Katolikus gimnázium, Miskolc, 1885

7

4. A mexikói vulkánsor kelet nyugoti irányban I40 mértföldre terjed ki, 14 nagyobb vulkánnal. — Oirz abai P i k (16.602 láb), Popokatepetl (I0.702 láb), Xorullo.

5. A közép-amerikai vulkánsor, I50 mértföld

hosszú, több mint 50 vulkánnal. / ■

6. Az U j-G r a n a d a és Aji-H-o vulkánsor, keletiek az Antisana (17• 9-56 láb), Kotopaxi (17.712 láb) és S a n g a y (16.080 láb), nyugotiak a Pinchincha (14.940 láb), egészben 20 többnyire működő vulkánnal

7. Bolivia és Fels Ő-P eruban előforduló vulkánsorok 15 igen magas vulkánnal, aChuquibamba és S a h a m a 6600 méternél magasabbak.

8. A chilei vulkánsor 200 mértföld kiterjedés mellett, 33 nagyobb vulkánt tartalmaz, melyek közül a legmagasabb Aconcagua (22.434 lábé — Ezen vulkánsor déli folytatása egész Patagoniáig terjed. — Különösen feltűnő a felsorolt dél- és középamerikai vulkánsorok közt — részben tömeges vulkánikus kitörési terményeik által — a létrejött összeköttetés, úgy hogy összeségükben, mint egyetlen, körülbelül looo mertföldnyi hosszú, vulkánsor tekinthető.

Az amerikai kontinens keleti partján.

9. A Kis-Antillák. melyek ivalaku szigetsort képeznek, számos vulkánnal, mint kíválólag vulkanikus szigetek nevezetesek : Martinique, St. Vincent és Do- mini q u e.

V. Az Óceáni szigeteken.

a) Az Atlanti Óceánban.

1. Az A z o r o k, kettős sor 9 vulkánszigetböl.

2. I z 1 a n d, J á v a és U j-S e e 1 a n d a vulkanikus tüne mények legnagyobbszerű szintere. — Majd teljes vulkánikus kőzetekből álló, 26 részben erősen müködö nagy vulkánnal ; Így a Hekla (4961 láb), az Oroefa (6000 láb) és szökő hőforrásokkal pl. a Geysir.

b) Az Indiai Óceánban

U j-A m s t e r d a m és St. Pál gyürüalakú kráterszigetek az Indiai Óceán déli részében.