Katolikus gimnázium, Miskolc, 1884

viszonyok folytán változást szenvedtek. így a laachi tó és az eifeli vulkánok manapságig 33 mértföldnyire fekszenek a tengerparttól, mely utóbbi rövid idővel ezelőtt csakis mért- íöldnyi távolyságra vonult el attól. Hasonló áll a Rocky- Mountains-féle kialudt vulkánokról és a velők párhuzamosan haladó nyugoti hegyláncolatról, melynek lábainál a tertiaer és diluvialis korban tengeröblök és nagy kiterjedésű édesvizek terűitek el. Hasonlóképen bizonyult be Közép-Francziaország vulkánjai közelében az édesvíz egykori létezése. Valóságos belföldi vulkánok csakis Ázsia belsejében az éjszaknyugoti Mandschuságban és a Thian-Schan hegységben találtatnak a tengerparttól oly távolságban, mint ez a szárazföld — és viznek mostani felosztása mellett csak lehetséges volt. De e helyen is volna ok feltételezni, hogy egykor itt is létezett az úgynevezett posttertiaer, vagyis ázsiai beltenger.

Azon vulkánok, melyéknél emberemlékezet óta nem történt kitörés, kialudtaknak neveztetnek; ellentétben a működőkkel, melyeknek kitörési működéséről tudomással bi- runk. E megkülönböztetés azonban nem egészen biztos, a mennyiben sok vulkánkúpot kialudtnak tekintettek, mig annál borzasztóbb kitörések e nevezetet meg nem hazudtolták. Ismeretes dolog, hogy a Vezúv több évi pihenés után, midőn már kialudtnak tekintetett, semisitette meg Herku- lanumot és Pompejit.

De maga a működő vulkán sincs folytonos forrongó állapotban, tíőt ellenkezőleg, ezen állapot is időnkint mutat kozik, mintegy a rendes, állandó és csendes vulkanikus tevékenységnek erőszakos félbeszakítása. Másfelől pedig a már kialudt vulkán-kerületekben sem szűnik meg a vulkanikus tevékenység teljesen. Meleg, vagy szénsavas vizdús források és gázkiömlések képezik az ősidők nagyszerű eseményeinek utolsó, szembe nem tűnő utóhatásait. így fordul elő a laachi tó környékén a szénvas számtalan ponton, majd szabad-gáz alakjában, majd vízzel összekötve, mint savanyúviz. Ilynemű exhalatiók igen gyakoriak a Brohl-völgy mélységeiben. Burgbrohl mellett egyetlen ily savanyúviz forrás évenként mintegy 120,000 k. m. szénsavat ád a légkörnek. Hasonlót látunk az eifeli vulkán hegysorozatban es éjszaki Csehországban (billini savanyúviz); — ugyanezt mutatják az au- vergnei kialudt vulkánok, melyek ilyképen mintegy utolsó működését képezik a vulkanikus életnek.