Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

10 Gróf Csáky Albin miniszter október 22-én 1812. eln. sz. a. Hegedűs Sán­dorhoz, a „Nemzeti Tornaegyesület" elnökéhez igen nagy horderejű leiratot in­tézett, melyben kifejti Ő nagyméltósága, hogy a testi nevelés emelése czéljából az egyetemi felsőbb iskolai hallgatók, középiskolák felsőbb osztályú és evvel egvrangú más intézet tanulói részére jövő nyártól kezdve országos tornaversenyt kivan létesíteni Budapesten. Ezen tornaversenyek tervét és programmját a „Nemzeti tornaegyesiilet"-tel, mint legilletékesebb szaktestülettel óhajtja elké­szíttetni, de úgy, hogy abba mindenféle testgyakorlási nem, sport, testedző já­tékok, katonai rendgyakorlatok, menetelés, ugrás, futás is fölveendők. Pálva­díjak kiosztását, dicsérő oklevelek kiállítását is helyezi kilátásba. E leirat megszólaltatta Kaas Ivor bárót is a „Budapesti Hirlap" 1890. évi 295. számában. „A nemzeti torna" cz. vezérezikkében kiemeli, hogy Ő nagy­méltósága ezen leirattal egy újabb dicséretes kezdeményezéshez jutott; a tor­natanitás kérdésének nálunk lendületet adott. Elmélkedése további folyamában pálczát törve az orthodox német tornarendszer fölött, arra a meggyőződésre jut, hogy a tornarendszer híveinek nem csekély bosszúságára a miniszter a vitában az athletika és a nemzeti játékok javára döntött. — Ez utóbbi megjegyzésre nézve a czikkirót és követőit mcgczáfolhatják a „Tornaügy" X. évf. 7. számában „A jövő zenéje" cz. czikkbcn foglalt megdönthetlen tények, melyek azt bizonyítják, hogy amely követelésekkel az athletika hívei most előállanak, azt a tornatanárok elébb sürgették és nagyobbrészt a viszonyokhoz képest már meg is cselekedték ; továbbá Maurer János tornatanár legújabban kiadott művében „A tornázás módszertaná"­ban a fiúk játékáról és ennek hasznáról oly lelkesen ir, mint akár Felméri. Nincs ok tehát a bosszankodásra. — Valószínűleg e túlzó czikk késztette a „Herkules" egyik szerkesztőjét, Porzsolt Jenőt e békéltető nyilatkozatra: „A német tornázásnak egyik része, a szertornázás, ma már nemzetközi testgyakorlatnak vehető akár­milyen nemzeti játékok mellett is. Ezeknek érdekében látjuk szükségesnek fel­szólalásunkat, mert félő, hogy a nagy tisztogatásnál a használható szereket is kidobjuk a tornateremből. — Mi indítottuk meg a harezot a német tornázás ellen, kötelességünk a haszontalan kaszabolásnak is elejét venni." („Herkules" VII. évf. 19—24. sz.) Az említett miniszt. leiratra azonban reflectált a „Nemzeti Tornaegyesű­lct" is az országos ifjúsági tornaversenyek rendezése ügyében a közokt. miniszter­hez felterjesztett felirati tervezetében. Ebben a nevezett egyesület első sorban szükségesnek véli, hogy a verseny programmjába csak oly mutatványok vehe­tők fel, melyek az ország tanuló ifjúsága által elsajátíthatók voltak és a ver­senyek csak oly feladatokat tartalmazhatnak, a melyeknek megoldására a legkép­zettebb tanuló tornászok képesek a nélkül, hogy versenyképességök biztosítása czéljából külön trainingre szorulnának. A mutatvány szerű előadásoknál a tömegesség és az összliangzatosság veendők első sorban figyelembe, nemcsak a közös, ha­nem az egyéni munka által is. A szabad- és rendgyakorlatoknak a különböző felállításokban, sorváltozásokban, rendekben, fejlődésekben, az alakulásokban fekvő változatossága és gazdagsága alkalmas egyrészt arra, hogy bennök, mint díszlátványban gyönyörködjék a közönség és másrészt arra, hogy a komolyan biráló szemlélőt megnyugtassa és meggyőzze a felől, hogy iskolai tornázásunk­nak ezen ága a tanúló ifjúság katonai kiképzettségének első biztos alapját megadni teljesen alkalmas. Ezekből azután meg lehet Ítélni, hogy az ország tor­názó ifjúságának általános tornaelőképzettsége mily fokon áll. — Több oknál fogva a szertornázás is bemutatandó. — A tornázás tovább fejlesztését a sport egyes nemeinek bevonásával nem véli eszközölhetni. — líészletesebben meg-

Next

/
Thumbnails
Contents