Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895, A gimnázium története
145 tartandók tanári conferentiák, és az ezekről felvett jegyzőkönyvek rendszerint fel is térjesztendők. A második „Ratio educationis“ a tanári tanácskozásokat illetőleg azt rendeli, hogy az igazgató a tanári értekezletek alkalmából közölje a tanárokkal a felsőbb tanliatósági rendeleteket, a régiekre figyelmeztesse őket, és gondosan ügyeljen arra, hogy a rendeletek végrehajtassanak. Az ifjúság kihágásait a tanárokkal megbeszélje, hogy a hibák miből erednek, miképen lehetne ezeket megszüntetni, s a tanárokkal egyetértve igyekezzék az intézet javát előmozdítani. A jegyzőkönyvet rendszerint a legfiatalabb tanár vezeti és aláírásával hitelesíti. Az »Entwurf« a rendes tanári értekezleteket minden hónapban megtar- tandóknak mondja. Ez értekezleteken mindenekelőtt felolvasandók a felsőbb iskolai hatóságtól érkezett rendeletek, azután bírálat alá, illetőleg jegyzőkönyvbe veendők az egyes osztályok fegyelmi és tanulmányi állapota, úgy általában az egész osztályé, mint az egyes tanulóké; a kérdésben forgó osztály növendékeinek erkölcsi magaviseleté és tanulmányi előmeneteléről minden egyes tanár elmondja megjegyzéseit. A jegyzőkönyvbe felveendők még a dorgálások és büntetések, melyeket az igazgató a következő tanítási napon az egyes osztályokban kihirdet; a gymnasiumi tantervét illető kérdések, vonatkozzanak ezek akár a tantárgyaknak az előirt tanterv keretén belül való elvégzésére és részleges mértékére, akár a tantervnek a felsőbb tanhatóságnál ajánlatba hozott változtatására és módosítására; végre az osztályozások, elcsukatások és kizárások. A tanév végén a felsőbb tanhatósághoz a lefolyt tanévről a tanítás és fegyelem állapotát előtüntető zárjelentés küldendő, melyben javaslatba hozható az is, hogy a tanártestület a fenálló tanterven mily részleges változtatást óhajt tenni. Ezen értekezletek tagjai a rendes és helyettes tanárok s elnöke rendszerint az igazgató. Az értekezletekről felvett jegyzőkönyveket minden tanár aláírja és az igazgató a felsőbb tanhatósághoz felterjeszti. A nagyinélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által a 70-es években kiadott ->Rendtartás« az ellenőrző tanácskozásokat szabályozta, e szerint először osztály tanári, azután tanártestületi értekezletek tartandók. Az oszlálytanári tanácskozmányon az osztályfőnökök elnöklete alatt az illető osztályban tanító tanárok vesznek részt és a tanulók magaviseletét és tanulmányi előmenetelét állapítják meg; a tanártestületi tanácskozáson pedig az igazgató elnököl, s ebben az osztály tanácskozásokban megállapított eredmény kerül tárgyalás alá. Ezen tanácskozások minden időszak közepén, u. m. október, február és május havában, továbbá a két első időszak végén tartatnak. Az 189)-ben kiadott »Rendtartás« szabatosabban osztotta be az ellenőrző tanácskozások rendjét, és a régit annyiban módosította, hogy mindennemű tanártestületi tanácskozáson az igazgató elnököl. A jegyzőt régebben maga a testület választotta, most az igazgató bízza meg a jegyzőséggel a testület egyik tagját. A módszeres tanácskozásokra vonatkozólag az első intézkedések 1869. évi 6020. sz a. rendelettel léptek életbe. 1870. évi 25335. sz. a. meghagyatott, hogy a tanítás belkezelése körüli hiányok eltávolítása czéljából az egyes tanulmányoknak a tanterv követelményeihez képest való előadása és módszertani kezelése a tanári tanácskozások tárgyává tétessék. E rendeletre utalással 1872. évi 31048. sz. a. a főigazgatók utasítottak, hogy hivatalos kőrútjaik alkalmával a tanárokkal tartandó tanácskozásokon figyelmeztessék őket módszer10
