Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-03-02 / 1000. szám

1984 március 2 * MENÓRA 9. oldal “THE TIME SWEETENERS” (“Mrs. Roy és a felügyelő”) Copy Right c 1978 by Magda Perl All rights reserved. No part of this book may be reproduced in any form or by any means, except fór the inclusion of brief quotations in a review, without permission in writing from the author. All characters in this book are fictious. Any resemblance to actual persons. living or dead. is purely coincídental. ^oíytotáa A felügyelő alaposan meglepődött: — ez volna Mrs. Roy boyfriendje? Hisz ez a fiú nincs több 25 évesnél... Azonnal tisztába jött a barátságuk értelmével és a fiú “foglalkozásával”. Richard Kenerick egyáltalán nem viselkedett közreműködőén. Csak hetyke vállránditással intézte el a felügyelő kérdéseit és hamarosan elvesztette a türelmét is. “Én egy rendes adófizető polgár vagyok és a hatóságokat csakis ez érdekli, hogy mennyit keresek és nem az, hogy kitől kapom a pénzt. Úgy kérdezget engem, mintha valamiféle adócsalást követtem volna el, mintha valami szélhámos volnék.” “Ide figyeljen, Mr. Kenerick, engem egyáltalán nem érdekel a maga adó lebonyolítása, szólt nyersen a detektív. Én csak azt szeretném megtudni magától, hogy kitől kapta azt a bizonyos 500 dollárt?” “Azt a pénzt én.... mozdulat gyakorlási tanításért kap­tam. Ugyanis, vizsgázott mozgásművészeti tanár vagyok,” jelentette ki szinte büszke önteltséggel. “Gratulálok tanár úr! És hogy hívják az illető tanitványt, aki a pénzt adta?” Kenerick zsebre dugott kezekkel, fölényesen mosolygott a detektívre: “ez az én ügyem és senkinek semmi köze hozzá, barátocskám!” A felügyelő végignézett az előtte álló fiatalemberen, ahogy ott állt kék ingben, ujjatlan magasnyakú fekete pulóverben, az izmos karjaival, lesimított, fényes szőke hajával, napbarnított arcával, villogó, kék szemeivel. Magabiztosan... szemtelenül a 25 évével..... A felügyelő is zsebrevágta a kezeit és szembenézett vele. Szinte fölényesen mosolygott, amikor megszólalt: “Újságom van a maga számára, Kenerick úr, a rendőrségnek igenis van némi köze ahhoz, hogy megtudja, honnan származik az az 500 dollár. Mivel maga nem volt hajlandó nekem elárulni, hát így is jó. Holnap átadom az ügy további kiderítését a rendőrségnek, a bűnügyi osztálynak. Az én nyomozási eredményemmel és a maga teljes nevével, pontos lakcímével és.... persze mozgásművészeti tanári foglalkozásával. Biztosíthatom, hogy a rendőrségi kihallgatás nem fog éppen ilyen köz­vetlen hangnemben lebonyolódni. Természetesen értesíteni fogom Mrs. Royt is a nyomozásom eredményéről." Aztán, csak úgy mellékesen, de nyomatékosan még megemlítette: “Ja igen.... még beszámolok néki Mrs. Rowan “karbantartásáról” is. Hisz, Mrs. Roy fizeti az időmet, kötelességem beszámolni neki a nyomozásom legapróbb részleteiről is. Ez a megállapodásunk.... barátocskám!" Richard meglepetten, szinte megdöbbenve nézett szembe a felügyelővel. Jól hallotta a Mrs. Rowan nevet... Szemeiben elfojtott düh lángolt fel, aztán... úgy látszott, észhez kapott. “Nem kell olyan hirtelen elsietni a dolgokat, Mr.Mr...” "....Second a nevem". “Hogyan tagolja?” _ v “S-e-c-o-n-d, csak ennyi az egész". A felügyelő újból mosolygott magában: — nagyszerűek ezek a pilulák: a VARÁZSSZER”. "Roppant érdekes név”, jelentette ki nyájasan Richard. Már nyoma sem volt az előbbi elfojtott dühnek. “Szóval, elnézést kérek Mr. Second, hogy kissé elhamarkodottan beszéltem. Ugyanis.... én nem szeretném a nyomozást a rendőrségnek juttatni. Nem volt soha sem­miféle dolgom velük eddig és egyáltalában nincs kedvem a jövőben sem érintkezni a rendőrséggel. Őszinte akarok lenni magával: az én foglalkozásom diszkréciót kíván. Egyik “tanitványom"-nak sem szabad tudomást szerezni a másikról. Ez a.... a tanításom elve. Remélem megért engem Mr. Second?” “Tökéletesen! És meg kell mondjam magának őszintén: ezt a szelíd hangot már sokkal jobban szeretem hallani, Mr. Kenerick.” “Köszönöm. De, kérem nevezzen csak Richardnak, vagy inkább Richienek. így neveznek engem a barátaim is.” “Jól Van Richie, kezdjük egymást megérteni. Nyugodt lehet, nem lesz megemlítve senkinek, hogy kivel... van viszonya. Bízhat bennem. Feltéve.... ha maga is segítségemre lesz, hogy befejezhessem ezt az eljárást, vagyis elmondja nekem őszintén: kitől kapta a pénzt.” Richard keserves fintort vágott.... Látszott rajta, hogy nagyon kínos neki valamiről beszélni. “Szavát adja hogy amit most elmondok, az köztünk marad?” A felügyelő gondolkozás nélkül rávágta: "ha magát ez megnyugtatja, akkor természetesen szavamat adom.” “Nem olyan könnyű elmondani az egészet”, kezdte el újból vontatottan. "Mert nem szeretném, hogy félreért­sen.” "Nem fogom félreérteni, Richie, mivel tudom, hogy maga egy szorgalmas és agilis fiatalember", bíztatta a felügyelő és bizalmasan rákacsintott: “mit számít magánál, hogy egy-két nővel többet...foglalkozik...” “Hát., éppen ez az... hogy nem nőről van szó. Ugyanis... az illető férfi. Nem vagyok különc!" Hirtelen támadásba mén át. “Már az iskolában is... nagyon sok diák... sok a bisexuális. Mindennapi eset. Ma nem csinálnak belőle nagy kázust. Azonkívül: magánügy!” És mint aki győzedelmesen fejezett be egy csatát, kényelmesen egy karosszékbe vágta magát és onnan figyelte a detektívet. Kék szemeit villogóan függesztette rá, mint egy durcás gyerek... A felügyelő alaposan meglepődött...— Mi ez??? Sex gép? Itt van egy nő. igaz, nem hozzá való korban. De nem számít, mert van pénze. Tehát: tessék beállítani a sex-gépet. Most egy férfi van soron... gyorsan át kell állítani a gépezetet. Biztos, ez is jól fizet. Ez az inspirálója a szexre: aki fizet... aki fizet... A felügyelő vegyes érzelmekkel nézett Richardra: némi undorral, kissé csodálkozva... Ha a gyomra is ilyen bikaerős mint a válla akkor nincs itt semmi hiba. Mert, hogy pénzszerzéshez alkalmazza min­den “tudását” és “qualitását”, ahhoz kétség sem fér. Már nem is érzett undort iránta, hanem inkább szánalmat. — Szegény fiú, nincs is könnyű mestersége. “Higgye el Richie, én nem bírálom a maga életmódját. Igaza van, ez abszolúte magánügy, amihez senkinek semmi köze sincs! Azonkívül... most magunk között vagyunk, utó végre is ez gusztus dolga.” Magda Perl Mrs. Roy n. és a felügyelő Regény “Azt hiszem téved felügyelő úr, mert ennek semmi köze sincs a gusztushoz,” szólt Richie önérzetesen. “Ez egész egyszerűen egy foglalkozás, amivel az ember becsületesen pénzt keres. A jó kereskedő sosem válogatja a vevőkörét, vagy az orvos a pácienseit, az ügyvéd a klienseit. Én pon­tosan olyan keményen dolgozom, mint ők és olyan becsületesen...” “....mondjuk inkább szorgalmasan”, vágott közbe tréfásan a detektív. Aztán elkomolyodva hozzáfűzte: “ismétlem, nekem semmiféle ellenvetésem vagy kritikám nincs a maga életformája, vagy ahogy maga nevezte “foglalkozása” ellen. Utóvégre mindenki a tehetsége és a lehetőségei szerint keresi a kenyerét. Általában az a helyzet a civilizált világban, hogy amíg nem károsít meg, vagy nem üt fejbe senkit, addig tisztességes polgárnak számit. Ellenben... nem vagyok túlságosan meggyőződve arról, hogy az adóhivatalnak is ez volna a véleménye. De úgy gondolom, hogy... tulajdonképpen a maga “működése” egyelőre még nem egy elismert foglalkozás Vagy iparűzés, tehát nincs is mi után adót fizetnie." “Ebben téved, felügyelő úr! Amint már említettem: mozgásművészeti képesítésem van, ami egy művészi foglalkozást jelent. Van könyvelőm és rendszeresen fizetem az adómat, éppen úgy mint akármelyik tisztességes polgár", jelentette ki, szinte büszke elégtétellel. “Óh, akkor maga valóban teljesen rendben van. Becsületes adófizető polgár. Utóvégre ez a lényeg. És most ki vele! Kitől kapta a pénzt?" “Mr. Scoddtól.... Gábriel Scoddtól kaptam az 5 darab százast. Ki a fene gondolta volna, hogy az öreg hamis százasokat adott? De, várjunk csak: lehet, hogy ő is kapta valakitől és nem is tudta, hogy hamis. Igen, biztos vagyok benne, hogy nem volt tudomása róla. Ő egy úriember. Nekem csakis úri klienseim vannak... akarom mondani: csak úriemberekkel van kontaktusom”, fejezte be büszke öntudattal. "Hm, Gábriel Scodd... Az egykori diplomatát gon­dolja?" tette fel a kérdést, csak úgy mellékesen, minden jelentőség nélkül. “Úgy van!" bólogatott buzgón Richard és látszott rajta, hogy nagy büszkeség töltötte el, hisz bebizonyíthatta “úri” összeköttetéseit. A detektív elgondolkozott: Gábriel Scodd ismert egyéniség volt a politikai életben. Külföldi kövelségi beosztásai voltak. Jó néhány évvel ezelőtt bekapcsolódott a politikába is. Annak idején, szinte naponta jelent meg arcképe az újságokban. Aztán hirtelen visszavonult, úgy a politikától, mint a diplomáciától. Egy időben nős is volt, — emlékezett vissza a felügyelő. — Névházasság lett volna? Vagy a házassága váltotta ki belőle, hogy áttérjén a másik nemhez? “De még valamit meg kell említsek a felügyelő úrnak,", szólalt meg Richard újból, kissé zavartan, — "ugyanis Mr. Scodd, ő.... a Mrs. Roy boyfriendje....." “....azt hittem, ...Mrs. Roy határozottan azt mondta nekem, hogy maga az ő boyfriendje”, hülledezett most már a detektív. “A valódi helyzet az, hogy Mr. Scodd az a fajta boyfriend, akivel Mrs. Roy kijár színházba, koncertre, tár­saságba, vagy együtt utazgatnak. Én viszont.... az a fajta boyfriend vagyok, akivel Mrs. Roy nem szokott kijárni....” “Most már tökéletesen mindent értek”, nyugtatta meg Richiet. De magában már kezdett jól mulatni: mint egy francia bohózat, pikáns, kétes meglepetésekkel... “Ismételten kérem felügyelő ural", szólalt meg újból aggódó hangon Richard, “Mrs. Roynak semmi esetre sem szabad megtudni a kapcsolatomat Mr. Scoddal, — mint ahogy Mr. Scodd sem szabad tudomást szerezzen Mrs. Roy-al való viszonyomról. Roppant kellemetlen helyzetbe kerülnék!” “Azt meghiszem. De... mondja csak Richie, ha egyikük sem közölte magával az egymáshoz való kapcsolataikat, akkor.... maga honnan tud róla?" “Egy véletlen folytán. Egyszer együtt láttam őket egy színházi előadáson, de ők nem láttak engem. Egy alkalom­mal megemlítettem Mr. Scoddnak és ő azonnal elmesélte, hogy a hölgy az ő névleges girl-friendje, de nevet nem említett, én pedig mélyen hallgattam arról, hogy a hölgyei ismerem." “Újból megnyugtatom magát Richie, bízhat bennem, amit most elmondott nekem, az köztünk fog maradni! Egyik “tanitványa” sem fog tudni a másikról. A Mrs. Roynak való beszámolómban sem fogom feltárni a valódi helyzetet. Ezt én megígérem magának! Tulajdonképpen, maga azt mondta, hogy vizsgázott mozgásművész. Hát mi sem egyszerűbb: a beszámolómban azt fogom mondani Mrs. Roynak, hogy... hogy Mr. Scodd valóban a maga egyik tanítványa, minden héten hozzámegy, hogy megtornásztassa az izmait. Ezzel maga abszolúte tisztázta magát.” “Úgy van, helyes”, bólogatott megkönnyebbülten Richie. Aztán “savanyúan" hozzátette: “ami azt illeti, hát ez nekem is eszembe juthatott volna. Traktálhattam volna magát én is ezzel a “mesével” már az első perctől kezdve. Miért kellett őszintén feltárjam a helyzetet?” “Higgye el Richie, ez egyáltalán nem számít semmit. Nem változott meg a véleményem magáról. Rendes, becsületes polgárnak tartom. Keményen dolgozó polgár­nak...” Richie kissé bizalmatlanul nézett a felügyelőre: — nem volt a hangsúlyban némi cinizmus? — De a felügyelő komoly arckifejezéssel folytatta: “Köszönöm Richie az őszinteségét. Tökéletesen meg vagyok elégedve magával. Ha már itt tartunk, volna még egy kérésem. Megnyugtatom nem tartozik az ügyhöz. Csak... egész egyszerűen kíváncsivá tétt. Ha akar, felel rá, ha nem akar, nem felel. Mondom, semmi köze a nyomozásomhoz. Egész egyszerűen: emberismereti tapasz­talataim kíváncsiságát szeretném kielégíteni.” Richie leült szemben a felügyelővel, kíváncsi tekintettel nézett rá: tessék, kérdezzen! Ha tetszik a kérdése, felelek rá. Ha nem tetszik, akkor nem fogok rá válaszolni. így gondolta?” “Pontosan.... Arra volnék kíváncsi, hogyan indult el azon a bizonyos mozgásművészeti tanári pályán és hogyan ismerte meg a mostani szóban forgó “tanítványait”? “Ez két kérdés volt”, szólt Richie rendreutasítóan, a régi, hetyke modorában. Aztán beszélni kezdett, mint egy filmsztár, aki interjút ad: “válaszolni fogok magának mind a két kérdésére. Hát, először is ott kezdődött, hogy Oriliában éltem és ott is jártam iskolába, amit szívből utáltam a várossal együtt. Az apám fő-postamester volt és persze, azt szerette volna, hogy az ő példáját kövessem: rendes megélhetés, nyugodt élet, szép nyugdíj, így bíztatott az apám. Ami azt illeti nem is lett volna éppen olyan rossz dolgom, ahová vittem volna a leveleket, ott valószínűleg meg is ízlelhettem volna a nőket. “...Talán ugyanahhoz a célhoz ért volna mint most”, jegyezte meg józanul a felügyelő. “...15 éves koromban elszöktem hazulról és Torontóba jöttem. Az autóbuszon megismerkedtem egy férfivel, aki állást ajánlott mint kisegítő pincér egy belvárosi hotel éttermében, ahol ő főpincér volt. Örömmel elfogadtam... így már első naptól kezdve, ahogy Torontóba érkeztem, volt állásom. Igaz, kis fizetéssel, de így is meg tudtam belőle szerényen élni. Ahol dolgoztam, egy elég jónevű kis hotel volt. Elég sok egyedülálló nő lakott ott, akik az Államokból jöttek átutazóba. Ezek a középkorú, magányos nők nagyon barátságosak voltak hozzám. Tizenöt éves kororrlban már egy jól fejlett srác voltam. Egyszer.... amikor az egyik nőnek felvittem a kofferjét a szobájába, arra kért, hogy segítsek lehúzni a hátán a ruhája cipzárját. Én nem értettem hozzá. Hirtelen megragadtam és egy nagyot rántottam a cipen, ami hirtelen leszaladt végig a hátán és a ruha lecsúszott a nőről... Ott állt előttem melltartóban és panty hose-ban. Egész jó formája volt a nőnek és... olyan kábító parfümje, hogy szinte elszédültem. A nő először meglepetten nézett rám. Aztán egész egyszerűen magához húzott és szinte parancsolóan rám szólt: gyerünk!!” “Húzni kezdett az ágy felé... egymásra borultunk a megvetett ágyra... olyan hirtelen történt az egész. Olyan izgatott lettem... a nő is, így észre sem vette, hogy újonc voltam... Utána nagyon megrémültem, féltem, hogy botrány lesz belőle. De nagy meglepetésemre a nő a kezembe nyomott 30 dollárt és nyájasan így szólt: “stramm fiú vagy!" "Aztán ásított egy nagyot és megkért, hogy szóljak a portásnak, hogy reggel hatkor keltse fel, mert elutazik... Én csendesen kiosontam a szobájából, a markomban szorongatva a 30 dollárt... így lettem "felfedezve” mint szex-szállító”. Egész jól kerestem. Jómódú, ápolt, magányos nők voltak. így telt el vagy 4-5 év, amikor az egyik szállixla-vendég, aki úgy látszik, nagyon meg volt elégedve “szolgálataimmal”, bemutatott egy torontói barátnőjének: Mrs. Roynak. Ő egy igazi lady! Remek teremtés. Sokat köszönhetek neki. Ő beszélt rá, hogy iratkozzak be egy kurzusra és képezzem ki magam mint mozgásművészeti tanár. Ilyen képesítéssel már beköltözhettem egy elegáns bérházba és egy önálló, tisz­teletre méltó polgár lehettem. Később... lent az uszodában megismerkedtem Mr. Scoddal. Ugyanis, ha nem tudná, ő is ebben a házban lakik." "Ezt nem tudtam”, szólt meglepetten a felügyelő és tréfásan még hozzátette: “úgy látszik, ez egy kedélyes “kéjlak”. — Ha ez a Richie ilyen élelmes, akkor megél szépen ebből az egy házból. Aztán felállt s barátságosan nyújtotta a kezét: köszönöm az őszinteségét Richie. Es örömmel látom, hogy remekül bírja a "mozgásművészei” tempóját. Aki ilyen szorgalmas mint maga, az biztos, hogy szép eredményt fog elérni. Csak így tovább: szorgalmasan.... dolgozni, dolgozni, míg fiatal és könnyen bírja a tempót...” Hirtelen, valami zaj hallatszott a konyha felől.... valamiféle kapirgálás.... A félig nyitott konyha ajtóban egy aprócska, hófehér szőrű, furcsa kis kutya jelent meg. — Ez nem is igaz! —ámult el a felügyelő. Ilyen kutyát ő még soha életében nem látott: a nyakától kezdve a hátán végig le volt borotválva egy két ujjnyi széles csikban, egészen a farka tövéig, ahol aránylag dús szőrpamacs­ban végződött a rövid farka. A fején a szőre ketté volt­­precízen választva és egy-egy kék, selyem szalaggal volt külön-külön masnira kötve. "Reginaid! Kis kutyám!” ujjongott fel Richie. "Ugye milyen édes? Egyedül lakom.... Társas lény vagyok... Van akivel játszadozzak. Kuc... kuci... kis kutyus....” (folytat jut) • • GLASS GYÖ® diplomás optikus 5847 COTE DFS NE/CES — M07KEAL 733-1161 — 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING Ok. 9 Ön ló Uirdeóóen a cYYlenorában SLOVIWA Mi AT MARKIT Mindenfajta európai csemegék, sajtok, kávék, édességek. A hazai Glóbus gyár kedvelt kompótjai lekvárjai. Svájci gesztenyepürék stb. Füstölt húsok specialistája Elsőrendű friss húsfélék Európai ízű felvágottak Fagyasztott húsok speciális áron 3653 ST. LAWRENCE BLVD. Tel: 842-3558 HOROSZKÓP KOS MArc. 21—Apr. 20 Ma ée holnap kedvező pénzügyi lehetőségek, igye­kezzen kihasználni. Keres­kedők, utazók, közvetítők nagy forgalmat is érhet­nek el. BIKA Apr. 21—Május 20 Minden új jelenséget vizsgáljon kritikai szem­mel. Legyen lendületes, min den esélyt azonnal valósít­son meg. IKREK Május 21—Jun. 20 Vigyázzon egészségére, kerülje a feszült, ideges összecsapásokat. Ne nézzen mindent rózsásnak, főleg nem privát társasviszo­nyait! BAK Jun. 21—Jullus 22 Munkakedve lecsökken, borús gondolatok uralkod­nak el, mégis igyekezzen munkáját figyelmesen vé­gezni. Hét végére megvál­tozik a helyzet. OROSZLÁN Jul. 25-Aug. 22 Fontos megbeszélések és új tervek részére kedvező lehetőség. Fékezze kicsa. pongó fantáziáját. Elkép­zeléseit jól alapozza meg, nehogy balsikert eredmé­nyezzenek. SZtlZ Aug. 23—Szept 22 Vizsgálja felül saját ma­gatartását és ne kritizáljon senkit. Akadályok és ne­hézségek szinte önmaguk­­tól szűnnek meg. Szeren­csés számok a 9 kombiná­ciói. MÉRLEG Szept 23-Olrt. 22 Ne vegye könnyelműen egészségében beállott zava­rokat, súlyos bajok szár­mazhatnak belőlük. Vigyá­zat pénzügyi kérdésekben, maradjon takarékos, most ne adjon pénzt kölcsön. SKORPIÓ Okt. 23-Nov. 22 Nem kedvező hét szak. mai társasviszonyokra. Ke. rülje esténként a kétes szó­rakozásokat. Ne várjon másoktól többet, mint amit egymaga nyújtani hajlandó. NYILAS Nov. 23—Dea 21 Könnyű sikertelenségek sorozata a hét elején, az­után jobbra fordul, de még­se bízza el magát. Bírála­tok miatt ne sértődjön meg. BAK Dec. 22__Jan. 1» Kilátások jó szakmai si­kerekre, fontos ügyekben legyen határozott és ne en­gedjen utána. Otthon ke. rülje a vitákat. VÍZÖNTŐ Jan. 20-Febr. 18 Lelkesen és örömmel vé. gézzé munkáját, pénzügyeit halassza el néhány nappal. Ne engedje magát befolyá­solni, cselekedjen jól meg­gondolt elképzelései szerint. HALAK Febr. 19-MAro. 28 Fokozódó tevékenység, in­tenziven foglalkozzon hasz­­nothajtó elgondolásokkal. Kedvező pénzügyi befolyá­sok, szerencsés számok: páros végzödésüek. MAGYAR PÉKSÉG! Kenyér, cukrászsütemények, tejtermékek, sajtok. Sokféle különböző magyar áru Otthoni ízű pékáru saját üzemünkben NAPONTA FRISSEN KÉSZÜL Nouvelle Boulangerie Patisserie Hongroise Inc. Telefon: 489-9710 5142 Decarie Blvd., Montreal PHARMACIE JEAN COUTE X. BRIAND PROP. 6S75 Cote Des Neiges Rd. Montreal, Que. v (Barclay saroknál) Minden szerdán, reggel 8:30-tól este 6-ig 10 Százalék engedmény 65 éven felülieknek kivéve cigaretta és az aznapi speciálok GYÓGYSZEREK - CSOKOLÁDÉFÉLÉK - P1PFRECIKKEK -AJÁNDÉKTÁRGYAK - HÁZTARTÁSI CIKKEK — STB Kérjük Figyelje heti SPÉCI AL-jainkat az üzletben. díjmentes szállítás REGGEL 1 1-TŐL ESTE 6-IG Telefon: 738-1151 A KELEN IRODA TÖBB MINT 50 ÉVES fennállása biztosítja a legmegbízhatóbb kiszolgálást. KÖZVETLEN befizetések nálunk az IRKA TUZEX és COMTURIST igazgatóságához. * UTAZÁSOK bárhová, bármikor, bárhogyan! •ff VOYAGES KELEN TRAVEL (Alex A. Kelen Ltd.) 1467 Mansfield St., Montreal, H3A 1Y5 Tel: 842-9548

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents