Katolikus gimnázium, Miskolc, 1893

5 Még egyet. Az ilyen és hasonló irányú próbaleczkék vagy preparácziók, — melyek kivált Németországban gombamódra szaporodnak — ujabban meglehetősen vesztettek hitelökből. A hiba — ha nem tévedünk — alighanem azokban van, akik e nemű dolgozatokban tényleg csak —kaptafát látnak és mint ilyet használják. Nagyon természetes, hogy az önállóbb gondolkozásúaknak élesen kellett mindennemű „papir-tanitó" ellen kikelniük. Nézetünk szerint semmiféle ilynemű dolgozat nem léphet föl olyatén követeléssel, hogy a tőle ajánlott eljárást az olvasó föltétlenül adoptálja. Hiszen akkor veszendőbe menne a tanítás lelke: a tanító egyénisége - A jelen dolgozatnak czélja is csak az lehet, hogy tájékozásűl, ösztönül szolgáljon a kezdőnek, — provokálja az avatottabbak kritikáját és így legalább némi csekély mértékben hasson a módszer javítására. I. Helyesolvasás és -írás. (B szakaszra nézve v. ö.: Polgár Győr gy: A latin és görög olvasás tanításáról. M. T. 1880. 288. s köv. 1. — Nuber Sándor: A lat. alaktan kezelésmódja az I. osztályban stb. Uo. II. 486.) I. Bevezetés. A latin nyelvre vonatkozó általános ismeretek fölelevenítése, illetve kiigazítása után — mely alkalommal a kath. egyház hivatalos nyelve, valamint általában az élő és holt nyelvek közti különbség jöhet szóba, — természetesen egészen elemi módon, — áttérhetünk a nyelv legegyszerűbb alkotórészeinek : a betűk-nek fölosztására, különösen kiemelve a magánhangzók quantitativ különbségét. Majd fölállítván mint első czélt a latin helyesolvasás és -írás begyakorlását, fölszólítjuk a tanulókat, hogy említsék föl azokat a latin szókat, melyeket a köznapi beszédből ismernek. Ezek körülbelül a következők: = Grimnázium. Direktor. Professzor. Instruktor. Kántor. Szervusz. Méta. Doktor. Czirkusz. Vakáczió. Piktor. Bestia. Czézár. Kréta. Korona. Komédia. Eóza. A hónapok nevei. Megakadás esetén segítendők a tanulók: ez intézet neve? tanár? igazgató? stb. Némely szónál (kréta, korona stb.) meg kell mondani, hogy latin eredetű. — Ezeket a szókat leírjuk a Jegyzetek-be iigy, a mint azokat (magyarosan) kiejtjük. Minden szó mellett helyet hagyunk. A tanulók báromféle füzetet használnak : 1) Latin jegyzetek; ide kerül minden adat, moly az induetióhoz szükséges. 2) Latin szók gyűjteménye; kizárólag e czélra szolgál. 3) Latin gyakorlatok; nagyobb alakú. Az irásb. dolgozatok rendes füzetje. — Említenünk sem kell, hogy hol írásról van szó, mindig úgy értendő, hogy a tanár is ír a táblára. — Gimnázium. Hol láttátok e szót leírva? = Iskolánkon. Bizonyára ritkán van az épületeken e szó phonetikusan írva. Ha igen, akkor természetesen induetiónál nem vehetjük hasznát. — írjuk le melléje úgy, a mint leírva láttuk: gymnasium. így írják, emígy meg olvassák. Különbség ? --- Az i hang y-nal van írva, a z hang s-sel, az á ékezetlen a-val.