Katolikus gimnázium, Miskolc, 1877
<3 vannak ellátva, melyek életműködéseiket az akarattól függetlenül eszközük és intézik el, úgy, hogy sem az eledeleknek a gyomorba jutását, sem azoknak a belekbeni mozgását, sem a vérnek keringését az erekben nem érezzük. Az akaratos izmok mozgására szolgáló idegek az agy és gerincagyból erednek. Ha az éllé állatok agya nagyon nyomatik, vagy szélhűdéstől bántatik, az akaratos izmok mozgásai megszűnnek, vagy rendetlenekké válnak. Ha egy emlős vagy madár agyacsának a kél közepe megsértetik, az állat bátra megy, vagy repül, és nem előre; innen következik, hogy az agy és agyacsnak némely részei a helyről való mozgásoknak adnak irányt. Azon erő, mely által az idegek a benyomások fölfogására képesekké tétetnek, idegerőnek neveztetik. Galvani és Volta kísérletei bizonyítják, ho;ry ha különféle természetű fémek mint p. ón és réz egymással érintkeznek, villanyosság fejlődik ki; és hogy ezen villanyosság nagy sebességgel hat az idegek és érceken át, azért ezen testek a villanyosság jó vezetőinek mondatnak. Ha egy izomban elágazott i deg átvágatik és ez által az izom mozdulatlanná tétetik, egy ideig a hiányzó idcgerőnek befolyása az izomra villanyosság által kipótolható, mely által az izmok összehúzódása eszközölhető. Ha egy lenyúzott béka ágyékánál átvágatik és ágyék idegei ón lemezzel vétetnek körül, hátsó lábai pedig egy réztáblára tétetnek, valahányszor az ód érintkezésbe hozatik a rézzel, az izmok összehuzódnak és rángatódz- nak; sőt a lenyakazott embernél is, ha villanyfolyam hat a gerincagyon hosszan keresztül, iszonyú izom rángatódzások erednek. A villanyosság tehát csaknem úgy hat az izmokra, mint az idegek. c§ajay (Amaad.
