Katolikus gimnázium, Miskolc, 1894

6 első emlék .1 Castor-templom. A monda szerint Jupiter íiainak, Castor- és Polluxnak templomát még az utolsó király elleni háborúban a regillusi tó melletti győzelem után épitették azon a helyen, a hol a két isteni ifjút látták, a mint a csata után itatták lovaikat a Vesta-templom melletti forrásban ; ebből következtették, hogy a Dioscurok segítettek a rómaiaknak kivívni agyőzeimet. A templomból, melyeta császárok korában többször restauráltak, csak három, 14 m. magas és parosi márványból készölt szép oszlop maradt meg, melyek méltó tárgyai a művészek tanulmányozásának, mert a római templomépítés virágzó korából valók. Tovább a Capitolium felé, a Castor-templom mellett fekszik a nagy Basilica Júlia, egykor a fórum legszebb épülete. Ennek építését Julius Caesar kezdte meg Kr. e. 54-ben s Augustus fejezte be; befejezése után tűzvész pusztította el s Augustus újra felépítette még díszesebben. A basilica 101 irt. hosszú s 49 m. széles négyszöget alkot; a középső részét használták a törvénykezésre, e középső termet kettős oszlopsor vette körűi s az igy származott oszlopcsarnok volt a henyélők és dologtalanok kedvencz sétahelye. A basilica márványpadlózatán még most is láthatók bizonyos négyszögű és kerek rajzolatok, melyeket bizonyára az ott lebzselő koczkajátszók karczoltak oda. A Basilica Júliából ma csak az alapépítmény van meg a lépcsőzettel és néhány csonka pillér. A basílicát mind a négy oldalról utczák vették körűi, az éjszaki oldalán vonúlt a Via Sacra, Róma legrégibb és legnevezetesebb útja. mely a Colosseum környékén kezdődve keletről belép a fórumra s ezen keresztül megy egészen a Capitolium lábáig, a honnan mint Clivus Capitulinus vezet fel a várba; ennek az útnak régi kövezete még ma is fel-feltűnik a fórum egyes helyein. A Basilica Júlia előtt elvonuló Via Sacrán a Capitolium felé haladva Saturnus templomához érünk, melyet az ősrégi Ara Saturni fölé emeltek s többször újra építettek; csak az előcsarnok 8 gránit-oszlopa és lépcsőzete maradt meg belőle. E templomban volt már a köztársaság legrégibb idejétől kezdve az államkincstár is: az Aerarium Saturni, hol az állam vagyona és a különféle számadások őriztettek. Saturnus templomától Clivus Capitolínus választja el a Dii consentes porticusát, vagyis Róma 12, hat férfi és hat női istenségének oszlopcsarnokát, kiknek szobrai az oszlopok között voltak felállítva. A Porticus mellett, már a fórum nyugati szélében van a Vespasianus-templomnak három oszlopból álló maradványa; e templomot Kr. u. 80-ban emelték Vespasianus császár tiszteletére. Most következnek a Concordia-templom romjai; ebből is csak az alapépítmény és a márvány-padozat egyes nyomai láthatók ma. E templomot Camillus építette 388-ban Kr. e. a patríciusok és plebejusok kibékűlésének emlékére ; később itt tartotta a senatus is gyűléseit, mikor a Curia Hostilia elpusztult ; itt mondotta el Cicero is a negyedik beszédét Catilina ellen. E régi templomot Tiberius császár építette újra díszesen s legnagyobb része még a XIII. században is fennállott; a császárság korában e templom valóságos gyűjteménye volt a különféle drágaságoknak, melyeket mind Coneordiának ajánlottak fel. A fórum északnyugati sarkában áll Septimius Severus diadalíve, mely a császárnak a parthusok és arabok felett aratott győzelme emlékére épült. A diadalívnek három nyílása van; a középső szélesebb és magasabb a triumphator számára; maga a diadalív domborművekkel van díszítve, melyek a hadjárat nevezetesebb eseményeit örökítik meg. E diadalív mellett egy falmaradvány