Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története

158

Hl. oszt. Magyar nyelv. Rendszeresen fog előadatni a kitűzött nyelvtan: rész. A nyelvtant illetőleg minden igyekezetemet arra fordítom, hogy az előbb: osztályokban szerzett nyelvtani ismeretek teljesen átismételhetők és rendszere- síthetők legyenek. Az órák úgy osztatnak be, hogy egyik héten két óra essék az olvasmányra, egy pedig a nyelvtanra, a másik héten pedig két óra nyelvtanra, egy olvasmányra. Az olvasmány egyes részei kimerítőn meg lesznek beszélve és összefoglalva.

IV. oszt. Történelem. Az egyes leczkékre felvett — s előbb magánolvasmányul feladott anyagot — kezdetben az iskolában való közös olvasás alapján a tanulókkal kérdések alapján kellően megbeszélem és megmagyarázom, kiemelve különösen az okokat, melyek miatt egyik vagy másik esemény történt, az eseményekből folyó következéseket, összevetve más nemzetek hasonló eseményeivel ; hol a tárgy természete kívánja, térképet használok s ezalatt egyes kérdéseket adok, hogy meggyőződjem, vájjon a tanulók az előadott részletet megér- tették-e ? a magyarázat végeztével a felvett tananyagot egy pár tanulóval elmondatom.

4. Dr. Demeczky Mihály tanár módszere.

II. oszt. Mennyiségtan. Az alapfogalmakról egyszerű következtetések útján megyek át a tantételekre. Igyekszem a tanulókat önálló gondolkodáshoz szoktatni. Mindenütt nagy súlyt fektetek a fejszámolásra. A tanuló mindenütt következtetés által jusson az eredményhez, a szabályok összefoglalása ezután következzék. En mindig a táblánál, a tanulók pedig valamennyien a füzetben dolgoznak úgy, hogy mindegyik bármikor folytathatja a munkát. Minden óra elején összefoglaljuk az előbbi óra tananyagát és a tanulók erre építve lehetőleg önerejükből haladnak tovább.

III. oszt. Mennyiségtan. Minthogy ez osztályban a tanulónak nem csupán a számtani műveletek végrehajtásában kell otthonosnak lennie, de egyúttal bizonyos önálló felfogást is kell tanúsítania, azért mindenek fölött arra fogok törekedni, hogy a tanuló minden egyes példa megfejtésénél külön gondolkozzék a feladat megoldási módjáról; kerülni fogom tehát, hogy a tanuló ez önállóságát holmi szabályok lekössék. Iparkodjék a tanuló a kitűzött czélt következtetések alapján elérni. A kamatszámításnál lehet már a végén a végzendő operatiókat képletbe is foglalni és így a növendéket előkészíteni az algebrára. A munka itt is teljesen közös, melyben én, mint e munka vezetője, veszek részt.

IV. oszt. Mennyiségtan. Iparkodom feltüntetni a tanulók előtt az algebrai jelzések fontosságát, az algebra nyelvének általánosságát, igyekezni fogok arra, hogy maguktól jöjjenek rá a negativ számok bevezetésének szükségességére. Vezessük aztán a tanulót úgy, hogy meggyőződjék, vájjon a már ismert műveletek alkalmazhat,ók-e a negativ számok bevezetése által kiegészített számsorban. A munka legyen teljesen közös. A tanulók mintegy maguktól állítsák össze az algebra főbb szabályait. Nagy súlyt fogok arra is fektetni, hogy a tanulók a könnyebb műveleteket fejben is elvégezzék.

III. oszt. Német nyelv. A nyelvtani oktatás alapjául mindig az olvasmány szolgál. Az olvasás és helyesírás begyakorlásánál főleg azon hangokra vagyok tekintettel, melyeknek jelzése a magyarétól különbözik. A tanulók mintegy maguktól állítják össze a nyelvtani szabályokat, melyeket azután rendszeres egészszé füzünk össze. A praeparatióra, a szókincs gyűjtésére nagy súlyt fektetek, nemkülönben az etymologikus szócsoportokra. A nyelvtani tanórát min-