Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
12 A telek kijelölése és átadása után a minorita társház és a város között egyesség folytán a telek mindkét végén a minoritáknak valamivel több jutott, a telek közepén azonban, mely rézsutosan állott ki, hogy a leendő új út görbe ne legyen, a minoriták engedtek valamit. így azután 1753. junius 4 én Dudás Incze házfőnök az így kiigazított telken iskolát kezdett építtetni, azt az utcza sarkán épült ezédulaházzal egy vonalban helyezte el és zsindelylyel fedette be. A felépített iskolát Piros Gellért, Dudás házfőnök utóda, sövénynyel vétette körűi, azt sárral megtapasztatta, jó anyagból kályhákat rakatott és a termeket új padokkal, ajtókkal és ablakokkal látta el. Az így elkészült iskolát végre 1753. november 15-én megnyitották és használatba vették. Az iskola két nagy teremből állott, s mindegyik terem 4 ablakkal volt ellátva. Volt még benne egy kályhával ellátott előszoba is. A társház udvara felől pedig az épület folyosója futott végig. Ezen iskola felállítására a minorita társház körülbelül 350 magyar forintot költött. Meg kell még említenem, hogy az utcza kiegyenesítése czéljából, a telek azon részén, mely a minoritáknak jutott, két házacska állott. Az egyikért, mely városi czédulaház volt. s melyben a városi tolmács lakott, semmit sem fizettek, mivel ezt a város lerontatta és elhordatta. A másikért azonban, melyben egy alsóbbrendű ember lakott, 16 magyar forintot fizettek a minoriták. Az iskola tehát valamint a múltban, úgy jelenleg is az újonnan készített szentpéteri út mellett fekszik; nyugoti oldalán a társház kerítésével, éjszaki oldalon pedig az uj ezédulaházzal határos, mely azonban jelenleg már nem létezik. Mivel pedig ez iskola időközben annyira megrongálódott, hogy már 1773-ban beomlással fenyegetett, azért Tercsák Mózes alispán Kumisz Mihály házfőnököt gyakrabban ösztönözte egy uj épületnek szilárdabb anyagból való építésére. Ezen czélra Buja Antal nevű nemes görög ember 1000 forintról szóló kötvényét a társházra ruházta, minek következtében az uj iskola alapja 13 öl hosz- szúságban kiásatott; a legjobb reménynyel a szegletkövet Tercsák Mózes tette le, segítve tek. Tiszta Ferencz, vizelői Tallián Ignácz és Károly, továbbá gombosfalvi Gombos Ferencztől, az uralkodók neveinek felírásával. Ez az épület, melynek építése 1773. május 2 4-én kezdetett meg, folvtattatott és tető alá helyeztetett, jelenleg is áll. Minthogy azonban a fennevezett nemes görög embernek vagyona időközben lefoglaltatott, említett kötelezettségének nem felelhetett meg; így azután költségek hiánya miatt, az építés egy időre be lett szüntetve. Időközben a tanügynek országos szervezése alkalmából a vármegyéhez kir. leirat érkezett, mely 1776. augusztus 29-én a vármegyei gyűlésen felolvastatott, Ebben a királynő Borsodvármegyének meghagyja, hogy jövőben vagy a paulinusok, kiknek Sajó-Eádon és Diósgyőrött voltak kolostoraik, vagy a minoriták tanítsanak 600 rh. frt fizetés mellett. Ekkor került a gymnasium a tanulmányi alapra. A vármegye a minoriták pártjára állott, kik úgy is birtokában voltak az iskolának. A vármegyétől benyújtott kérvény tartalmára vonatkozólag a társház történetírója ezeket írja: 1776. szept. 10. Hodie submissa est instantia ab hocce Inclyto Comitatu SSmae Caesareo Regiae Maiestati pro parte Scholarum Nostrarum (quae incipit: Maternam SSmae Majlis Vestrae in re litteraria orbi universo notissimam diligentiam etc.) Series instantiae haec: quatenus 100 aureos Cremnicienses Caroli Boroméi Clerici vagabundi Pipinelli Cognomine, et ab hocce Inclyto Comitatu intercepti, jam medio Consilii Locumtenentialis pro Scholis Colocensibus deputatos pro promovendo Aedificio ulteriori, Nostrarum Scholarum (siquidem omnibus auxiliis simus destituti) Clementer resolvere dignaretur Sua Majtas SSma.
