Katolikus gimnázium, Miskolc, 1897

14 és zavartalan, vidám kedélyhangulatban lesz. A testi jó érzés hat humorunkra. Testünk hiányos fejlesztése ellenben megboszulja magát a gyakori rosszullét, betegségek okozta levert kedély hangulat, idegesség stb. alakjában. Rousseau azt tartja, hogy : ,.a lélek gonoszsága a test gyengeségétől fiigg". Kérdezheti valaki, hogy mi köze van a szellemnek a nyújtóhoz, az ugráshoz, a lendülésekhez, a kardhoz, a vítőrhez, a fegyverhez? stb. A kérdésre ím ez a válaszom: A tornázás, vívás és más testgyakorlás nem figyelemhez és pontos megfigyeléshez szoktat, mert a tornagyakorlatok legtöbbje és a kardvágások kivitele különböző factorok eredménye. Hogy pl. az ugrás helyes legyen, kell, hogy az iramodás és a felugrás energiája, a repülés alatti testtartás és leugrás biztossága együtt közreműködjenek az egésznek kivitelére; arra hogy helyesen megítélhessük az iramodás távolságát, pontos megfigyelésre van szükségünk. „A vívás művészete, bár az egész testet igénybe veszi, tulajdonképen a mutató és hüvelyk ujj hegyében összpontosul, e két ujjon elömlő bámulatos érzékenységnél fogva veszszük észre az ellenfél kardjának mozdulatait és mialatt a kéz könnyedén és gyorsan repdes, megfigyeljük ellenfelünk egész characterét és összehasonlíthatjuk a saját ügyességünket az ellenfél ügyességével és ehhez képest védekezünk vagy támadunk, hol ébren vigyázunk és magunkon uralkodunk. hol meg villámgyors energiával vágunk. Mondhatjuk tehát, hogy ..a vívás a megfigyelés, a béketűrés, önuralom, lélekéberség és vérmérsékletünk fegyelmezésének iskolája". A hegy tetejére feljutott turista élvezete a természet nagyszerűségétől elragadó, felemelő érzés. Ez az ember érzelmi oldalát érinti. Van a testedzésnek egv más eredménye is, mely az ember értelmére bir hatással. Testgyakorlat közben megtanuljuk ugvanis, hogy olyannak tekintsük a világot, a milyen valójában és ne fussunk az elérhetlen ideál után. A legmerészebb gondolatmenet sem segít fel minket a nyújtóra, liánéin igenis egy felbillenés, egy kimért felhúzódás, egy gyors fellendülés. Fantaziánk legmesszebbmenő szárnyalása sem röpít át ugró póznán vagy az akadályon, hanem csak kiképzett és kellően alkalmazott erőnk, ügyességünk. Ellenfelünket hős érvekkel földre nem teríthetjük le, de igen úgy, hogy ha derekasan megmarkoljuk, műértőn megforgatjuk és vállaival a földhöz szorítjuk. Fegyveres ellenséget nyelvvel és gúnynyal le nem fegyverezhetünk, hanem csak fegyverrel kezünkben s akkor is csak azon esetben, ha erősebbek vagy ügyesebbek s bátrabbak vagyunk mint ő. Szerekkel vagy szereken végzett, tornagyakorlatok utján azon meggyőződésre jutunk, hogy erős akarattal, izmaink erősítésével derék munkát végezhetünk s ha gyöngébbek is vagyunk, következetes erőkifejtéssel nagy akadályokat győzhetünk le. Erőnk és ügyességünk nagyobbodni fog. Világnézletünk ezáltal correctebb lesz. Bútorságunk és önérzetünk fokozódni fog és öntudatunk szertelen kinövései helyett biztosság erősödik meg bennünk a világgal és az élettel szemben. A sok oldalú tornagyakorlatok gyors meggondoláshoz szoktatnak, mi által sok tétovázástól és tépelődéstől szokunk le. Mindezek együttvéve emelik erkölcsi erőnket, emelik bennünk az intelligentiát. Mindezek eléggé bizonyítják, hogv a tornagyakorlatok nem csak a testi, hanem a lelki erőket is növelik és az egész embert testileg és szellemileg edzik.