Katolikus gimnázium, Miskolc, 1894

11 belépő jegyein ezek a számok voltak megjelölve; a két tengely végében volt a négy főbejárat a császár és a gladiatorok dísz-bevonulására. A Colosseum belseje nagy pusztulás képét mutatja; az ülőhelyek nagy része eltűnt s a meglevők is meg vannak fosztva az egykori díszes márványburkolattól; az ülőhelyeket több lépcsőzet ékalakú részekre osztotta, hogy ki-ki könnyen eljuthasson a helyére. Az amphitheatrum közepén van az aréna, vagyis a küzdőtér, mely alatt több helyiség volt a gépezetek és a vadállatok ketreczeinek elhelyezésére. A Forum Romanumot délfelől a Palatínus határolja; az ezt borító romokat aug. 28-án szemléltük meg; ez a nap volt talán a legmelegebb s a hőségtől igen sokat szenvedtünk, de azért nem lankadó érdeklődéssel tanulmányoztuk a Palatiumot, melyen Romulus a várost megállapította. A Palatínus volt, mint tudjuk, Róma városi életének kiinduló pontja, mert ezt választotta ki Romulus város építésére, a mire a többi halmok közül közepes magassága és középponti fekvése miatt a legalkalmasabb volt. S bár két ezredév múlt már el Róma alapítása óta, mégis a Palatínuson itt-ott nyomaira akadunk ezen legrégibb Rómának. így az ásatások alkalmával több helyen napfényre kerültek azon kőfalnak maradványai, melyet még a város alapításának első idejében emeltek; megtalálták a régi bejárást, a Porta Vetus Palatii-1, mely a forumon átmenő Via Sacrából a Palatínusra vezető Glivus Palatínuson volt; az e kapu mellett talált kőhalmazt Jupiter Stator templomának tartják, melyet Romulus emelt Jupiternek, mikor az a sabinok elől a Palatiumra menekülő rómaiakat megállította és győzelemre segítette; egy másik régi emlék a Palatiumon a Lupercal-barlang, melyben a farkas az ikreket táplálta s a melyhez még a császárok korában is zarándokoltak a Palatínusra. A későbbi időkben a Palatínus, mint a római név eredetének színhelye, az ősi hagyományokhoz ragaszkodó patrícius rendnek volt kedvencz lakóhelye. Augustus is e halmon lakott s midőn egyszerű lakóházát a villám felgyújtotta, Augustus megvásárolta a környéken levő házakat s az így szerzett telken emeltette a Palatínuson az első császári palotát, a régi királyok székhelyét ez által a császárok székhelyévé avatván. Augustus útóda, Tiberius, a halom északnyugati oldalán új palotát építtetett; a domus Tiberiana és a fórum közti részre építtette Caligula császár a maga palotáját, melynek legjobban fenmaradt része az a fedett folyosó, cryptoporticus, melyben a császárt 4l-ben Kr. u. megölték. Mindezen paloták ma teljesen romban fekszenek. Tiberius palotájának délkeleti sarkában van egy magán ház, melyet némelyek Germanicusénak, Caligula atyjáénak tartanak, mig mások szerint Liviáé, Augusztus császár feleségéé volt. Ez a ház maradt reánk a Palatium palotái között a legépebb állapotban, a mennyiben az egész alsó része megmaradt s így Lívia háza a legérdekesebb és legbecsesebb lelet az egész Palatiumon, mely gazdagon megjutalmazta az ásatást rendezők fáradságát és költségeit. Livia házában az első helyiség az átrium, melyből balra nyílik a tablinum, mindkét oldalon egy-egy szobával; a bejárattal szemben van az étkező, a trícliniurn. Mindezen helyiségek padozata gyönyörű mozaikkal, falai pedig kitűnő karban levő falfestményekkel vannak ékesítve, melyeket méltán tartanak a Rómában feltalált falfestmények között a legszebbeknek. Valóban csodálatos, hogy e kedves lak még ma is fennáll, míg körülötte minden romba dőlt; a császári palotákhoz való közelsége valószínűvé teszi a tudósoknak azt a feltevését, hogy ide szoktak volt visszavonulni a császárok fényes palotáik csarnokaiból, hogy meghitt barátaik társaságában kipihenjék az uralkodás fáradalmait s így minden császárnak gondja volt reá, hogy végképen el ne pusztuljon.