Menora Egyenlőség, december (31. évfolyam, 1456. szám)

1992-12-04 / 1456. szám

1992. december 4. MENÓRA ASZTALOK ÉS SZÉKEK BÚTORÜZLETE CHAIRS and TABLES JcT UNICA FURNITURE INDUSTRIAL, COMMERQAL, RESIDENTIAL * Board Rooms * Restaurants * Kitchens * Lunch Rooms * Waiting Rooms * Dining Rooms 900 Caledonia Rd., Unit 6 Toronto, Ontario M6B 3Y2 Tel.: (416) 784-0255 Takarítást vállalok bejárással. Telefon: 512-6879 MOST NYÍLT MEG ! Nem én találtam fel a „Buffalo Style4 Wings“-t (szárny) Én csak tökéletesítettem - mondj; a „ChicICn'Deli“ alapitója és a „Bistro on Avenue44 étterem tulajdonosa — és ez nem túlzás — Louis Nemes. „Lunch Special”: Csirkeszárny Hétfőtől — Péntekig $ 4.95 Regular nagyságban (Buffalo Style' Wings) jyfi • Aranybarnára sütött ‘Sxi “French Fries“ Különleges mártással Látogassa a másik éttermünket 1678 Avenue Rd. Toronto, Ont M5M 3Y4 783-1928-Bar 783-4900 YONGE ST. COMES ALIVE! 2050 Yonge Street Between Eglinton & Davisville 480-0202 Fully Licensed • Parking • Major Credit Cards HÉTFŐ: Nyitva: 5 p.m.-tól Éjfélig 40 db Csirkeszárny és egy korsó (60 oz) csapolt sör (Regular ár $ 34.00) most csak $ 20.00 KEDD: Nyitva: 5 p.m.-tól Éjfélig A mi híres csirkeszárnyunk még jobban ízlik FELE ÁRON. ZENE ESTÉNKÉNT Szerda és csütörtök: Este 9-től „Adam Timoon” Péntek, szombat és vasárnap este 9-től „DIXIELAND” Tánc zene Gorba csoy egy francia diplomata szemével A demokrácia göröngyös útján Az egyre gazdagodó Gorbacsov-irodalomban minden bizonnyal kimagasló helyet foglal el egy napokban megjelenő kötet. A szerző ugyanis nem többé-kevésbé értékes (és olykor vitatható) dokumentációs anyagot használt fel könyve megírásához, hanem elsősorban személyi tapasztalatait kamatoztatja. Jean-Bernard Raimond fiatalkora óta azon (sajnos kevés) franciák közé tartozik, akik diplomáciai pályafutásuk során első kézből megismerték (és a szó szoros értelmében megtanulták) a kommunista országokat. Miután hosszú esztendőkön keresztül a Quai d’Orsay kelet-európai aligazgatóságának munkatársa, majd vezetője volt, először Varsóban (különösen nehéz időkben, 1982 és 1985 között), majd Moszkvában, Mihail Gorbacsov főtitkárrá való választása után Franciaország nagyköveti tisztét töltötte be. 1986. március 20-án ott hívta fel Jacques Chirac új minisz­terelnök, hogy felajánlja Raimondnak a külügyi tárcát, amelyet két évig irányított. Az 1988-as elnökválasztásokon Mitterrand-nal szemben induló Chirac vereséget szenvedett és az akkori kormány lemondott. Jean-Bernard Raimond, aki a Quai d’Orsay-ról való távozása után Franciaország vatikáni nagyköveteként fejezte be briliáns diplomáciai pályafutását, nyugalomba vonulása óta is tevékeny. Minden valószínűség szerint a jövő márciusi országgyűlési választásokon a gaulle-ista RPR színeiben indul. Tekintélyes diplomáciai tanácsadóként nagy figyelemmel kíséri a kontinens ,keleti’ felén történő eseményeket. így az Odile Jacob Kiadónál november 6-án megjelent 272 oldalas kötetében („Le choix de Gor­­batchev”, magyarul: Gorbacsov választása) nem csupán a volt főtitkár-elnökkel kapcsolatos személyes élményeit dolgozza fel. Áttekinti azokat a változásokat is, amelyek a 80-as évek végén Közép- és Kelet-Európábán bekövetkez­tek és hosszasan foglalkozik a jelenlegi helyzettel, különös tekintettel Mihail Gorbacsov politikai örököseire. Jean-Bernard Raimond könyvének főszereplője termé-Folyt. Mát gyilkolnak is nácizmus szervezetét. Az új nácizmus szervezete, mely minden jelentősebb országra kiterjed (ez alól Kanada sem kivétel) pontosan leutánozta és folytatja a 70 évvel ezelőtt elkezdődött náci szervezkedést. E szerv első „Führerje” Michael Kuhler AIDS betegségben meghalt. Gerhard Leuch azonban 1879-ben folytatta munkáját. A jelenlegi „Führer” Reimer tábornok, aki Hitler alatt őrnagyként szolgált. „A régi Harmadik Birodalmat újból fel kell támasztanunk” — mondják. Elsősorban egy polgárháborúval, később egy világháborúval. Kari Ham­mer, Roeder és Carter tartoznak még vezetőik közé. A francia nácik vezére P. Fairisson egyetemi tanár beszédeiben azt ordítja: „Ki a megszállókkal! Ki az orosz és amerikai hadsereggel!” Az egyik vezető azzal dicsekszik, hogy játszi könnyedséggel képesek a legmodernebb fegy­verek beszerzésére. Bár a német rendőrség több ízben kutatott fegyverek után, de egy besúgó azt nekik jóval előbb alárulta, így a rendőrség egyetlen puskát sem volt képes felfedezni. A német náci front az Öböl-háborúban Folyt, az 1. oldalról T ^ ^ Lassan -Chawatme, Abu Nidál és a többi nemzetközi terrorista Magyarországra üdülni, akkoriban lett Arafat a magyar televízió kedvence. Izraellel akkor nem volt diplomáciai kapcsolat, „büntetésből” a 67-es háború kimeneteléért. Sok víz folyt le a Jordánon, sok zsidó vér folyt az arab terror eredményeként, sok áldozatot kivánt a körülvitatott libanoni hadjárat, ami azért indult, hogy Galilea településeit ne lehessen Libanonból katyusával lőni (sajnos, ma is lehet). Lassan-lassan érlelődött az arab hajlandóság a békére. A Camp Davidben megkötött különbéke Egyiptommal öt éves autonómiát ígért a palesztinoknak, Júdea, Samaria és Gáza térségében, mielőtt a végleges ren­dezés megtörténne. Először persze — mint mindig — nemet mondtak, majd kezdték belátni, hogy „jobb ma egy veréb” (autonómia), mint holnap egy újabb háború, mely csak újabb és újabb menekültek áradatát produkálja, de a problémát nem oldja meg. Itt érkeztünk el az amerikai - orosz békekezdemé­nyezéshez, amire Izrael egyből igent mondott, míg az arab államok — és a hosszas huzavona után összeállított palesztin küldöttség — azzal az elgondolással mentek bele, hogy a Bush-rezsim majd kényszeríti Izraelt visszavonulni a 67-es határokra. Erre, az akkor hatalmon lévő izraeli Likud-kormány a maga „nyef’-jével reagált: nem akarunk békét minden áron; nem egyezünk bele egy palesztin miniállamba Jordánia és Izrael között; Júdea és Samaria „felszabadított” területeit nem adjuk vissza; a Golánról nem mondunk le stb. Nem, nem és nem. Nem csoda tehát, hogy a madridi, majd később a washingtoni béketárgyalásokon a Likud vezette izraeli küldöttség, halogató taktikájával, a héber közmondással élve „vizet őrölt”. BÉKÉT TERÜLETÉRT Mára ez gyökeresen megváltozott. Az augusztusban hivatalbalépő Rabin-kormány eltökélt szándéka kimozdítani a holtpontról a békekezdeményezést a „békét területért”-elv alapján. Ez dióhéjban azt mondja, hogy Izrael nem hajlandó visszatérni a 67-es határokhoz, nem egyezik bele, hogy tőszomszédságában az arab terror­szervezetek államot alapítsanak, — de a két nem után van ezúttal egy igen is. Izrael hajlandó visszavonulni a Golan­­fennsík egy részéről (nagy részéről), hajlandó azt demilitarizálni és visszahelyezni Szíria fennhatósága alá, — ha Damaszkusz aláír Jeruzsálemmel egy békeszerződést. Ugyancsak hajlandó Izrael a palesztin autonómiának széles, liberális értelmezést adni és majd öt év után ... Ki tudja, mi lesz öt év múlva? Lehet, hogy a szovjet veszély eltűntével egy palesztin miniállam már nem tűnne olyán félelmetesnek, feltéve persze, ha megszűnnének a min­dennapos gyilkosságok, terrorcselekmények. A nemrég félbeszakadt béketárgyalások már addig is elér­tek bizonyos eredményeket. Lassan olvad a jég: minden tekintetben Irakot segítette. A dán nacivezer, Kristofsohn „Die Neue Front” címen alapította meg náci szervezetét. Fegyverük a hazugság és hamis propaganda. A német nácik szerint nem volt vészkorszak, nem voltak gázkamrák. A zsidók csak be akarják mocskolni a németek nevét. A Kanadából kiutasított Dávid Irvint szerették volna itteni képviselőjükként becsempészni. Ez nem sikerül nekik. (így Zundelnek egyedül kell vállalni e feladatot) Ir­­vin triviális cinizmussal komédiát faragott a vészkor­szakból, meggyalázva hatmillió zsidó mártír emlékét. Nincs igaza Pierre Bertonnak, a jó szándékú, de kissé naiv, kiváló kanadai írónak, midőn a szólásszabadság mellett törve lándzsát, állítja, hogy Irvin nem sérti a zsidóság érdekeit hamis elméletek felállításával. Irvin nem csupán hamis elméleteket állít fel. ó hazugsággal vádolja a zsidóságot, meggyalázva a mártírok emlékét. A német rendelkezések nem elégségesek. Itt most már radikális tettekre, a náci szervezet beszüntetésére van szükség. de bizonytalanul Damaszkusz és Amman lépésről lépésre készítik elő közvéleményüket (amennyiben egy diktatúrában közvéleményről beszélni lehet) az izraeli ellenséggel való esetleges „szálem” (béke)-ra. Szíria már kinyilvánította, hogy ha a Golánt az utolsó talpalattnyi földig visszakapja — lehet szó békéről. Jordániával — mely a júdeai és samariai területekről már rég „lemondott” Arafat javára — még nagyobb az előrehaladás. A palesztin autonómia vicinálisa is döcög előre. Mi akkor a probléma? A probléma gerince és veleje az, hogy a felek keze meg van kötve. Az arab félnek egymástól, a mérsékeltek a szélsőségesektől, a politikusok a terroristáktól, a realisták a Dzsihád verőlegényeitől, álar­cos számonkérőszékeitől. MITŐL FÉL RABIN? Rabinnak is van mitől tartania. Parlamenti többsége cseppfolyós, labilis. A 4 jobboldali, ellenzéki pártnak 49 mandátuma van a 120 tagú Kneszetben, szemben Rabin koalíciójának 62 parlamenti mandátumával. A további 5 (kommunista és arab) mandátum nem számít. Rájuk Rabin nem építheti kormányát. A jobboldali ellenzék, Likud és tsa a megszállt területek telepesei, nem hajlandók egy centimétert sem visszaadni. „Békét — békéért!” — mondja Éjtán generális („Raful”), a volt vezérkari főnök. Izrael létét veszélyezteti, aki területeket ad vissza — teszi hozzá Benny Begin, a „trónörökös”, a nagy Begin fia. Júdea és Samaria Izrael megszentelt bibliai földje, maga a Szentföld, amiből egy millimétert is visszaadni, istenkáromlás — tartja a Nemzeti Vallásos Párt. Rabinnak már csak azért sem könnyű, mert az elmúlt 40 évben kölcsönös bizalmatlanság mélyült el az arab és zsidó lakosság között. Erre a tűzre olaj az állandó terrortámadás, amit Rabin erős kézzel próbál letörni. Ebből kifolyólag sok arab szemében nincs nagy különbség Samir nem-je és Rabin igen-je között. Igen sok kölcsönös gyanakvást, előítéletet kell még leküzdeni ahhoz, hogy a valós, húsbavágó érdekellentéteket elboronálni lehessen. ÚJ LEOSZTÁS Ebben a helyzetben jött most, a béketárgyalások két futama között, az amerikai őrségváltás. Az arabok csalódottak (Bagdadban viszont ujjonganak), Izraelben örülnek, — de csak módjával. Tel Avivban nem fűznek vérmes reményeket a béketárgyalásokhoz. Lassan, de bizonytalanul, ez itt a jelszó. Rabin az esőcseppek között manőverezik és remél száraz maradni. Két lépés előre, egy hátra — így nem lehet gyorsan haladni. Az elmúlt 44 év tapasztalatai alapján Jeruzsálem megelégedne a lassú előrehaladással is, — ha nem lenne annyira bizonytalan ... szetesen Mihail Gorbacsov, akit ellentétben több nem­régiben megjelent nyugati mű szerzőjével, igen nagyra becsül. Amikor 1985 márciusában hatalomra került — írja többek között —, Gorbacsov két politika között választ­hatott. Vagy elődeihez hasonlóan megelégszik a rendszer reformjával, vagy a rendszer megdöntése érdekében munkálkodik, hogy ily módon létrejöjjön egy jogállam, amely végül felzárkózhat a demokratikus országokhoz. Nos, Gorbacsov az utóbbit választotta, és ezért az em­beriség csupán hálás lehet. Mégis, úgy látszik, hogy Gor­bacsov érdemeit nem mindenhol akarják elismerni, ami nem csupán első számú vetélytársára, vagyis Borisz Jelcinre vonatkozik ...” Jean-Bernard Raimond minden rokonszenve ellenére sem elfogult, és részletesen foglalkozik Gorbacsov hibáival is; többek között kifejti, a volt elnök-főtitkár egy ideig meg volt győződve arról, hogy a Szovjetunió szétesése elkerülhető. Közép- és Kelet- Európával kapcsolatosan a szerző hangsúlyozza Magyarország katalizáló szerepét. De hozzáteszi, a „Gor­bacsov emberének” tartott (de túlságosan „pártos”) Grósz Károly helyett sokkal inkább Pozsgay Imre, Németh Miklós, Szűrös Mátyás és Horn Gyula nevéhez fűződnek a reformok, amelyek a békés átalakuláshoz vezetnek. Jean- Bernard Raimond többek között leírja, hogy 1989. szep­tember 15-én vatikáni francia nagyköveti mivoltában részt vett az Európai Közösség tagállamai szentszéki diplomáciai képviselőinek heti összejövetelén. Itt jelentette ki német kollégája, Paul Verbeek, hogy öt nappal korábban, amikor a budapesti kormány elhatározta az osztrák határ megnyitását (és ezzel lehetővé tette a keletnémet menekültek távozását), voltaképpen leomlott a berlini fal. Raimond szerint elképzelhetetlen, hogy Gorbacsovot ne értesítették volna a magyarok szándékáról. Most megjelent könyvének utolsó fejezetei a legutóbbi „keleti” eseményekkel foglalkoznak. Borisz Jelcinnek — hangsúlyozza — sikerült ugyan megvalósítani elődje számos tervét, de helyzete nem irigylésre méltó. A gaz­dasági nehézségek, valamint a nemzetiségi problémák súlyosbodása következtében a volt Szovjetunió és a volt szocialista országok népei fokozott nehézségekkel küz­denek. Ennek ellenére sikerült elindulniuk a demokrácia felé vezető göröngyös úton, és ez mindennél fontosabb. Ami mindenekelőtt Mihail Gorbacsovnak köszönhető, akiről egyszer majd ellenfelei is kénytelenek lesznek elismerni, hogy történelmi küldetést teljesített a XX. század egyik legnagyobb államférfiának tekinthető. (Magyar Nemzet) Thomas Schreiber Husszeint sürgeti az idő Megbízható politikai források szerint Jordánia siettetni szeretné a békefolyamatot, a következő hetekben sorra kerülő megbeszéléseken, s erre két oka van: Husszein király egészségügyi állapota (az uralkodó valószínűleg nem sokáig töltheti be szerepét az ország vezetésében), másfelől az ammani kormány fél attól, hogy az új amerikai elnök, Bili Clinton, nem érdeklődik majd a közel-keleti problémák iránt. A jól értesültek szerint nem csak a jordániai, hanem a többi arab országok vezetői is aggódnak, hogy a demokrata adminisztráció túlságosan is Izrael-barát lesz, arról nem is szólva, hogy fő feladatának az USA belső problémáinak a megoldását tekinti, így a közel-keleti békefolyamat sem tartozik majd fontos célkitűzései közé. Ezek az aggodalmak csak fokozódtak, amikor Qinton kijelentette: nemcsak az amerikai segély összegét szándékszik továbbra is biztosítani teljes egészében Izraelnek, de kötelezettséget vállal a Cáhál minőségi előnyének biztosítására is, a környező arab államok had­seregeivel szemben. Az arab sajtó ennél többet is állít: Qinton állítólag kijelentette, hogy véget akar vetni George Bush „arab­barát politikájának”. Leginkább Jordániában aggódnak Qinton nyilatkozatai miatt. Ennek az országnak szembe kell néznie egy súlyos problémával, politikai vezetőségének, sőt államrendjének fenntartásával kapcsolatban. Nyugati szakértők szerint ugyanis Husszein király gyógyíthatatlan, operálhatatlan máj rákban szenved. Ez azt jelenti, hogy egy évnél többet nem adnak neki ... Márpedig Husszein legfontosabb célkitűzése, hogy biz­tosítsa a hasemita dinasztina uralmát. Ehhez járul az a körülmény is, hogy Jordániának súlyos gazdasági problémákkal kell megküzdenie, mindenekelőtt a munkanélküliség galoppírozó növekedésével. Ez a probléma mindig súlyosan befolyásolta az ország gazdasági életét, de különösen elmérgesedett annak következtében, hogy az Öböl-háború idején az ammani kormány Irakot támogatta. Emellett 300 ezer palesztint fogadott be, akiket a háború után kikergettek Kuvaitból, Szaudiából és más környékbeli arab országokból. A hivatalos ammani jelentés szerint is a múlt év végén a munkanélküliség elérte a 15 százalékot és szüntelenül növekszik. Az állásnélküliek 30 százaléka diplomás. Ezért Husszein király meg van győződve arról: a legjobb mód, hogy családja megőrizhesse a trónt, azzal függ össze, mennyire sikerül a Nyugatot meggyőznie hűségéről, visszaállítani az országáról alkotott kedvező véleményt. Az Öböl-háború előtt Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban valóban kialakult egy pro-jordániai hangulat, Husszein királyban látták a modern arab államfőt, aki a demokrácia felé irányítja országát. Az Öböl-háborúban elkövetkezett a baklövés, Szaddam 5. oldal DO YOU RECOGNIZE THIS MAN? The Investors Group does. GABOR SZÉKELY C.F.P. Senior Consultant Executive and Corporate Division He helps clients with COMPREHENSIVE, INVESTMENT, RETIREMENT, AND TAX PLANNING SERVICES BESZÉLEK MAGYARUL 848-3444 Investors Group BEFEKTETŐKET KERESÜNK MAGYARORSZÁGRA! ELADÓ Budapesttől 30 percre, gödöllői domb­vidéken 200 hektáros vadaspark bekerítve, 900 db dán­szarvassal, egy kúria épülettel, egy három szintes épülettel, 2 lakóépülettel, egy istállóval, 220 millió forint, vagy 3.5 millió CD-ért. Golfpálya kiépítésére alkalmas, tanulmányterv kész. * * * ELADÓ! 2 szintes villa 400 négyzetméter lakótér, 2 telefonvonal. 420 négyszögöles telken Budapesten Zugligeti úton, közel a kanadai követséghez 55 millió forintért, vagy 900 ezer CD-ért. Hívjon, vagy hagyjon üzenetet (416) 265-4088, MICHAEL POWER OF SALE — Négy hálószobás, két emeletes családi ház. Family room, három fürdőszoba. Mississauga $ 229.000 — 3600 sq.ft plaza 10 százalék nettó jövedelemmel $ 415.000 fljj. . € .ví~»í • íK- -a I . i TRADO REALTY INC. MR. KNÉZY 696-9984 Husszein támogatása visszavetette Jordániát ezen a téren, annak ellenére, hogy a király szüntelenül hangsúlyozta: nem volt más választása, mert Jordánia gazdasága az Irakkal való szoros kapcsolatoktól függ. Erőfeszítéseiben Husszeint az is zavarja, hogy szembe kell néznie a muzulmán szélsőséges szervezetek akna­munkájával, s biztosítani a maga számára a Nyugat, sőt Izrael támogatását is! Sokkal nagyobb, sokkal stabilabb országok is nehezen tudnának megküzdeni ennyire bonyolult politikai és gazdasági ‘ problémákkal. Husszein most — bizonyára orvosainak borúlátó jelentéseit olvasva — jött rá arra, hogy az idő sürget, talán kevés is ahhoz, hogy helyrehozza a károkat, amelyeket sajátmaga okozott országának és családjának is. Úgy tűnik, végre megértette a történelem leckéjét. Megértette azt is, hogy nincs könnyebb és gyorsabb mód arra, hogy bűnbocsánatot nyerjen a Nyugattól, mint az, hogy egyezményt kössön Izraellel. Jól informált körök szerint Husszeinnek ez annál is inkább fontos volna, mert a jeruzsálemi kormány állítólag közölte vele: a zsidó állam érdekének tekinti a hasemita dinasztia fennmaradását. Ha ez igaz, akkor ez egymagában is magyarázat Husszein türelmetlen akcióira, amelyek a békefolyamat meg­gyorsítását szorgalmazzák. Ügy tűnik, hogy Bili Qinton elnökké választása siettette Izrael és Jordánia közeledését a béketárgyalások keretében. Valóban, az elnökválasztások eredménye után tették közzé azt a tényt, hogy a két ország megállapodott egy munka­­programban, amelynek a végcélja egy békeszerződés megfogalmazása! A politikai megfigyelők hangsúlyozzák: nyilvánvaló, hogy Husszein király nem engedte volna meg egy ilyen kihivó és nagyjelentőségű nyilatkozat közzétételét, ha nem beszélte volna meg előzőleg Hafez el-Asszad szíriai elnökkel, s nem biztosította volna a maga számára a damaszkuszi diktátor hallgatólagos beleegyezését. A kör­zetben mindenki tudja, hogy Asszad bármilyen békeszerződést megtorpedózhat és nem kerül különösebb erőfeszítésébe zavargásokat előidézni Jordániában. Jó kapcsolatokkal rendelkező politikai megfigyelők szerint az a tény, hogy ilyen látványos haladásra lehetett jutni Jordániával a washingtoni béketárgyalásokon, ar­ra vall, hogy Hafez el Asszad valóban érdekelt a békefolyamat sikerében. Nem akarja azonban kom­promittálni saját helyzetét, s ezért tolja előre Jordániát, mint parasztot a sakktáblán. A damaszkuszi elnök, akárcsak Jordánia, rendkívül érdekelt abban, hogy országa jó kapcsolatokat tartson fenn a Bili Qinton által vezetett Egyesült Államokkal, miután nagy támogatója, a Szovjetunió eltűnt, a helyette alakult államszövetség pedig túlságosan el van foglalva a puszta létéért folytatott küzdelmével, s így nem támogathatja Szíria közel-keleti törekvéseit. Hafez el-Asszad jó barátságban akar lenni Washington­nal, s ennek érdekében legalábbis egyelőre Jordániát ajánlja fel kompromittált partnerként az Egyesült Államoknak. (Új Kelet)

Next

/
Thumbnails
Contents