Menora Egyenlőség, 1993. december (32. évfolyam, 1509. szám)
1993-12-17 / 1509. szám
2. oldal MENÓRA 1993. december 17. Dr. Regös Péter jelenti: New York-i sokk Király B. Izabella képviselőnő november 14-én előadást tartott a New York-i Magyar Házban. Fellépését — amelyet az egyik legszélsőségesebb, ám jelentéktelen amerikai-magyar szervezet rendezte — szokatlanul nagy számú tiltakozás előzte meg. Ezzel kapcsolatban megkerestük Vámossy Károlyt, a Magyar Ház elnökét, akitől a következőket tudtuk meg: ,,A Magyar Ház nem szervez politikai rendezvényeket, ezzel szemben kultúrtermünk kibérelhető előadások céljaira. A meghívón azonban fel kell tüntetni a rendezők nevét, a Magyar Ház csak helymegjelölés lehet. Ezúttal ez elmaradt és elhatároztuk, hogy a jövőben a házszabályokat a legnagyobb szigorral betartatjuk. A Magyar Ház tekintélyén nem eshet csorba.” Pilz Péter fotóriporter így morfondírozott: „Ha Király B. Izabella valóban a skinheadek édesanyja, hogyan kaphatott beutazási engedélyt Amerikába?” Mondanivalójával a képviselőnő nemigen tudta magával ragadni a hetvenfős hallgatóságot. Kijelentései között tallóztunk: „Nem tudtunk egyetlen tisztességes törvényt sem alkotni az elmúlt három év alatt ... Mi magyarok nem jog, hanem igazságkövető nép vagyunk ... A magyarságot csak népi, nemzeti programmal lehet félrevezetni! ... Nem gondoltam, hogy az MDF-nek trójai falova is van, benne Horn Gyula, Nagy Sándor, a Valutaalap és sok minden más ...” „1992. október 23-án Göncz Árpádot kifütyülték a Kossuth téren. Ebben néhány rövid hajú fiatalember is részt vett és sok ’56-os is. A fiatalemberek árpádsávos zászlót is lobogtattak. Állítólag volt olyan fiú is, akinek horogkeresztes sapka volt a fején ...” Minden, ami magyar, ami nemzeti, az Magyarországon ma irtandó, ilyen nemzeti elnyomást nem tudom, hogy a magyarság megélt-e az elmúlt évszázadok- , bán ... A Magyar Érdek Párt felvállalja Horthy Miklóst, ■ akit a történelem igazolt ... Megadatott a lehetőség, hogy november 7-én Akronban felavassam Gömbös Gyula domborművét. Pártom felvállalta őt és kormányát, melynek programja ma is időszerű és megvalósítható. A Soros-féle nyitott társadalom tőlünk teljesen idegen és elfogadhatatlan ... Pártom elutasítja az Alkotmánybíróság döntését, mely az '56-os forradalom idején elkövetett bűnöket háborús bűncselekményekként deklarálja. Ez egy Nyaraljon a nyugalom szigetén, a 120 éves margitszigeti RAMADA GRAND HOTEL-ben A szomszédos Thermal Szálló uszodája, fitness cente . valamint a gyógyterápiás kezelés is igénybe vehető. Információ és szobafoglalás: RAMADA GRAND HOTEL 1138 Budapest - Margitsziget, Hungary Tel: (361) 131-7769; Fax: (361) 153-3029; Telex: 061-22-6682 Ingyenes konzultáció IRVING DAVID CHODOSH - Ügyvéd Autó- és egyéb balesetek (elesés, megcsúszás stb.) áldozatainak ingyenes konzultáció. Orvosi malpractice Megbízható ügyintézés a jog bármely területén Magyarul beszélünk Csak akkor fizet, amikor ügyét megnyertük New Yorkon kívül hívjon collect 230 West 72 St. NYC (212) 769-0777 (24 órán át) Queens and Brooklyn: (718) 336-2121 FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY ELSŐ MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR 323 East 79 Street, New York N.Y. 10021. TEL: 650-9434 Felvételi kérelmeket egyénenként bírálunk el Elnök: Louis Allén Alel nők: Mimi Mautner MCNORT* — EGYENLŐSÉG THE WORLD‘S LARGEST JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN Publisher and Editor: András Tarjan MENÓRA-EGYENLŐSÉG (USPS 104-970) is published weekly except during the weeks of Passover, Ros Hasana and Chanuka (48 times per year) by E and M Publishing Co. 87 Searle Ave. Downsview, Ont. Canada, M3H 4A6 Tel: (416) 398-2870 MONTREAL: Elsie Breuer, 900 Rockland Ave. Apt. 210. Montreal, Que. H2V 3A1 Tel: (514) 276—9571 NEW YORK: Agnes Regös 67-30 Clyde St. No. 5K. Forest Hills, N.Y. 11375 Tel: (718) 261-4558, Fax; (718) 268-5418 ISRAEL: Ron Giladi P.O.Box 1337 Jerusalem, Israel Authorized as second class mail by the Post Office Department Ottawa, and for payments of postage is cash SECOND CLASS MAIL REGISRATION No. 1373. USA Postmaster send address change to MENÓRA-EGYENLŐSÉG P.O.BOX 8214. Lewiston N.Y. 14092. CANADA POST: Send address changes to 87 Searle Ave., Downsview, Ont. M3H 4A6 Second class postage paid at Lewiston N.Y. U.S. Office of publication, Lewiston, N.Y. 14092. Előfizetés I évre $ 42.80 - fél évre $ 26.75 a GST-vel (tax) együtt Kanadán kivül US dollárban értendő A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik Id a szerkesztő-kiadó álláspontját és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. Közlésre beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. politikai szelep, az általam baloldali pártok közé sorolt MDF számára.” Ezután a képviselőnő kérdésekre válaszolt. Előadásában Ön támadta a demokrácia alappilléreit: a jogállamiságot és a parlamentarizmust. Jól érzi-e magát egyáltalán demokratikus rendszerben? — kérdezte tudósítónk. — Ha a demokrácia jól működik, nincs vele bajom. A mi parlamentáris rendszerünkben azonban mint képviselő én ma már szót sem kapok. — A Soros-féle nyitott társadalmat elfogadhatatlannak tartja, de nehezményezi, hogy információs gettóban él, ami viszont zárt rendszert sejtet. Hogy oldaná fel ezt az ellentmondást? — Ezt a problémát nem Soros Györgynek kell megoldania. — Ha rágalomnak ítéli a nacionalista, soviniszta, antiszemita és egyéb Önt vádoló bélyegeket, hogyan hozhatja összefüggésbe magát a magyar történelem egyik legnegatívabb alakjával, Gömbös Gyulával? — A Gömbös-kormány 95 pontját nemrég leközölte a Hunnia. El lehetett dönteni, hogy elfogadható számunkra vagy sem. Az estet László Balázs főkonzul hozzászólása zárta: „Végtelen szomorúsággal tölt el a Magyarországról és szabadon választott kormányáról tett rágalmazó és gyalázkodó kijelentések és megállapítások sokasága. Ilyen rövid idő alatt talán még senkitől sem hallottam ennyit. Ez egyedülálló teljesítmény volt! Mindez rettenetesen káros és ártalmas országunk jelenére és jövőjére.” Marad a régi zászló San Jüanból származó értesülések szerint a Puerto Ricóiak millió vonultak az urnákhoz, hogy döntsenek a kis sziget államiságának sorsáról. A választási jegyzéken három alternatíva szerepelt: 1. ) Kívánja-e, hogy Puerto Rico 51. államként az Egyesült Államokhoz csatolódjék? 2. ) Kívánja-e Puerto Rico teljes függetlenségét? 3. ) Kívánja-e, hogy Puerto Rico — a korábbiakhoz hasonlóan — nemzetközösségi viszonyban (Commonweallh) maradjon az Egyesült Államokkal? A két legnagyobb Puerto Ricó-i párt közül a Pedro Rossello kormányzó által vezetett Új Haladás Párt a csatlakozást szorgalmazta. A Miguel Hernandez vezette Nemzeti Demokrata Párt a nemzetközösségi státuszt helyezte előtérbe. Az Egyesült Államokban élő közel 3 millió Puerto Ricó-i bevándorló jelentősebb része inkább az ellenzéki demokrata párttal szimpatizált. Az eredmények ismeretében megállapítható, hogy jól szurkoltak. A nemzetközösségi státusz megtartására 823.258 szavazat érkezett (48,4 százalék). 785.859 szavazó (46,2 százalék) az Amerikához való csatlakozást kívánta. Csupán 75.253-an (4,4 százalék) szerették volna Puerto Rico teljes függetlenségét. A leadott szavazatok kb. 1 százaléka érvénytelen volt. A választási törvény értelmében az abszolút többség elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok zászlajára ne kerüljön fel az 51-dik csillag. Zsidó gyerekek tízezreinek megmentöje Két áldozatkész nagyasszony, a Németországban született Recha Freier és a Magyarországról elszármazott, de már Amerikában született Henrietta Szóld életműve az Aliját Hanoar, a Cionista Világszövetség ifjúsági alija osztálya, amely fennállása óta nem csak a hitlerista Európából, hanem az arab országokból származó gyerekek tízezreinek megmentése mellett, a már Izraelben született és rászoruló gyerekek ezreinek nyújtott otthont és nevelést. Fennállása óta az Aliját Hanoar mintegy 300 ezer gyereket gondozott a kibucokban, a gyermekfalvakban és más helyeken felállított intézményeiben. Egyedül a jelenlegi iskolaévben 13.594 külföldön és Izraelben született gyereket és fiatalt nevel az Aliját Hanoar. Az időknek megfelelően, az Aljat Hanoar új feladatot vállalt magára. A világ minden részéről, de mindenek előtt Kelet-Európából és a volt Szovjetunió területéről, a szülők hátrahagyásával, a gyerekek ezreit hozza Izraelbe, hogy megfelelő zsidó és szaban nevelésben részesülve, később beilleszkedjenek Izrael lakosságába. Az Aliját Hanoar tevékenységére visszapillantva, nemcsak a vészkorszakban élő zsidó nép tragédiája tárul hanem az a példátlan ember-, ill. gyermekmentési munka is, amely a lehető legnagyobb diszkrécióval folyt. Az Aliját Hanoar nem születhetett volna meg Recha Freier nélkül, azonban ha nincs Henrietta Szóld, nem maradt volna életben, illetve nem tölthette volna be feladatát. Recha Freier, aki tanítónő volt és aktív részt vett mind a hitközségi, mind a cionista munkában az elsők között volt, aki ráébredt az akkor kezdődő hitlerizmusban rejlő veszedelemre. 1932-ben a szentföldön tett látogatásából hazatérve, megalapította a „Zsidó Ifjúsági Segély egy letet”, amelyet Hitler uralomra jutása évében, 1933 januárjában törvényes szervezetként bejegyeztek. 1933-ban Henrietta Szóld, az amerikai Hadassa megalapítója, aki 1920-ban alijázott és idővel a Cionista Világszövetség vezetőségi tagja lett, vállalta a németországi zsidó ifjúság megmentését, illetve Recha Freier gyermekmentő tervezetének a megvalósítását. 1934. február 13-án Izraelbe érkezett a 63 ifjúból álló első csoport, amelyet Éjn Harod kibucban helyeztek el. Az ezt követő években mintegy 50 ezer fiút és lányt fogadtak be a kibucok és az itt nevelkedett iljak később 25 kibucot létesítettek, amelyek között az első a Tivonnal szomszédos Alonim volt. A zsidó nép drámája húzódik meg a következő száraz adatok mögött, amelyekhez nem szükséges külön magyarázatot fűzni. 1933-38 között 5 ezer gyereket mentett ki az Aliját Hanoar Németországból. A II. világháború ideje alatt, vagyis 1938-45 között további 10 ezer gyereket szöktettek ki a nácik által megszállt Európából és hoztak az országba. 1945-ben újabb fejezet kezdődött a nagy mentési munkában. Mintegy 15 ezer bukáló, illetve elbújtatott gyereket kutattak fel és gondoskodtak számukra Izraelben új életről. Ugyanebben az időszakban, de főleg Izrael Államának felállítása után, az Aliját Hanoarnak sikerült Kelet- Európából a vészkorszakban elárvult 20 ezer gyereket idehozni. Azokban az években az akkor még ellenséges észak-afrikai államokból, Törökországból, Indiából, Irakból, sót Iránból is mintegy 25 ezer gyereket mentettek ki. A tömegalija, valamint a fejlesztési városokban éló lakosság szorult anyagi helyzete újabb feladatokat rótt az Aliját Hanoarra. Ez is gyermekmentés volt, csak nem éppen életmentéssel egybekötve. Az Aliját Hanoar Föiyt ^ Történelmi fordulópont dasági egyesülése a küszöbön állt. Ezzel szemben az USA politikája bizonytalanságot mutatott. Mindezek tükrében az APEC találkozója most komoly fenyegetés Európa felé, hogyha megtorpedóznák a GAT“ (General Agreement of TarifTs and Trade) alacsonyabb vámokra tett javaslatát, úgy az APEC mint egységes tömb léphet majd fel Európával szemben. Az Atlanti-óceái mindkét oldalán levő államok most mérlegre kell tegyél politikájukat. Mitterrand és Kohl közötti személye; barátság ellenére, a francia mezőgazdasági protekcionizmus most feszültté tette a helyzetet a két orszá; között. Mindkét ország szeme Washingtonon függ, mel; — nem vitás — tőkét kovácsol a helyzetből. így valószínű hogy a december 15-i GATT értekezlet sikerre tehet szeri A Seattle-ben összegyűlt 14 állam a GATT értekezlet siker telensége esetén minden esetre szorosabb együttműködés fog keresni a kereskedelmi és befektetési akadályo. elhárítására. „Üzenetünk Európának az, hogy mi egyesüli de nyílt közösségben kívánunk Európával együttműködni hogy egy jó GATT egyezményt érhessünk el — mondta Qinton. —El vagyunk határozva olyan konkrét lépések megtételére, melyek által a lehető legjobb eredményt érhessünk el Genfben.” Amerika tehát erősebb szerepet kíván betölteni az APEC-ben, ha Európa nem hajlandó a mezőgazdasági védővámokban kompromisszumokra, mely a decemberi GATT-értekezlet sikertelenségét okozhatná. Amerika részére a humánus bánásmód problémája okozta a legnagyobb gondot. Kína, Amerika második legnagyobb kereskedelmi partnere nem akar belügyeibe idegen beavatkozást. Nem hajlandó szabadon engedni a Tienanmen téren történt lázadás politikai foglyait Legfeljebb arra hajlandó, hogy a Vöröskereszt meg látogassa — hangsúlyozta a kínai miniszterelenök Clin tonnák. Clinton viszont a kedvező vámtarifa megvonásává fenyegette Kínát, ha az nem tesz eleget Amerika humánu* bánásmód követeléseinek. Bár Kína 19 milliárd dollárra többet exportált az Egyesült Államokba, mint amennyi importál, mégis az 1 milliárd 200 millió lakosú állan piacáról Amerika nem mondhat le olyan könnyen. Kim például a Seattle-ben lévő Boeing repülőgépgyár egyil legjobb ügyfele. Ily körülmények között Amerikí engedélyezte a szuperkomputerek leszállítását Kínába Több állam vezetője hangsúlyozta, hogy az < demokráciájukat nem lehet amerikai mértékkel mérni Nekik egészen más kiértékelésük van a demokráciáról, : így Amerika ne szóljon bele a belpolitikájukba. Clintoi más véleményen van. Minthogy azonban ezen országok több mint 20 százalékos növekedést mutathatnak fel gazdasági életükben erősen meggondolandó, hogy Amerika ragaszkodjon-e szigorú feltételeihez. Saját magára nézve azonban úgy látszik, hogy Amerik« nem ragaszkodik annyira az igazságos elbánáshoz. Ez igazolja Kanada példája. Jean Chretiennek, Kanada ú miniszterelnökének most módjában van azokat a hibáka orvosolni, melyeket elődje, Mulroney, az USA és Kanad közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával el követett. Elvben már elérte azt, hogy Washington n< emeljen exporttámogatási akadályokat a mezőgazdaság exportjával kapcsolatban. Amerika szüntesse meg a „dörr pinget”, vagyis ne dobjon idegen piacokra íermelvényekt a bekerülési árak alatt. Ezeket azonban még tisztázni kell és írásban ke lefektetni. Megegyezés történt Kanada vízszállításában az USA-nak. A legfontosabb dologban, az egyezmény energia részében azonban nehezebb a megegyezés. Kanada Mexikóval egyenlő védelmet követel olajszállításaira, s nem hajlandó azt a világpiaci árak alatt Amerikának rendelkezésére bocsátani. Nem hajlandó szorult helyzetben kockáztatni saját olajellátását Amerika javára. Amerika a Kanadában történt egyezmény keretein belül a fa, az acél • és bizonyos mezőgazdasági cikkeknél a szabadkereskedelmi szerződésen belül protekcionizmust gyakorolt, sőt némelykor kvótarendszert szándékozott létesíteni a kanadai árukkal szemben. Ennek az új egyezményben nem szabad előfordulnia. Chretien nem akarja újra megtárgyalni az egyezményt. Ő csupán mellékszerződéseket akar, főleg a kanadai energiaexportra vonatkozólag aláírni, amint azt Amerika tette Mexikóval a mexikói bérek és a mexikói környezetvédelem tekintetében. Itt megint emlékeznünk kell az egér és az oroszlán meséjére. A kis Kanada nem tehet sokat szomszéd óriásával szemben. Chretiennek alkalma volt Juang Zemin kínai miniszterelnökkel is beszélni a Kanada - Kína közti kereskedelem növeléséről. Talán a legnagyobb értéke az értekezletnek az, hogy az identitást adott a térségnek és utat mutatott az együttműködésre. A jövő évi indonéziai találkozás talán már konkrét eredményeket produkál. Suharto indonéziai elnök nagy reményeket fűz az értekezlethez, hiszen Ázsia és a csendes-óceáni térség jelenleg a legdinamikusabb kereskedelmi pontja a földnek. Kínára nem csupán mint óriási kereskedelmi piacra van szükség, de az atomvédelem szempontjából is, ugyanis Kína az egyetlen állam, mely képes megfékezni Észak-Koreát az atombombák előállításában. Szerencsére ez Kinának sem érdeke. Közérdek, hogy Ázsia és a csendes-óceáni térség együttműködjön, s hogy a világkereskedelem kérdése egy jó GATT-egyezménnyel megoldódjon. Folyt, az 1. oldalról Miért Szíria? lenne, hogy Amerika fenyítené meg Izraelt a kölcsöngaranciák felmondásával, ha nem engednek Szíria követeléseinek. Szíria valóban Amerika oldalán vett részt az Öböl-háborúban, de abba egyetlen katonáját sem vetette be, páholyból nézte a háborút, s ezért 2 milliárd dollárt kapott, melyen sikerült Scud-rakétákat vásárolnia. Persze Izrael ellen. 1977-ben Carter, akkori elnök találkozott Asszaddal, Szíria elnökével. Asszad kijelentette Carternek, hogy Izraelnek muszáj visszavonulnia az összes, 1967-es háborúban elfoglalt területről és vissza kell engednie az összes palesztin menekültet — kb. 2 milliót —Jaffába, Tel Avivba és Loddba. Carter megelégedetten, mosolyogva tért vissza Amerikába, kijelentve, hogy Asszad egy „mérsékelt” finom úriember. De mivel rendelkezik Szíria, hogy olyan kívánatos partner lenne a békéhez? Gazdasági káoszban van. Hadereje gyenge. Szövetségese és barátja Iránon és talán Irakon kívül nincs is. Tíz terrorcsoportnak ad állandó menedéket és segítséget. Mi tehát a vonzó a Szíriával való békekötésben? Semmi. Izraelnek ezt kell tisztáznia az Egyesült Államokkal. intézményeiben megürült helyeket az izraeli rászoruló fiataloknak adták át, miután a szétszóratásban élő zsidó gyerekek életét már nem fenyegette halálos veszély. Most, hogy a 80-as évek második felében és a 90-es évek elején, az Aliját Hanoar figyelme a volt Szovjetunióból és az Etiópiából alijázott gyerekekre koncentrálódott, akik ma javarészt benépesítik a gyermekfalvakat és a nevelőintézeteket. Néhány nappal ezelőtt a jeruzsálemi Binjánéj Haumában Jicchak Rabin miniszterelnök, Sévách Weisz professzor, a Kneszet elnöke, a két országos főrabbi és a Szohnut hazai és külföldi vezetőségi tagjainak jelenlétében ünnepelték az Aliját Hanoar fennállásának 60. évfordulóját. (F.Á.) A sátán szolgái Komurát autóval tette meg az ezer kilométeres utat Riasan városától Kijevig, hogy megkeresse feleségét. Natalja (28) a múlt évben hagyta el férjét és gyermekét, hogy a „Nagy Fehér Testvériséghez” csatlakozzon és azóta nyoma veszett. A férj remélte, hogy rátalál Ukrajna fővárosában. Ott van ugyanis a Fehér Testvérek és Nővérek szektájának központja. Több százan vannak és november 14-re tűzték ki a világ végét. Komurát a tömegben próbálta felfedezni feleségét, különösen abban a csoportban, amely a fagy ellenére a Szent Szófia katedrális előtt gyülekezett. A felesége azonban nem volt köztük. „Elhatározták, hogy öngyilkosságot követnek el, kollektiven” — mondta Komurátnak egy örmény anya, akinek a fia szintén a szektához csatlakozott. Az asszony is ott ődöngött a téren és próbálta megtalálni gyermekét. Egyszer már látta egy csupa fehérbe öltözött csoportban, de a fiú nem akart tudni róla, s kijelentette: esze ágában sincs visszatérni az anyjához. Vasárnapra jelentették be a világ végét, ennek ellenére a föld továbbra is forog. Ami a még működő világot illeti, a szekta gondoskodott a megélhetésről: a kijeviek szerint külföldi valutával rendelkeznek, nyugati gyártmányú autókkal és jó pénzért beköltöztek az ifjú kommunisták egykori pártházába. A világ végét váró szekta tagjai november 10-én erőszakkal akarták elfoglalni a Szent Szófia katedrálist. Közel hatvanan vállalkoztak erre az akcióra. Noha a rendőrség rendelkezett a szekta vezetőjének a fényképével, csak akkor ismertek rá, amikor a tagok térdre hulltak előtte és a lábait csókolgatták. Marina Zvigun (33), aki magát Mária Devi Krisztosznak nevezni, természetesnek tekinti hódolatukat. Megígérte híveinek, hogy a templom előtt követ el öngyilkosságot, majd három napra rá feltámad. Marinának, illetve szektájának saját „prófétája” is van, aki a Joann Svámi („Joannes veletek van”) nevet viseli. A próféta foglalkozását tekintve kibernetikus mérnök, eredeti neve Jurij Trigonogov és „isteni párt” képeznek Marinával. Mindketten engedelmességet követelnek és tiszteletet a szekta tagjaitól. Ellenszolgáltatásként a pár megígérte nekik, hogy az Utolsó ítéletkor szószólóik lesznek. Ha eljön az utolsó ítélet, minden más élőlény elpusztul, c$ak a szekta tagjai maradnak meg — hangoztatja az „isteni pár”. Három évvel ezelőtt Marina Zvigun még Dnyepropetrovszkban élt férjével, s fiával Vitalijjal. Itt ismerte meg Trigonogovot. A komputer szakértő azelőtt a Hare Krisna indiai eredetű szekta tagja volt, s bejárta Ukrajnát az igét hirdetve. Különösen azon a vidéken volt nagy sikere, ahol a csernobili katasztrófa megerősítette az emberek tudatában a közelgő „világ végében” való hitet. Trigonogov azt hirdette, hogy a bibliai szöveg értelmében egy csillag hull le az égről, hogy előre jelezze a világ végét, a vizek pedig méreggé válnak. „A csillag neve pedig Vermut” — hangoztatta. A keserű gyökér ukrán neve: Csernobil. Marina Zvigun csapot-papot otthagyott és Trigonogovhoz szegődött. A Nagy Fehér Testvériség tagjai szerintük azokhoz a 114 ezer „igazhoz” tartoznak, akiket János Apokalipszise szerint életben hagy a Fentvaló. Ez a hit elterjedt a távoli Kirgiziában, meg az Urálon túl is. A szekta tagjai eladták vagyonukat, házukat és százszámra indultak Kijev felé. Amikor a rendőrség letartóztatta Marina Zvigunt, a rendőröket sértegette: „Sátán szolgái vagytok!” A szekta tagjai éhségsztrájkba kezdtek, hogy a világvége hangulatra felkészüljenek. Marina kinyilatkoztatta, hogy 12 ezer lelket az ítélet napján fel kell áldozni, hogy tisztára mossák az emberiséget. „Készüljetek fel kedves gyermekeim!” — mondta Marina. Az ukrán belügyminisztérium kihasználta az alkalmat, hogy kemény kézzel rendet csinálhasson. A határokon megerősítették az ellenőrzést, hogy újabb szektatagok beszivárgását megakadályozzák. A kijevi repülőtéren minden gyanús személyt ellenőriztek. A férfiaknál ehhez elegendő volt a hosszú haj. Leonyid Kravcsuk ukrán államelnök azzal fenyegetőzött, hogy kihirdeti Kijevben a rendkívüli állapotot. Mozgósították a belügyminisztérium különleges kommandóosztagait. Még páncélkocsik is köröztek a városban, ami csak megerősítette a szekta tagjainak hitét, mert a Bibliában a IX. fejezet, 9. versszaka szintén vasszekerekről szól, amelyek öt hónapon keresztül veszélyeztetik az embereket.
