaiban annak működési köre mind a tagok gyűj­tésére, mind a segélytzésre nézve megállapítva lévén, szélesebb mederben fog­hatott czélja valósításához. Az 1888/9. tanévben felhívásaink és gyiijtőiveink már a vidékre is eljuthattak, felhíva az érdeklődőket szegény, de szorgalmas tanulóink emberbaráti szeretetet igénylő sorsára. Igaz ugyan, hogy kérésünket sok helyen nem hallgatták meg s törekvésünk nem részesült minden oldalról kellő támogatásban, de azért az eredmény kielégítő volt. A visszaérkezett gyüjtőiveken 41 alapító, 110 rendes, 115 pártoló tag ajánlotta fel közremű­l.ödését a szegény tanulók segélyezése körül. Tanuló ifjuságunk is készséggel

Next

/
Thumbnails
Contents