Katolikus gimnázium, Miskolc, 1894

26 hogy benyomásaink össze ne torlódjanak, mert bizony Firenzét megismerni két nap alatt lehetetlen. Szept. 14-én reggel hat órakor indultunk Velenczébe, a lagúnák városába. Firenzétől Bolognáig érdekes útunk volt. mert a pálya ezen része az etrusc Apennineken vezet át 46 alagúton, számos hidon és viaducton keresztül, mialatt a magaslaton haladó vonatról az útas az Appenninek völgyeinek, szakadékainak, környező síkságainak szépségeiben gyönyörködhetik. D. u. két órakor érkeztünk meg Velenczébe, a hol csak egy napot töltöttünk, szept. 15. napját, hogy néhány nevezetességet itt is megtekintsünk és hogy itt megpihenve, a hosszú utat Firenzétől Budapestig két részben tegyük meg. Megnéztük á Palazzo Dúcaiét, a dogé palotát, az Academia di belle artit, a gyönyörű San Marcot és más templomokat, este pedig végig gondolázva a Canal Grandén, meghallgattuk a serenádot, s ezzel ki is merítettük velenczei tartózkodásunk programmját. Vasárnap, szept. 16-án d. u. 2 órakor indultunk Budapest felé, hova másnap reggel 10 órakor érkeztünk meg négy hétig tartó útunkból, mely tanulságos és élvezetes is volt, mert a classicus földön járva, emlékeinek közvetlen tanulmányozása a római életről és művészetről eddig szerzett ismereteinket helyreigazította, bővítette; bejártuk azon helyeket, melyekhez a rómaiaknak annyi emléke fűződik ; e helyeket és emlékeket leírásokból régen ismertük és szerettük, de most e szeretetünk, lelkesedésünk megnövekedett. Legjobban megismertük Rómát, itt tartózkodtunk legtovább, ide is vágyódunk vissza, azt hiszem mindnyájan; mert jól mondja Boissier, hogy Róma annyit nyújt a classicus világgal foglalkozóknak, hogy minél tovább tartózkodik az ember Rómában, annál jobban megszereti, annál jobban vágyódik vissza. Br. Reibner Márton.