Katolikus gimnázium, Miskolc, 1894
22 tenger partján a nápolyi öblöt amphitheatralisan veszi körűi, kilátással a szemben levő füstölgő Vesuvra, Capri, Ischia és Procida szigeteire. Mi a magasan fekvő Vittorio Emanuele corson levő Hotel Tramontánoban voltunk szállva, honnan beláthatni az egész öblöt, a várost és környékét. Nápoly már igazi délvidéki város, mely hangos lármájával, piszkos házaival éles ellentétben áll a csendes és tiszta Rómával. Épen jókor érkeztünk, mert tanúi lehettünk egy nápolyi népünnepnek; ugyanis Kisasszony napján van a S. Maria Piedigrotta búcsúja s már az előestén megkezdődnek az ünnepségek; az egész város fénycsen ki volt világítva, különösen pedig a Piazza plebiscito, hol a királyi palota áll és a Strada di Róma, Nápoly főutczája; ezeken oly nagy sokaság tolongott, mintha az egész város itt lett volna; sípoló, lármázó csoportok járták be a várost; majd díszmenetben jöttek a festői öltözetű marinarik, a tengerészek, kik egy virágokkal díszített kocsin énekelték az ünnepi dalt, mely évenkint ez alkalomra készül. Az ünnepség belenyúlt a késő éjszakába s a tengeren tűzijátékkal fejeződött be. Nápolyban három napot töltöttünk; 8-án és 10-én d. u. Pompeiibe rándultunk ki, 9-én és 10-én d. e. a nápolyi museumot tekintettük meg. Nápolyból vasúton juthatni a 24 km.-nyire fekvő Pompeiibe, a Vesuvtól eltemetett s ma részben kiásott antik városba. Pompeii mintegy 20,000 lakossal bíró élénk római tartományi város volt, midőn 79. aug. 29-én a Vesuv egy teljes kitörése alkalmával Herculaneum és Stabiae városokkal együtt a kiömlő forró láva és hamueső eltemette annyira, hogy az elborító lávatömeg 8—9 méternyire emelkedik a talaj fölé. Noha a pusztulás nem kimélt'e meg a város egy részét sem,, mégis úgy látszik, hogy a lakosok nagy része elmenekülhetett, mert eddig csak mintegy 130 hulla helyét találták meg az ásatások alkalmával. Az eltemetett város kiásását a lávatömeg közül a jelen század elején kezdték meg sáliami költségen folytatják ma is, mert a városnak még csak harmadrésze van föltárva. Pompeii főjelentősége a tudományra nézve abban áll, hogy ilt magunk előtt láthatjuk a római világnak egy városát, mely közvetlenül ismertet meg bennünket a római élettel, a melyről Pompeii nélkül csak az irott forrásokból lehetne fogalmunk; ez a körülmény adja meg Pompeiiriek a rendkívüli érdekességet, mert itt magát az ó-kort látjuk elénk varázsolva. Az ásatásokat rendező tudós Fiorelli a város kiásott, részét kilencz regio-ra osztotta; e regiok ismét több insulára, négy utczától környezett háztömegre oszlanak s azonfelül minden háznak külön száma van. így azután három szám segítségével Pompeii bármelyik épületére rátalálhatni; pdl az Aedes Pansae, az ó-kori ház mintája: Regio VI. Insula VI. Domus IPompeiiben a bejárat mellett van egy kis museum, melyben az ásatások alkalmával előkerült tárgyakat őrzik; e museum legérdekesebb tárgyai a gipszből készült holttestek. Ugyanis a várost elborító láva kihűlvén, híven megőrizte az elfödött testek körvonalait; az emberi test természetesen már elporlott s a helyén egy üreg maradt; ebbe az üregbe azután, mikor az ásatások alkalmával rájuk akadtak, gipszet öntöttek s így a halottnak hű mását kapták meg. Ilyen gipszöntvény kilencz van a pompeii kis museumban. — A museum előtti utcza a Forum Civile-ve, a város főterére vezet; ez épen úgy, mint a római fórum, középületekkel van körülvéve; körülötte vannak a basilica, az Apollo-templom, a Jupiter templom romjai. A fórumból nyíló útcza az u. n. Kisebb-thermae-hez, fürdőhöz vezet, melyben szintén megvannak a római fürdők ismeretes részei: az apodyterium, tepidarium, caldarium és frigidarium. — A város egyéb középületei még: a másik, u. n. stabiaei fürdő, az előbbinél jóval nagyobb, számos'
