Katolikus gimnázium, Miskolc, 1894

18 válóbb halott, vagy épen vértanú számára; itt gyűltek össze a hívek isteni tiszteletre az üldözések korában. Két részre vannak osztva e kis kápolnák, egyik rész a férfiak, másik a nők számára s némelyikben még megmaradt a pap számára kőből készült szószék. Néhol meg lebontott lépcsők, eltorlaszolt kijárások láthatók, hogy az üldözők, kik a bejárás nyomára akadtak, be ne hatolhassanak a szent helyekre. A sírok feliratai és a kápolnákat díszítő festmények, melyek többnyire a szentírásból vett jeleneteket ábrázolnak, igen érdekesek, mert ezeket úgy tekinthetjük, mint a keresztény művészet első termékeit. Callixtus catacombáinak megtekintése után tovább mentünk a Via Appián, mely a rómaiak idejében Capuáig, majd egészen Brundusiumig vezetett s már Kr. e. 312-ben kövezettel borította Appius Glaudius censor s így, mint regina viarum elseje lett a birodalmat behálózó kereskedelmi és hadügyi fontossággal biró utaknak. A Via Appián Callixtus catacombáin túl veszi kezdetét az elpusztúlt régi síremlékek hosszú sorozata; ezek közül is megnéztünk egyet, t. i. Caecilia Metella hatalmas toronyalakú tumulusát; aztán visszafelé indultunk s dél felé járt az idő, mikor visszatértünk e kis kirándulás-számba menő útunkból. Aug. 25. és 27., valamint szept. 4-ik napját a Vaticánnak és gazdag gyűjteményeinek szenteltük. Mindannyiszor a Szt.-Péter templommal, az egész világ legnagyszerűbb templomával kezdtük; csodáltuk e templomot mint építészeti műremeket, kegyelettel tekintettük mint Szt.-Péter apostol sírhelyét és pápai székesegyházat. E helyen nem részletezhetők a templom története, kincsei, síremlékei, szobrászati és festészeti műremekei; mindezek helyett legyen elég annyi, hogy a San Pietro minden része valósággal remek, a világon egyedüli, úgy hogy a benne járó és roppant arányaiban elvesző földi lény ily nagyszerűség láttára okvetlenül Teremtőjéhez fordul gondolataival. A San Pietro után a Vaticán kápolnáit, képtárát és museumait tanulmányoztuk. A Scala Regián, a Vaticán főlépcsőjén felmenve a CappelJa Síxtiná-ba, a pápa házi kápolnájába érünk, mely 1473-ban épült; oldalfalait hírneves olasz művészek frescói, a menyezetet pedig Michelangelo 7 profétája és 5 Sibyllája, továbbá a szentírás egyes jeleneteit, mint a világ és az első emberpár teremtését, a vízözönt, Noé áldozatát stb. ábrázoló frescói díszítik ; a bejárattal szemben az oltár feletti falra ugyancsak Michelangelo festette az utolsó Ítéletet. Michelangelo ezen műremekei azok, a melyekért a Rómában megfordulók el nem mulasztják a Sixtus-kápolna megtekintését. Most következnek Raffael stanzái vagyis az a 4 terem, melynek kifestését II, Gyula pápa Raffaelre bízta; a frescók közül néhánynak másolata a mi nemzeti museumunkban is megvan, így: Disputa del Sacramento, mely a győzedelmeskedő egyházat ábrázolja; La scuola D'Atene az athenaei philosophusokkal viszont a tudomány győzelmét mutatja; Attila találkozása I. Leó pápával. A vaticáni képtár csak 42 festményt tartalmaz, közöttük van Raffael u. n. folignoi Madonnája és Transfiguratio Christi-je, melyek másolatai szintén láthatók a nemzeti museumban. Legtovább időztünk a vatikán régiségi museumaiban, melyeknek gyűjteményei első sorban érdekeltek bennünket. Itt láttuk többek között az otricoli Zeust, a legszebb Zeus-szobrot, a belvederi, a Kitharoedus és a Sauroktonos Apollont, az alvó Ariadnét, a Laocoon-csoportot, L. Cornelius Scipio Barbatus feliratos koporsóját, az Apoxyomenost, a Doryphorost stb., vagyis mindazon ó-kori sculpturákat, melyekre annyiszor hivatkozunk s a melyeket eleddig csak rajzokban láthattunk. A vaticáni Museo Gregoriano Etrusco érdekes bronzokat,