Katolikus gimnázium, Miskolc, 1884
9 a Skapter Jókul nagy kitörése előtt 1783-ban, a tengerben ismét eltűntek. Hasonló esetet ismernek az Aleutak sorában, hol 1796-ban Umnak mellett az uj szigetet kiemelkedni és 1806 ban folytatólag nagyobbodni látták, mely időtől fogva kitöréseik megszűntek. Még ma is áll, s a mint mondják több ezernyi láb magassággal bir. A vulkánok vagy isolálva lépnek föl mint egyes vulkánok, vagy pedig nagyobb csoportokban. Utóbbiak csoportosulása bizonyos törvényszerűségnek látszik alávetve lenni, mely az egyes individuumoknak vagy soralaku csatlakozásában, vagy pedig ezen individuumok tömegszerű tömörülésében nyilvánul. A vulkánok térbeli viszonyát tekintve, megkülönböztetünk vulkánsorokat és vulkáncsopor- tozatokar. Vulkánsoroknak nevezzük a vulkánoknak nagyobb számban való megjelenését, melyek egy vonalban egymáshoz vannak sorozva. A sorvulkánok vagy mint vulkanikus szigetek emelkednek a tenger fölszine fölött (Kurilák, Aleuták, Antillák,) vagy valamely hegységnek, fönsiknak gerinczén állva, ennek csúcsát képezik (igy a quitoi, bolíviai és mexikói vulkánsorok). Az egy sorhoz tartozó vulkánok száma nagyon ingadozik. A chilei vulkánsor 33., a kamcsat- kai 38., az Aleuták sora pedig 48 vulkánból áll. Ép oly kevéssé uralkodik a vulkánsoroknál — tekintve az egyes individuumokat — a távolság nagyságát illetőleg rendszeresség. A vonal, melyen a vulkánok egy sorba fűzvék, vagy az egész, gyakran nagyon jelentékeny kiterjedésében egyenes menettel bir, vagy pedig kissé hajlott. A már említett chilei vulkánsor, hosszúsága dacára is, tökéletesen egyenes vonalat mutat; hasonlóan a mexikói. Az iv alakban menő sorok kiváló példái gyanánt szolgálhatnak : az Aleuták. Kurilák és a Kis-Antillák, Ezen vulkanikus .szigetsoroknak feltűnő sajátsága abban áll : hogy ivöknek domború oldala mindannyiszor a nyílt tengernek, mig az iv nyílása a szárazföldnek van forditva. Megtörténik néha az is. hogy két ilyen vulkanikus sor húzódik egymás mellett párhuzamosan ; igy Auverg- neben, quitoi fönsikon és Jáva uyugoti részében. A vulkánok sor szerinti fűződésének eme törvénye a fővulkánkupon parazita módon ülő mellékkúpok csoportosulásánál is mutatkozik, melyek szintén egyenes vonalú irány-