Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-02-30 / 1004. szám
MRS. ROY ÉS A FELÜGYELŐ (folytatásos regény, tizenhetedik rész 9. oldal) Ms(£r, Béla Varga 225 East 72 St. New York, N.Y. 10021 USA MENDKn Second class mail Registration No. 1373 CANADA U.S.A. Second class mail paid at New York N.Y. 11351. Di.No. 104970. AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 23. 1004 Ára 70 cent MARCH 30. 1984 öt évvel ezelőtt... Szadat, Carler és Begin 1979-ben a Camp David-i egyezmény aláírásának ünnepségén a Fehér Ház előli Amikor aláírták a megáilapodást. úgy túlit a történelmet változtatták meg. A megszokott arab-izráeli ellentétek helyébe a valóban békés egymás-mellett-élés lépett és mind az egyiptomiak, mind az izráeliek bebizonyították a világnak. hogy lehet békében is élni a Közel-Keleten. Amikor Szadat -1977 novemberében Jeruzsálembe ment és ott felszólalt a Kneszetben. ő is és az egész világ tudta, hogy életével játszott, de ennek tudatában is kinyilvánította meggyőződését, akaratát: "to live witli you in permanent peace and justice." (Békében és igazságban akarom, hogy éljünk veletek). —“We. the Jews know how to appreciate stich courage" (Mi zsidók tudjuk igazán értékelni ezt a bátorságot) — mondotta Begin válaszbeszédében. Két évvel később merényletet köveitek el Szadat ellen és meghall. A béke. amelynek megteremtésében oroszlánrészt vállalt még tartja magát. Izrael nagy árat fizetett érte. de ha a két ország közt a Camp Dávid egyezményt megelőző 31 évig tartó állandó háborúi felváltó béke állandósul, akkor elmondhatjuk, hogy megérte. Rubin Ferenc Husszein fenyegeti Amerikát Húszéin. Jordánia királya, úgy látszik belefáradt a szíriai terrorakciókba, melyek életét komolyan fenyegették, beadta derekát és lemondott az Izraellel történő közvetlen megbeszélésekről. "A közelkeleti béketerv reménytelen", mondotta. A libanoni szerződés papírrongynak bizonyult és az egyiptomi békét Mubarak elnök bíztató kijelentései ellenére, csupán Amerika kétmilliárdos adománya tartja életben. Miért volna tehát Izraelnek szüksége egy újabb értéktelen papírra melyről már most tudjuk, hogy annak betartását csupán egyoldalúan Izrael venné komolyan? Az arabok azt az első kedvező alkalommal felrúgnák. “Izráel a mi földünkön van” mondja a király s e kijelentésével azonosítja magát a PLO-val. mely Izraelnek a térképről való letörlésére alakult. De mindez még semmi. “Izráel csupán Amerika katonai és gazdasági támogatásának köszönheti fennmaradását” jelenti ki Libanon: Barát vagy ellenség? E kérdést éppen fordítva tette szavazásra Jumblatt, a drúzok fenegyereke, a Lausanne-i értekezleten. A kérdés feltevésének oka Chamoun. volt elnök és Pierre Gemayel, a jelenlegi elnök apja és a falangisták vezérének követelése volt; Libanon ne adja fel az Izraellel kötött barátságát. Ezt követően Franjech. ugyancsak maronita keresztény és ugyancsak Libanon volt elnöke, tüntetőén elhagyta az értekezletet és csupán Amin Gemayel elnök rábeszélésére volt hajlandó helyét ismét elfoglalni. Franjech úgy látszik súlyos amnéziában szenved. Elfelejtette, hogy nyolc évvel ezelőtt ő volt az, aki küldöttséget meneszteti Rabin akkori izráeli miniszterelnökhöz, segítségért könyörögve, mely nélkül a mozlimok kiirtották volna az egész keresztény lakosságot. Rabin. pusztán humanitárius szempontból, megmentette Franjechei és Libanon keresztény lakosságát a biztos pusztulástól. Hát csoda, hogy most Franjech vitriolos szavakat használ Izráel és a zsidóság ellen? A tárgyilagosság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy Gemayelnek nem volt más választása, mint hogy tálcán kínálja fel Libanoni Asszad szíriai elnöknek. Hadseregét leverték, a békefenntartók kivonultak országából, hiába menesztette küldötteit Washingtonba és Jeruzsálembe, egyik nemzet sem volt abban a helyzetben, hogy mélyebben belemásszon a libanoni káoszba. De érdemes végigfutni a pontokon, meleyk Asszad és Gemayel közötti megegyezéssel végződtek, s melyek fejében Asszad utásította drúz és shiita vazallusait egy “tartós'' tűzszünetre, mely. mint tudjuk, csupán két napig volt érvényben. I. Azonnali tüzszünet a mozlim és drúz felkelők, valamint a keresztények között. 2. A kapcsolatok szabályozása az ellentétes csoportok között. 3. a május 17-i Izraellel kötött szerződés érvénytelenítése. 4. A 40.000 főnyi szíriai hadsereg jelenléte, mely az arab liga megbízásából, 1976-ban, mint békefenntartó vonult be Libanonba. 5. Nemzeti megbékélés a keresztény kisebbség és a mozlim többség közöli, s egy új kormány kinevezése, a jelenlegi erőviszonyok alapján. Az elnök bajai azonban korántsem fejeződtek be. Az izráeli egyezmény felrúgása következtében Izráel nem köteles kivonni csapatait Libanonból. A kereszténység fél. Ez mutatkozott meg a múlt hét kedden Jezzinben rendezett Folyt, a 2. oldalon Husszein. Hát ehhez már határtalan pimaszság kell. S ezek után csak természetes, hogy Reagan elnök viszszavonta a Jordánnak és Szaudi Arábiának ígért 300 millió értékű légelhárító berendezési, melyet nem Szíria, hanem Izráel ellen használnának. “Izráel nem akar békét” mondja Húszéin. Hát az egyiptomi béke, melyben Izráel nemcsak olaját áldozta fel. hanem biztonságát is gyengítette a béke kedvéért, a/ csupán illúzió? A kiskirály persze nem felejti el megfenyegetni Amerikái, hogy ha nem kapná meg a kívánt fegyveres segítséget, úgy azt a Szovjetuniótól fogja megszerezni. Ezt el is hisszük. A király csupán arról az apróságról feledkezik meg. hogy ez esetben Szíria, mely amúgy is már régen feni a fogát Jordánra, biztosan elnyelné az országot és a király életbiztosítását egyetlen biztosító társaság nem vállalná. 1944-1984 Ebben az esztendőben minden héten emlékezünk és emlékeztetünk arra, ami 40 évvel ezelőtt történt. Benedek Fal Mi újság az izráeli belpolitikában ? ## a nehéz ki tudja hol áll meg... A Toldi-idézet ezúttal nagyon jelképes. Nehéz kő helyett egy revolver golyójáról van szó és hogy hol áll meg. azt tudjuk. Jákov Lewinson koponyáját lukasztotta át. Aki önmaga ellen fordította a fegyvert, 52 éves férfi volt, hosszú éveken át sikeres ember, bankigazgató. A Bank Hápoálim vezérigazgatója. Később leváltották, de új beosztásában is feltalálta magát. Egy "AMPAL" nevű befektetési társaságba életet lehelt, azt is világvállalkozássá tette. Vagy talán éppen ez volt a baj? Ezért kellett meghalnia? A történet úgy kezdődik, mint egy "Mesék az írógépről" sikersztori. Csak a hőse nem lány, hanem fiú. Tehetséges fiatalember, aki már itt született, az országban — akkor még Palesztina volt —, egy szakszervezeti funkcionárius fiaként. Jákov Lewinson édesapja a szakszervezel — a Hisztadrut — kincstárnokaként ment 20 éve nyugdíjba. A kibucból indult el Fia Jákov a középiskolai tanulmányait kibucban fejezte be, ahová nem a szülei vitték, hanem saját cháluci meggyőződése. Nem kevesebb, mint 12 éven át volt Chánitá kibuc tagja. Halkszavú, zárkózott természetű férfinek ismerték. Egy másik kibucból való lányt vett feleségül, négy gyermekük született. Egy idő múltán — a mozgalom küldetésében — elhagyta a kibucot és funkciót vállalt annál a vállalatnál — pontosabban annak a gazdasági telőszervnek szolgálatában — amelyhez a szakszervezel, a Hisztadrut gazdasági vállalatai tartoznak. Az izráeli gazdasági élet fontos szektoráról van szó. Ez a nagyipari impérium még az ország megalakulása előtt kialakult, azóta természetesen eredeti, vagy korábbi méreteinek sokszorosává lett. Jákov Lewinson az oroszlánkörmeit ebben a keretben mutatta meg — harmincas évei elején. Mire 38 éves lett, már vezérigazgató volt. A hisztadruti szektor bankja, a Bank Hápoálim vezérigazgatója. Kis pénzintézetként vette át, jelentős nemzetközi mértékkel mérve is nagyon komoly bankká fejlesztette 10- 12 év alatt. Lewinson pénzügyi zseninek bizonyult. Mindenki elismerte a tehetségét, nem mindenki szerette. Vagy — legyünk pontosak — nem nagyon szerették. Átlagképességűek nem szokták szeretni a zseniális embereket. Hamar országos nevű ember lett, a munkásmozgalom vezetői is felfigyeltek Lewinsonra és konzultáltak vele, mielőtt országos jelentőségű gazdasági ügyekben döntésre Folyt, a 3. oldalon Nádasy István A béke felé vezető ösvény KONRÁD GYÖRGY: AZT “AZ ESZTELEN KÉRDÉST”, HOGY KI URALJA A VILÁGOT MEG KELL FOSZTANI MITOLÓGIAI TARTALMÁTÓL The Atlantic, Észak-A meri ka legtekintélyesebb társadalmi, politikai és irodalmi folyóirata fenti címmel rendkívül érdekes tanulmányt közöl Konrád Györgyről, a kitűnő magyar szociológusról. Közismert, hogy Konrád nem kegyeltje a Kádár kormánynak, bár művei fordításokban egyre nagyobb elismerést nyernek a világon. Konrád szerint, a jelenlegi háborúval fenyegető nemzetközi helyzet okait 1945-re, Vállára kell visszavezetni. Szerinte a vasfüggöny gondolata Vattában született meg akkor, amikor a nemzetközi viszonyokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti "versengésre és egyensúlyra" építették fel. "Micsoda piszkos trükkje a történelemnek" írja Konrád. hogy három öreg ember Roosevelt. Sztálin és Churchill dönthetett százmilliók sorsáról és döntésüket százmillióknak kell respektálniuk! “A világot fasiszta embertelenségtől megvédeni szándékozó szövetségesek a győzelem előestéjén imperialista paktumot kötöttek egymással. Azt gondolták —jó vagy rosszhiszeműen, nem tudni —, hogy mint győzteseknek történelmi joguk van arra. hogy önkényesen diktálják békefeltételeiket s. amiknek az volt a lényege, hogy a megszálló csapatok a katonai helyzetnek megfelelően határozhatják meg a megszállott területek politikiai rendszerét." A yallai befolyás — folytatja Konrád — kiterjedt az egész világra oly módon, hogy akinek több bombája és tankja volt, — beleértve Hiroshima után a nukleáris fegyvereket is — az dönthetett az általa megszállott területek szociális és politikai rendszeréről. így az orosz és amerikai vezetők több hatalmat gyakorolnak, mint a történelem összes korábbi tirannusai együttvéve valaha is ' rtok<Thatlak. Ez. a katonai hatalmak állal diktált valójában rendkívüli állapot a háborút követően úgy megjegecesedett. hogy a nemzetek közötti diplomáciai nyilakozalokban és politikai egyezményekben általános elismerési nyert. Helsinkiben, ezt az abszurd helyzetet az összes résztvevő államok ünnepélyesen törvényerőre is emelték. A Varsói Paktum állal korlátozott nemzeti önrendelkezési jog azért vált elfogadhatóvá, mert a NATO államok önrendelkezési joga is hasonlóan volt korlátozva. Mindkét fajta korlátozás geopolitikai adottság, amit minden racionális politikus tiszteletben tart. “Megkérdőjelezni Európa felosztottságát", — írja Konrád. — "veszélyes és félrevezető, mert azt az illúziót kelti, mintha a felosztottság valaha is véget érhetne." A Nyugatnak nincs pozitív stratégiája a béke érdekében. — hangsúlyozza Konrád — csupán az oroszok löbbékevésbé propaganda javaslatainak gyanakvással való visszautasítása. A Nyugatból hiányzik a politikai képesség alkotó kezdeményezésre. Világos, hogy a Nyugatnak nincs ereje ahhoz, hogy a szovjet csapatok hazatéréséi kény szeri úiesse ki Kelei-Európából. Legfeljebb tiltakozni tud terjeszkedésük ellen. A Nyugat görcsösen ragaszkodik Vállához és mi erre'a válasz? Budapest november 4. 1956, Prága augusztus 21, 1968, Varsó december 13, 1981. Ilyen erőszakosság láttán a Nyugat lamentál, tiltakozik és riadalommal figyeli az eseményeké'. Aztán újra meg újra újabb egyezményeket ír alá főleg propaganda céljából, míg a háttérben a fegyverkezési verseny zavartalanul folyik tovább. Egyetlen európai állam sem tett eddig javaslatot a vasfüggöny elmozdítására. Európa politikusainak nincsenek merész, mélyreható békestratégiái, amivel hasznos vitát kezdeményezhetnének. Ez a szellemi passzivitás nem más. mint meghátrálás a szovjet békeporopaganda előtt, aminek az a célja, hogy katonai erejével az egész világot annak elismerésére kényszerítse, hogy amit a szovjet megszerzett a második világháborúban az az övé. A Csendes-óceántól a vasfüggönyi birodalmuk egy töretlen egész, fellépni ellene belülről ellenforradalmat jelent, kívülről Kedves Olvasóink, Barátaink! Már csak néhány hét választ el Pészachtól, szabadságunk, a szolgaságból való szabadulásunk ünnepétől. Ma, amikor nemcsak őseink szabadulását, de saját életben maradásunkat a náci hóhérok karmaiból való megmenekülésünket is ünnepeljük, és emlékezünk drágáinkra akik nem lehetnek velünk, tradíciónkhoz híven kívánjunk egymásnak mindéit jót. Az elmúlt 22 év során mindig ünnepi számmal örvendeztettük meg olvasóinkat. Az idén is így tervezzük és ezért arra kérem Önöket, hogy ünnepi jókívánságaikat küldjék a Menórán keresztül. A postaköltség drága és higgyék el, hogy a Menórának nagyobb szüksége van az Önök erre a célra szánt dollárjaira mint a postának. Azért, hogy a jókívánság mindenkihez időben megérkezik garanciát vállalunk. Még egyszer kérem Önöket, tegyék barátaik, rokonaik, ismerőseik, vevőik, ügyfeleik számára emlékezetessé ezt a Pészachot és küldjék jókívánságaikat az Önök újságján, a Menórán keresztül. Köszönöm pártfogásukat, Tarján András pedig a belúgyekbe való illetéktelen beavatkozást. A Helsinki deklaráció három évtizeddel később a yaltai egyezmény megerősítését jelentette. Szép dolog szánakozni “a szerencsétlen keleteurópaiak" sorsa felett, de ne gondolja senki sem. hogy a Nyugat bármiféle zavart fog kelteni érdekükben. Hiszen, "van hitelük, van enyhülés is .(detente). mi mást akarhatnánk? Mi mást?" K<'lírád világosan leszögezi: "Ők alkotó kezdeményezést, tény leges, megfogható békejavaslatot várnak a vasfüggöny lebontásának 'érvéré. Szerelnék, ha a Nyugat megértené, hogy amíg Kelet-Európa megszállás alatt áll. a nyugat európaiak sem élhetnek biztonságban". Nyugat- Európa bitszámából a semlegesség felé halad anélkül, hogy egyszersmind Kelet-Európa semlegességét követelné. Nem kell sok ész. sem a NATO-hoz való vak lojalitáshoz, sem az egyoldalú engedményekhez. Nyugat-Európa csak akkor fogja megtalálni értékes helyét a világban, ha nem engedi 'öbbé. hogy az amerikaiszovjet ke'iősség (dichotomia) dik'álja a helyzetet. Ahhoz, hogy el lehessen kerülni egy harmadik világháborúi az összes idegen csaptokat vissza kell vonni Eu rópából. A béke alapvető biztosítékául kölcsönös megegyezésre van szükség az európai államok között, hogy függetlenítsék magukat mindkét katonai blocktól és megszüntessék a vasfüggönyt. Egy fokozatos, összeilleszkedő eljárás következményeként az eurázsiai földrész nyugati sarka európai konfederációvá alakulhat. Európa, az európaiak élete van kockára téve amiatt a vészijósló helyzet miatt, hogy a kontinens keltébe lett szelve és éppen ezért a világ két legnagyobb hatalma áll támadásra készen. Merész megállapításait így folytatja Konrád: “Figyelmetlen európainak kell lenni annak, aki nem látja, hogy a vasfüggöny robbanó anyagokból készült. Nyugat- Európa háta dinamitból épült falnak van vetve, miközben naivan az Atlanti-óceánt bámulja." Konrád Nyugat-Európa jószerencséjét ugyanolyan bizonytalannak tartja, mint Kelet-Európa balszerencséjét. "Mi európaiak az amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közé szorulva csak úgy tudjuk biztosítani a békét, ha kivonjuk magunkat a katonai egyezményekből s a két részre osztott Európát újra egyesítjük." Szerinte, az ideológiai háború nem megváltozhatatlan tény. Az egész inkább egy játszma, ahol kél óriás birkózó kerülgeti egymást a gyűrűben, mindegyik azt kívánja mutogatni, hogy ő az erősebb. S ehhez a játszmához a nukleáris erőket is felvonultatják. "Az ellentétek, amik agyunkat betöltik — kapitalizmus a szocializmussal szemben. demokrácia a parancsuralommal szemben, piacgazdálkodás a tervgazdasággal szemben — ránk kényszeritett mitológiák, amiket úgy keleten, mint nyugaton az értelmiség összetéveszt a valósággal, bár tisztában van azzal, hogy ezek nem precíz fogalmak". Mert nézzük, — folytatja Konrád — Európa két világháborúi szenvedett a francia-német versengés miatt, ami pedig egykor végzetesnek tűnt. ma már mesterségesnek látszik. Ebben a versengésben az, hogy ki uralja Európái, fontosabb volt a gazdasági, néprajzi, vagy területi érdekellentéteknél. S mi lelt a vége ennek a játszmának? Franciaország egyáltalán nem dicsőséges győzelme azt eredményez.ie, hogy ké' távollevő nagyhatalom uralma alá került Európa. Kiderült, hogy arra a kérdésre, hogy ki uralja Európát, nem Európából jött a válasz, hanem Eurázsiából és Észak-Amerikából. Teljesen értelmetlen tehát, hogy bárki is meghaljon azért, hogy ki uralja a világot a Szovjet, vagy Amerika. Egyiknek sincs joga vagy küldetése Konrád szerint, hogy uralja a világot, de egyiküknek sincs képessége sem rá. Torontóban: (416) 656-219 Montreálban: (514) 276-9571 New Yorkban: (416) 656-5219 vagy (212) 568-0251 Los Angelesben: (213) 656-0358
