Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
184 ül i. ln nomine Patris et Filii, et Spiritus Sancti. Amen. Datum Romae, die 16. Mensis Decemb. Anni 1888. Fr. J. M. Larroca, Magister Generalis Ord. Praed. Conservus in Domino. Fr. Ludovicus Cuerva, Magister et Socius. Az 1888/9. tanévben a Rózsafüzér-egyesületnek 45 tagja volt, kik három csoportba osztva az egész nagy olvasót naponkint elvégezték olyképen, hogy egy-egy tag egy Miatyánkot és tíz Üdvözletét, ez utóbbiba bele szőve a sorsolás utján kihúzott titkot, mondott el. A hittitkok kisorsolása, mely czélra nyomtatott bárczák szolgáltak, minden hónap első vasárnapján exhortatio után történt. A nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztérium 1889. márcz. 3-án 7173. sz. a. kiadott rendelete alapján a Rózsafiizér-egyesület alapszabályait helybenhagyván, az egyesület áldásos működését tovább folytathatta. A tagok száma évenkint szaporodott úgy, hogy az egyesület részvevő tagjait négy, öt csoportba is kellett osztani. A tagok a tizedeknek hétköznapokon való elmondásáért 100 napi, vasár- és ünnepnapokon 7 évi, minden egyes Miatyánk és Üdvözletért szintén 100 napi búcsúban részesültek. A tagok a »Magyar ifjúság rózsafüzére« ez. ifjúsági közlönyt több példányban járatták és buzgón olvasták. A Rózsafüzér-egyesület azonban nem működhetett sokáig, mert a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1890. jul 14-én 30,871. sz. a. kelt rendeletével az egyesület lapját egy a törvény és a törvényen alapuló rendeletek ellen való izgatást tartalmazó czikk miatt a rendelkezése és vezetése alatt álló valamennyi középiskola tanári és ifjúsági könyvtárából kitiltotta s meghagyta a felügyeletet az irányban, hogy a nevezett közlönyt az ifjúság ne olvassa. Így aztán maga az egyesület is megszűnt. c) Scgélyzö egyesület. A szegénysorsú tanulók segélyezési ügye nálunk csak a legújabb!) időben (1886 — 87. tanévben) kezdett örvendetes lendületet venni. A segélyző-egyesület alapjának megvetése Polgár György, kir. igazgató legfőbb érdeme, ki ezen intézetnél való működése első évében mindjárt kezébe vette az ügyet, egyesekhez és testületekhez kérvényt intézett, hogy adakozzanak a szent czélra, s fárad- hatlan buzgósággal folytatta a gyűjtést mindaddig, mig végre sikerült neki 9 évi lankadatlan kitartással oly alapot teremteni, mely bármely nagyobb s gazdagabb intézetnek is becsületére válnék. Miután az egyesület iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult és a jó előmeneteld és viseletű megszorult tanulók segélyezésére ezeknek nemzeti és valláserkölcsi nevelése és oktatása érdekében tervezett eme czélszerü intézmény kellő méltánylásra talált, az igazgató indítványára a tanári kar 1888. évi május hó 29-diki gyűlésében a segélyző-egyesület alapszabályait megállapította és azokat jóváhagyás végett a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz felterjesztette, mely azokat 1888. évi julius 13-diki keltezéssel 26578. sz. a. jóvá is hagyta. így a segélyző-egyesület létrehozatala sikerülvén, 1889. ápril 28-án megtartott alakuló közgyűlésen elnökül: Kaffka Ignácz kir. törvényszéki biró, — első választmányi tagokul: Bajay Amand, dr. Demeczky Mihály, dr. Ernst Péter, Foltin János, Forster Rezső, dr. Gencsi Samu, Grün feld Ödön, Hesz Miklós, Homer József, Jablonszky Flóris, Kiss Gyula, Koos Soma, dr. Ko- valik János, Lövy Adolf, Pét ró József, Pfliegler Ferencz, Posch Jenő, Schack Antal, dr. Singer Henrik, dr. S zu ff ka Dénes, Virágh János, —
