Katolikus gimnázium, Miskolc, 1884

4 dásszerű leömlő esővíznek hatásában fekszik. Ep oly kevéssé állandó a kiterjedése, mint körrajza a vulkánkúpnak. A foly­ton tartó mérsékelt működés általában emeli a hegy ma­gasságát a kidobott anyagok által ; mig ellenben erősebb kitörések arra rombolólag hatnak. így nőtt a Vezúv az utóbbi 40 év alatt 150 métert, a Hekla pedig 1845-ben 150 méterrel alacsonyabb lett. Altalábán ép oly nagy mérték ben ingadoznak a különböző vulkánok magasságai, mint a nem vulkánikus hegyekéi. Néhány vulkán a föld legmaga­sabb orma közé tartozik, Aconcagua 23434 lábat ér el, Ko- topaxi 17712, az Etna 10200, a teneriffai Pik 11408 láb ma­gasságot ; mások azonban alig emelkednek 30 méter magas­ságra a fölszin fölött, melyen állanak. A stráto vulkáú legfontosabb részének a csatorna te­kintendő, mely a szilárd földkérgen keresztül egész az izzón- folyós belsőig- hat. a hol a vulkanikus működés kiindulási pontja is keresendő. Ez képezi azon utat, melyen át gáz alakú vagy izzónfolyós kilökött anyagok a föld mélyéből a fölszinre jutnak. Ezen csatorna csakis a működés állapotá­ban áll nyitva. A felső rendesen üst- vagy tányéralakulag kiszélesedett nyílást kráternek nevezzük. Ez utóbbin ismét a kráterszélt, kráterfalat és kráterfeneket kell megkülönböz­tetnünk. Sok vulkán ezenkívül, többnyire a központi, néha azonban a hegy lejtőjén fekvő második főkráterre], vagy számos sugáralakulag rendezett mellékkráterrel is bir ; itt szoktak előfordulni az úgynevezett parazita kúpok is. így a a teneriffai Pik és a Mauna Loa két főkráterrel bir ; igy van az Etnán 700, a Vezuvon 30 kisebb kitörési nvilás. A legmagasabb stráto vulkánok egy részénél a tulajdonképení kráter merőben hiányzik. Kitörésök hasadékokon át törté­nik, melyek a kúp lejtőjén származnak, igy a nagy Araraton és Dél-Amerikában az Antisánán. A kráterek méretei na­gyon is különbözők. A vulkán ormának gyenge mélyedésé­től kezdve egész a meredek, üstalaku medenczéig, — 3000, 5000 és 6000 méter átmérővel minden nagyság képviselve van. A Stromboli kráterének átmérője 670 méter, a Vezuvé 620, a Popokatepetelé 1700, a Kilaueaé Havaün körülbelül 5400 méter. A stráto vulkánkupok alapját kitörési anyagok képezik, melyek a kitörési csatorna körül összehalmozódnak és ki-

Next

/
Thumbnails
Contents