Menora Egyenlőség, 1993. december (32. évfolyam, 1509. szám)
1993-12-17 / 1509. szám
1993. december 17. MENÓRA 9. oldal Ezen a címen írta életrajzi könyvét Alexander Dubcek, aki rövid ideig a Csehszlovák állam vezetője volt és az ' úgynevezett „Prágai Tavasz” megalkotója is (1967 vége - 1968. augusztus 20-21.) Az alanti sorokban röviden ismertetjük a könyv tartalmát, valamint Alexander Dubcek életének és tevékenységének történetét. Történelmet formált. Tevékenységének következményeként a Szovjetunió vezetőségét (Brezsnyev, Koszigin, Szuszlov, Podgornij) arra késztette, hogy monstruózus katonai beavatkozással akadályozza egy szövetséges, de független állam egyéni, saját adottságának és feltételeinek megfelelő alakulását és fejlődését. Magyarországon 1956-ban, lényegében ugyanezt tették, tehát megvolt a „precedens”. A könyvet Alexander Dubcek és Jiri Hochman írták. Ez utóbbi jeles cseh újságíró, a Rudé Právo című újság munkatársa, 1972-ben bebörtönözték, majd 1974-ben kivándorlásra kényszerítették. Jelenleg a zsurnalisztika professzora, az Ohio Egyetemen. Az író könyve első részében közli élete induló szakaszát. Született 1921-ben Uhorcében, ugyanabban a házban, melyben a szlovák történelem óriása Ludovit Stur is született (1815 - 1859 — a szlovák nemzeti ébredés egyik vezéralakja). Felidézi szlovákiai, majd szovjetunióbeli ifjúságát. Az utóbbi a sztálini nagy tisztogatások idejére esik. Szülei több szlovák állampolgárral szovjet-kirgiz földön segítették a szocializmus ügyét. A terror tombolása nem hatott politikai meggyőződésükre, hittek az új, szocialista világ jövőjében. A Dubcek család 1939-ben tért vissza Szlovákiába, ahol az apja függetlenített pártmunkásként működött az új világ megteremtéséért. Alexander gyári munkás lett, majd részt vett az 1944-es szlovákiai németellenes, kudarcba fulladt felkelésben. Dubcek — utólag — a szovjet hadvezetést árulással, cserbenhagyással vádolja, a segítség megtagadásáért, „burzsoá puccsistáknak” minősítve a felkelőket. Ugyanezt vonatkoztatja az 1944-es Varsó elleni ofTenzíva halasztására. Felszabadulás után 1945-ben, Dubcek pártfunkcionárius lett Szlovákiában. Valószínűleg később szerzett tapasztalatai alapján bírálja Gottwald és Novotny uralmát. Az 1956. február 20-i szovjet kommunista pártkongresszuson Hruscsov Sztálint ostorozó beszéde és leleplezései új megítélésekre késztették Dubceket. Keveset ír az 1956 - 1967 közötti évekről. Részletesen foglalkozik azonban az 1968-as Prágai Tavasz időszakának előzményeivel, a pár-üealttrftHe . REXPRESS envers ANYWHERE & EVERYWHERE Right To Your Door Visa and Mastercard accepted Under the direct supervision of pharmacist Allan B. Kashin, Phm.B., Ph.D.- Open 7 Days a Week -Allergy & Sinus Medications • Baby Needs • Cough & Cold Medications • Dental Care • Diet Aids • Foot Care • Home Health Supplies • Pain Relievers • Stomach andLaxative Aids • Sports Nutrition • Vitamins • Diabetic Supplies and More PLEASE NOTE: Health-Rite HONOURS all major drug plans including Ontario Drug Benefit- SENIORS PA Y NO GSTCALL TODAY ... We’re easy to talk to HEALTH RITE # EXPRESS I OM 0(7 1077 Free Delivery... Right To Your Door |av\fVB(Q/ "t)71 m • Bedroom • Living & Dining Room • Mattresses • Kitchen Suites • Children's Furniture . . . much, much, more! 98 DONCASTER AVE. THORNHILL 1 Light north of Steeles, east of Yonge 886-0730 eCTCN FRAMKCL OPEN SUNDAY 11-5 MON.-WED. 10-6 THURS. 10-8, FRI. 10-3 CLOSED SATURDAY NORTH BATHURST CYCLE & HARDWARE S2S381 ONT. LTD. OPEN SUNDAYS - CLOSED SATURDAYS STOVE-TOP BLECHS yn STAINLESS STEEL AND GALVANIZED, CUT TO SIZE BICYCLE SALES AND SERVICE PHONE (416) 781-6333 3549 BATHURST ST. TORONTO A remény ho! meg utoljára tón belül dúló harcokkal, a reformerek által Antonin Novotny elnök és pártvezér megbuktatásával. A szovjetek ekkor még bíztak a fiatal kommunista vezetőben, saját emberüknek hitték. Dubcek viszont abban hitt, hogy a centralizált irányítás helyett a csehszlovák kommunizmusból egy „emberarcú szocialista” rendszert kell létesíteni, építve a széles néptömegek támogatására és bizalmára, melyet — könyve szerint — meg is kapott. Létrehozta a sajtószabadságot, az utazási szabadságot, és a jogtalanul elítéltek rehabilitációjával is foglalkozott. Az ezirányú fejlődés nem egyezett a szovjetek nézeteivel, sem pedig érdekeivel. Dubcek a lengyelek Gomulkájánál és a magyar Kádárnál keres — hiábavalóan — támogatást. A szovjetek felől mind súlyosabb lett a nyomás és az ellenforradalomra utaló figyelmeztetés. Katonai „gyakorlatot” hajtanak végre Csehszlovákia területén, melynek végeztével vonakodnak kivonni egységeiket Csehszlovákiából. Dubcek egy drezdai és egy varsói felső pártvezetők értekezletén bizonyítja, hogy a csehszlovákiai párt ura a hazai helyzetnek és népszerűsége nagyobb, mint valaha volt. Utalt a május l-i spontán tömegünneplésre, de a „láthatáron felhők takarták a napsugaras napokat” — írja Szándékában volt egyeztetni nézeteit magyar és lengyel szomszédaival. Kádár ebben az időben hívta találkozóra. A dél-szlovákiai Nővé Zámkyban jöttek össze. Ez időben Kádár már elért meghatározott reformokat. Csalódottan, de barátságosan váltak el, nem kapta meg Kádártól a remélt támogatást. Keserűen említi, hogy Kádár — mint azt Dubcek később megtudta — a találkozóról telefonon tájékoztatta Brezsnyevet. Találkozott a lengyelek Gomulkájával is. Dubcek előadta a jogtalanul elítéltek rehabilitási szándékát. Gomulka utalt az ebből folyó beláthatatlan következményekre. Látszólag barátságosan váltak el, később azonban gyanította, hogy Gomulka is informálta Brezsnyevet a megbeszélésükről. Július 13-án újra találkozik Kádárral a magyar Komáromban, s barátságos hangulatban válnak el. Szombaton, augusztus 17-én Pozsony mellett újra találkoznak. Kádár ismételten kéri a szabad sajtóval kapcsolatos intézkedések elhalasztására. Dubcek utal arra: a szabad sajtót törvény biztosítja, és hogy a csehszlovák reformok bírálata kezdettől fogva nem igazolt. Kádár ekkor még nem utal katonai beavatkozás lehetőségére, elmenőben azonban még egyszer visszafordul, ránéz Dubcekre és azt mondja; „De te mégis ismered őket — nemde?” Dubcek utólag tudta meg, hogy ez a találkozó is Brezsnyev instrukciói alapján jött létre. Kádár augusztus 18-án Moszkába megy, megbeszélik a katonai intervenciót, mely augusztus 20-ról 21-ra virradóra valósult meg. Az erőteljes több oldali támadás véget vetett a Prágai Tavasznak. Dubcekék a párt székházában üléseztek és várták az értük jövő szovjet elitcsapatokat. Dubceket különválasztották, majd Moszkvában újra összehozták őket a Kremlben. Hosszas tárgyalások sorozata következett. Koszigin volt a legagresszívebb, antiszemita kirohanásaival illette a zsidó származású tagokat, a közgazdász Óta Siket és Dr. Frantisek Krigelt, aki orvos volt, korábban részt vett a spanyol polgárháborúban és a kínaiak oldalán is harcolt. Koszigin egyik kirohanása alkalmával „halicsei zsidódként titulálta, amit Dubcek azonnal visszautasított. Részletesen leírja a moszkvai tárgyalások menetét, naivan védi reformjait, a szovjetek ellenzik azokat, s Brezsnyev bejelenti, hogy Csehszlovákia a szovjet biztonsági övezet része. Dubcek ekkor végre tudatára ébred, hogy nem egyenrangú szövetséges, hanem egy gyarmatosító hatalommal van dolga. Végül is aláírják a jegyzőkönyvet, melyben jóváhagyják a katonai megszállást és utasították ENSZ képviselőjüket, hogy a Biztonsági Tanácsnál vegye le a napirendről „a csehszlovákiai szovjet agresszió” ügyét. Még nyolc hónapot marad hivatalában, majd Husakék Törökországba küldik követnek, remélve, hogy onnan nyugatra távozik, ezzel bizonyítva ellenforradalmi lényét. Az Ankara - Budapest légijáraton Budapestre jön. Kádár tudomást szerez érkezéséről és értesíti Brezsnyevet. Már szlovák biztonsági emberek várják a repülőtéren. Prágába kísérik, kizárják a pártból. Visszaköltözik Pozsonyba, de megakadályozzák, hogy szakmájában helyezkedjen el, végül a párt ad munkahelyet a pozsonyi állami erdőgazdaságnál. Állandó rendőri megfigyelés alatt van (családja is), rendőri zaklatásoknak van kitéve még az is, akivel pár szívélyes mondatot váltanak. 1981-ben hatvan éves korában nyugdíjba megy. Az 1989-es bársonyos forradalom újra politikai előtérbe helyezi, a Nemzetgyűlés elnöke lesz. Vaclav Havellel, Csehszlovákia új elnökével szívélyes viszonyban van, kölcsönösen tisztelik egymást. Hochman írja: Dubcek epilógust akart még írni könyvéhez, melyben egy demokratikus állam alapjai lerakásának munkájával foglalkozik. Feltételezhető, Csehszlovákia mint federális államszövetség egyben maradhatott volna, ha Dubcek aktív résztvevője a forradalom utáni politikai életnek. Számos nemzetközi kitüntetése növelte hazai tekintélyét, s ezzel politikai befolyását. 1992. szeptember I-én végzetes autóbaleset áldozata lett, s kilenc hét múlva belehalt sérüléseibe. Összeállította: Leslie Schwarz (New York) A keménykötésű francia és a végzet asszonyaként tUndökló berlini nő kapcsolata a II.világháború harmadik évében kezdődik és a béke beköszöntével már véget is ér. De megmarad a szenvedély, amely Marlene Dietrichet elkíséri egészen a haláláig ... A háború előtti korszak nagy francia sztárja, a Nagy ábránd legendás hőse 1941 februárjában érkezik Hollywoodba. Számos pályatársával ellentétben képtelen a kompromisszumra, a megbékélésre a Vichy-kormánnyal. Amerikát választja, akárcsak szép szerelme, Michele Morgan, aki az Újvilágban új életet kezd Bili Marshall színész oldalán. Gabin harmonikájával és versenykerékpárjával „felszerelten” ér partot New Yorkban, az amerikai vámosok nem kis megdöbbenésére. Elveszettnek érzi magát öreg Párizsától elszakadva. Egy este betér a „La Vie Parisienne” nevű divatos mulatóba. Itt ismerkedik meg hivatalosan is Dietrichhel, akivel a háború előtt már találkozott futólag Párizsban. Marlene szemében a nyers, bárdolatlan francia a „szuperférfi” megtestesítője. Az ideális férfié, akire minden nő vágyik. Gabinnél semmi nem hamis, nem keresett. Külön vonzereje, hogy francia. Marlene szíve legmélyén gyerekkorától kötődik Franciaországhoz, a francia kultúrához. Ráadásul az sem mellékes tény, hogy a színész filmes múltjának dicsőségével érkezik Hollywoodba, nem holmi félszeg emigránsként. Dietrich a hollywoodi sztárok sorában kitűnik extravagáns öltözékével, előszeretettel visel szmokingot, férfinadrágot, szerelmi szeszélyeivel hallat magáról. Marlene megköveteli a környezetétől, hogy tiszteljék új választottját. A férfi, aki a legjobb akarattal sem nevezhető értemiséginek, aki ásít, miközben operát hallgat, és a vállát vonogatja, amikor Dietrich Hemingway-regényt ad a kezébe. „Üres, üres a fejed. Kong belül!” — veti oda Gabinnek a homlokára mutatva. — „De nem kell, hogy megváltozz. így szeretlek.” Aranyozott börtön Ha Marlenének nem is sikerül megkedveltetnie Jeannal az irodalmat, energikusan lát hozzá a férfi karrierjének egyengetéséhez. Elsőként a retteget producert, Darryl F. Zanuckot kell meggyőznie arról, hogy foglalkoztassa pártfogoltját. „Javítania kell a nyelvtudásán!” — hangzik a producer válasza. Marlene lelkesen lát a feladathoz. A szerelmespár Brentwoodban bérel lakást, nem messze a stúdióktól. A háztulajdonos nem más, mint a nagy rivális: Greta Garbó. Gabin elképedve tapasztalja, amint az „Isteni” minden délután négy óra tájban széles kalapban, napszemüveggel elfedett arccal feltűnik a kertben, hogy kifigyelje őket. A világ egyik légirigyeltebb asszonya a kukucskáló szerepében nem mulattatja Gabint. Hasonlóképp elégedetlen az amerikai étkezési szokásokkal: a Coca-Colával, a hamburgerrel. Marlene a főztjével is elkápráztatja a francia ízekre kiéhezett férfit: szakácskönyveibe merül és a tűzhely mellé áll. Idővel az egész francia filmes kolónia a csodájára jár Dietrich káposztás roládjának. És hogy még párizsiasabb legyen a hangulat, sapkát nyom Jean fejébe, sálat teker a nyaka köré, a kezébe adja tangóharmonikáját és a kaliforniai napsütésben felhangzik a sanzon. Marlene derék háziasszonnyá „vedlik”, aki gőzölgő levessel és csókokkal fogadja a munkából hazatérő férjurát. „Az anyja voltam, a nővére, a barátnője, és talán még több is” — nyilatkozza néhány évvel később. Dietrich kész lenne felhagyni a filmezéssel, hogy teljes mértékben annak a férfinak szentelje magát, akit szeret.. Közben Gabin különösebb meggyőződés nélkül szerződést köt a Foxszal, míg Marlene a Hollywoodba emigrált művészek támogatása mellett kötelezi el magát. A Szomorú szerelmek „százszázalékos” francia nehezen tudja leplezni unalmát és türelmetlenségét. Európa lángokban áll. míg ő a szerelem ködfelhőjébe burkolózva semmittevéssel múlatja az időt egy aranyozott börtönben. Találkozás a harctéren Az 1942-es év végén Gabin döntő elhatározásra jut: elhagyja az Államokat, a mozit és csatlakozik a Szabad Francia Erőkhöz. A Foxnál elhamarkodottnak vélik a döntést. „Megértjük az indítékait — mondják —, de maga úgy követheti bajtársai példáját a nácik elleni harcban, hogy hazafias filmeket forgat.” Még befejezi Julián Duvivier filmjét, Az imposztort, majd New Yorkba megy, hogy találkozzék a francia flotta képviselőjével. Marlenét a végletekig lesújtja a hír. 1943 áprilisára szól Gabin behívója, Norfolk kikötőben száll hajóra. Dietrich elkíséri őt. Megvacsoráznak, megnéznek egy háborús filmet Bogárnál a főszerepben, majd hajnali kettőkor elválnak. Marlene úgy érzi, belehal a fájdalomba. Hollywoodba visszatérve sebzett madárként vergődik az üres házban, hosszasan elidőzve rövid boldogságuk fényképei előtt. Harminc évvel később így ír erről: „Gabin meggyújtotta bennem a tüzet, amely soha nem fog kihunyni.” De Dietrich erős egyéniség, fegyelmezett. Nem hagyja, hogy eluralkodjon rajta a szenvedés. Ajtókon kopogtat, katonai hatóságoknál kilincsel, míg végül kijárja, hogy csatlakozzon a hadsereg női alakulatához. A rossz nyelvek szerint Dietrich hazafisága kizárólag szerelemből táplálkozott. „Egy dolog járt a fejében, csatlakozni Gabinhez.” A hiányérzet kölcsönös: Gabin is szeretné átszelni az Atlanti-óceánt, hogy újra láthassa Marlenét. De egyelőre Algériában teljesít szolgálatot. Rendületlenül leveleznek egymással. 1944 telén bombatölcsérek és repülők gyilkos belövései közepette zajlik a bastgone-i csata, amelyben Gabin is részt vesz. Marlene a frontvonal mögött az esti előadásra készül, ami azonban elmarad. Egy kölcsönkért dzsippel Dietrich katonai egyenruhában a harcvonalba indul, tengerészsapkás őszülő fejet keres. Hirtelen ismerős árnyékot vesz észre és felkiált: „Jean!” Életrajzi könyvében hollywoodi stílusban írja le Dietrich ezt a háborús találkozást, amint egymás karjába futnak. Gabint zavarja Marlene feltűnése. Amikor a közelébe ér, a férfi kérdőre vonja: „Te mit keresel itt, a fenébe is!” „Meg akarlak csókolni” — válaszolja a nő ... Lassú búcsú Beköszön a várva várt béke. Dietrich és Gabin mellét kitüntetések díszítik. A színésznővel bőkezűbben bánik a „történelem”. Az Egyesült Államoktól Szabadságérdemrendet kap, a franciáktól a Becsületrend tiszti és lovagkeresztjét. Míg Gabinnek csak a háborús kereszt jut. A felszabadult Párizsban Jean Gabin fehér haja megdöbbenést kelt. Az Alvilág királyának fiatal lázadója koros férfivá érett. Nincs többé helye a békeévek mozijában, idegennek érzi magát a szakmában. Marlene hasonló űrt érez Hollywoodban. Párizsba siet, hogy Gabin mellett legyen. De kapcsolatuk megváltozott. Fagyos kommentárok látnak napvilágot furcsa párosukról. Amikor Marcel Carné felkeresi Az éjszaka kapui filmtervével, csak úgy hajlandó elvállalni, ha a női főszerepet Dietrich alakítja. A film füstbe ment terv marad számukra: Marlene visszakozik. 1946-ban végre együtt forgatnak, de a közönség nem kegyes hozzájuk: a Martin Roumagnac hatalmas bukás. Marlenét szíven üti a sikertelenség. Gabin türelmesen biztatja: „Várd ki a végét!” De Dietrich anyagi forrásai kiapadnak, kénytelen engedni a hollywoodi Kanadai operabemutató A vámpírok vérfagyasztó világa a témája a Nosferatu c. operának, melyet a Kanadai Operatársaság (OOC) mutatott be december 8-án a torontói Du Maurier Színházban. Nosferatu (gróf Drakula egyik neve) a negyedik opera, melyet a COC 43 éves fennállása során elsőként bemutat. Zenéjét a winnipegi születésű Randolph Peters szerezte, aki csak 33 éves, de már szilárd zenei múlt áll mögötte a komponálásban, ugyanis már több koncertzenét komponált és vezényelt film, rádió és televízió produkciók számára. Zeneszerző tanára John Eaton amerikai zeneszerző, aki az Indiana Egyetem zeneszerzés tanára, úgy jellemzi Peterst, mint a legérdekesebb és legtehetségesebb diákot, akit valaha is tanított. Az opera, Peters első daljátéka, Tóm Sokolsky torontói színműíró ideáján alapszik. Több mint a Drakula-féle rémtörténet felidézése, s a vámpír Nosferatu - Drakula és nem-vérszopó leánya, Kamilla közti konfliktust fejti ki. Kamilla, aki felelős apja pusztulásáért, vállalja a tettével járó felelősséget és kockázatot. * * * A COC az idén nyáron nagy sikert ért el a skóciai Edinburgh Fesztiválon Bartók A kékszakállú herceg vára és Schönberg Erwarterung c. művének előadásával. Már az idén, az 1993-94-es szezonban előadta Bizet Carmen-jét és Mozart Figaro házassága és Varázsfuvola c. operáját — utóbbit jelenkori jelmezekben. 1994-ben a COC Rossini Le Comte Ory c. operáját tűzi műsorra, január 28-tól február 12-ig, valamint Puccini Pillangókisasszony c. zenedrámáját (április 2-23.) és Verdi Traviata c. operáját (április 9-24.). Canadian Scene) hívásnak. Kételyek közepette a közeli viszontlátás reményében válnak el. Ki tudja, hányadszor, de Gabin újra megkéri a kezét. De Marlene újfent nemet mond. Nem akar elválni Rudolph Siebertől, mellette szabad, nem akarja lekötni magát. De úgy érzi, Gabin nélkül sem tud élni. Párizsban az Avenue Montaigne-n bérelt lakásban, ahol Dietrich a haláláig él, egy napon Gabin Martiné Carol ifjú sztárjelölt társaságában keresi fel. Marlenében egy világ omlik össze: többé nem nélkülözhetetlen a férfi számára. Gabin valójában soha nem szakit vele, napról napra, fokozatosan távolodik el tőle. Bántó némaság És lassan eljön a nap, amikor már csak egy köszönésre futja, aztán már arra se: csak bántó, néma csendre. Egy újságban olvasott hírre a társasági rovatban: Jean Gabin 49 márciusában feleségül veszi Dominique Fournier-t, a Lanvin divatcég manökenjét. Dominique három gyermekkel, nyugodt boldogsággal, rendezett élettel ajándékozza meg a középkorú színészt. És Marlene mindennek ellenére nem adja fel. Fütyül a méltóságra, a pletykára. Változatlanul remél. És vár. Egy gesztust, egy szót, egy magyarázatot. Állandóan Gabin nyomában jár. Ha Gabin egy étteremben megy, Marlene a szomszéd asztalhoz ül, hátha szóba elegyedik vele. De a férfi még csak feléje se biccent. Mint aki némasági fogadalmat tett. A telefonja úgyszintén nem felel „a porosz nő” hívására, aki hosszú órákat képes eltölteni a Gabin lakásával szemközti pádon, tekintetét az ablakokra szegezve. Soha nem érti meg, soha nem kap magyarázatot a fagyos hallgatásra, a sértett magatartásra, amely szomorú vallomásra készteti: „Örökre elvesztettem őt, ahogyan az ember elveszti minden illúzióját.” 1976-ban Jean Gabin meghal. „Másodszor is özvegy lettem” — mondja barátainak Dietrich röviddel azután, hogy eltemette a férjét. 1992. május 6-án Marlene is elköszön az élettől. A párizsi lakásban, amelynek falait szerettei fényképei díszítették, lassan telnek hosszú haldoklásának hónapjai. Az ággyal szemben ott függött Jean Gabin féltve őrzött képe. Olyan férfi nézett le rá, amilyennek valal réges-rég megismerte őt az „eszetlen” hollywoodi évek napsütésében. „ . „ Szentgyorgyi Rita (Nők Lapja) UNDER NEW MANAGEMENT L.L.B.O. Special Dinner $ 6.95 (Soup) CHOICE OF: * Couscous Plate * Shjsh Kebab Plate * Falafel Plate * Chjcken Plate * Choice of dessert * Coffee or Tea Special price for Kids Our Restaurant is available for Parties and Catering Delicious Middle East Cuisine Open Buffet $ 4.99 Falafel Sandwich $ 1.99 Humos $ 2.50 10% discount for pick up orders 2828 Bathurst Street (North of Glencairn) 785-3224 ÉKSZERÜZLET Beszelünk magyarul TIBOR SZŰCS Voyage Jewellery 2843 Dufferin St. Toronto, Ont. M6B 3S3 Phone: (416) 784-1325 *'• Kézzel készített ékszerek * Kézi vésés * Szakszerű javítások ‘ Átalakítások
