Katolikus gimnázium, Miskolc, 1897

14 és zavartalan, vidám kedélyhangulatban lesz. A testi jó érzés hat humo­runkra. Testünk hiányos fejlesztése ellenben megboszulja magát a gya­kori rosszullét, betegségek okozta levert kedély hangulat, idegesség stb. alakjában. Rousseau azt tartja, hogy : ,.a lélek gonoszsága a test gyen­geségétől fiigg". Kérdezheti valaki, hogy mi köze van a szellemnek a nyújtóhoz, az ugráshoz, a lendülésekhez, a kardhoz, a vítőrhez, a fegyverhez? stb. A kérdésre ím ez a válaszom: A tornázás, vívás és más testgyakorlás nem figyelemhez és pon­tos megfigyeléshez szoktat, mert a tornagyakorlatok legtöbbje és a kard­vágások kivitele különböző factorok eredménye. Hogy pl. az ugrás he­lyes legyen, kell, hogy az iramodás és a felugrás energiája, a repülés alatti testtartás és leugrás biztossága együtt közreműködjenek az egész­nek kivitelére; arra hogy helyesen megítélhessük az iramodás távolságát, pontos megfigyelésre van szükségünk. „A vívás művészete, bár az egész testet igénybe veszi, tulajdonképen a mutató és hüvelyk ujj hegyében összpontosul, e két ujjon elömlő bámulatos érzékenységnél fogva veszszük észre az ellenfél kardjának mozdulatait és mialatt a kéz könnyedén és gyorsan repdes, megfigyeljük ellenfelünk egész characterét és összehason­líthatjuk a saját ügyességünket az ellenfél ügyességével és ehhez képest védekezünk vagy támadunk, hol ébren vigyázunk és magunkon uralko­dunk. hol meg villámgyors energiával vágunk. Mondhatjuk tehát, hogy ..a vívás a megfigyelés, a béketűrés, önuralom, lélekéberség és vérmérsékletünk fegyelmezésének iskolája". A hegy tetejére feljutott turista élvezete a ter­mészet nagyszerűségétől elragadó, felemelő érzés. Ez az ember érzelmi oldalát érinti. Van a testedzésnek egv más eredménye is, mely az ember értelmére bir hatással. Testgyakorlat közben megtanuljuk ugvanis, hogy olyannak tekintsük a világot, a milyen valójában és ne fussunk az elérhetlen ideál után. A legmerészebb gondolatmenet sem segít fel minket a nyújtóra, liá­néin igenis egy felbillenés, egy kimért felhúzódás, egy gyors fellendülés. Fantaziánk legmesszebbmenő szárnyalása sem röpít át ugró póznán vagy az akadályon, hanem csak kiképzett és kellően alkalmazott erőnk, ügyességünk. Ellenfelünket hős érvekkel földre nem teríthetjük le, de igen úgy, hogy ha derekasan megmarkoljuk, műértőn megforgatjuk és vállai­val a földhöz szorítjuk. Fegyveres ellenséget nyelvvel és gúnynyal le nem fegyverezhetünk, hanem csak fegyverrel kezünkben s akkor is csak azon esetben, ha erősebbek vagy ügyesebbek s bátrabbak vagyunk mint ő. Szerekkel vagy szereken végzett, tornagyakorlatok utján azon meg­győződésre jutunk, hogy erős akarattal, izmaink erősítésével derék mun­kát végezhetünk s ha gyöngébbek is vagyunk, következetes erőkifejtés­sel nagy akadályokat győzhetünk le. Erőnk és ügyességünk nagyobbodni fog. Világnézletünk ezáltal correctebb lesz. Bútorságunk és önérzetünk fokozódni fog és öntudatunk szertelen kinövései helyett biztosság erősö­dik meg bennünk a világgal és az élettel szemben. A sok oldalú torna­gyakorlatok gyors meggondoláshoz szoktatnak, mi által sok tétovázástól és tépelődéstől szokunk le. Mindezek együttvéve emelik erkölcsi erőn­ket, emelik bennünk az intelligentiát. Mindezek eléggé bizonyítják, hogv a tornagyakorlatok nem csak a testi, hanem a lelki erőket is növelik és az egész embert testileg és szellemileg edzik.

Next

/
Thumbnails
Contents