Katolikus gimnázium, Miskolc, 1884

A solfatarák legközelebbi viszonyban állanak a vulkánokkal. Ha valamely vulkánnak krátere a kitörés után lassan lassan eldugul és lávát többé nem hány, a gázak, viz- és kénpárák kiömlései mégis egyre tartanak. A forrón meleg gőzoszlopokat, melyek a gőzkazán zajához hasonló lármával törnek elő, fumaroláknak nevezzük. Sok kialudt vulkán ■ nak régi kráterében még egyre találhatni a kénnek lerakodását, amiért ezeket solfataráknak (az olasz s o 1 f o-kén szótól) mond uk. A legismeretesebbek egyike Nápoly mellett van. Jáva szigetén az úgynevezett méregvölgy, halvölgy vagy Guevo-Upasvölgy szintén ily kialudt solfatára.

Európában a Vezúv, Etna, Stromboli, Hekla és néhány más ízland szigetén található vulkán, a elenleg működésben levő vulkánok. Európa jelenlegi vulkánjai korántsem oly veszedelmesek, mint hajdan. Nagyobbak a pusztítások vulkánok által Amerikában; hol 1759-ben Mexikóban a Jorullo keletkezett, mely nehány nap alatt tengerivel, cukornáddal és banánokkal bevetett terület fölött ■— 1550 lábnyi magasságra

emelkedett. Mexikóban a vulkánoknak egész csoportozata áll a régibb kitörések helyén; ilyen a 17712 láb magas Koto- paxi az Andesi hegységben, ez a földalatti víztartókkal való összeköttetését az által nyilvánítja, hogy iszapos vizet és kicsiny, félig megfőtt s a szomszédos tavakban élő halakat (Py- melodes cyclopum vagy vulkán-harcsa) hány ki. Ez utóbbiak mennyisége gyakran oly nagy, hogy — mint mondják — a rothadás következtében epidemikus betegségek keletkeznek.

E helyen még csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a vulkánok működésének legközelebbi oka kúpjoknak megnagyobbodása, mely abban áll, hogy a kihányt anyagok a kráter körül felhalmozódnak, s igy a vulkán hegy emelkedését okozzák. Az által, hogy a kihányt anyagnak nagysága és tulajdonsága nem állandó, hogy durva és finom anyag, bombák, lapillik, homok és hamurészek váltakozva képezték a lerakódé--t : keletkezett a stráto vulkánok rétegszerü emelkedése. Tengeralatti kitörések s ez által föltételezett helyi felhalmozódása a vulkán-salaknak, melyek lassan-lassan a tenger fölszine fölé emelkednek : okai a vulkanikus szigetképződéseknek.

A közetanyagok mennyisége, melyek a láva áramok ál-